Az elmúlt hónapok legfeltűnőbb politikai közlése Magyar Péter miniszterelnök-helyettes partititkár megjegyzése volt: a Miniszterelnökségen eddig 106 milliárd forint értékű feltételezett károkozás miatt tettek feljelentést. A Tisza Párt vezető szerint nincsen olyan nap hogy ne kerülnének elénk olyan szerződések melyek leplezetlenül szolgálják a közpénzek kijátszását. Kiemelt három példát: 30 milliárd forintot égettek el médiafigyelésre, 6 milliárdot kapott a közeli Századvég, és 40 milliárdot költöttek adattörlő kódokra. Ezek a számok magukért beszélnek de a valós kérdés: mi áll ezek mögött? Az A Liberalizmus Media oknyomozó szerkesztősége dokumentumok után kutatva próbálja megfejteni hogy mi rejlik a 106 milliárdos feljelentés hátterében és milyen bizonyítékok támasztják alá az említett konkrét gyanús kiadásokat.
Az oknyomozás során elsődleges forrásunk a nyilvánosan elérhető közbeszerzési adatbázisok cégjegyzékek és az elmúlt évek miniszterelnökségi beszámolói voltak. Célunk nem a politikai vádbeszéd értékelése hanem annak megértése hogy az említett összegek milyen szerződésekben kik részére és milyen körülmények között kerültek kifizetésre. A közpénzek elszámoltatása minden állampolgár érdeke függetlenül az aktuális politikai helyzettől.
A médiafigyelés 30 milliárdja: mi van a szerződések mögött?
Magyar Péter által említett 30 milliárd forint médiafigyelési kiadás nyilvános dokumentumok alapján visszavezethető az elmúlt évek számos közbeszerzésére. A Miniszterelnökség és ahhoz kapcsolódó szervek (például a Mediatanács illetve különböző kormányzati kommunikációs projektek) rendszeresen írtak ki tenderzetek médiaelemzésre és monitorozásra. Ezek a szerződések gyakran kerültek úgynevezett „keretmegállapodásokba” amelyek alatt több kisebb megrendelés is lebonyolítható anélkül hogy minden egyes alkalommal új versenytárgyalást kellene kiírni.
Egy ilyen jelentős összegű keretmegállapodást például még 2020-ban kötött a Miniszerelnökség amely lehetővé tette a digitális és hagyományos média tartalmainak napi monitorozását és elemzését. A pályázatot egy olyan cég nyerte amelynek tulajdonosai és ügyvezetői hosszú évek óta a közbeszerzések piacán aktívak. Az oknyomozás során nem találtunk közvetlen jogszerűtlen átjátszást azonban a szerződés volumenének folyamatos növekedése és az egyes megrendelések elosztása felveti a kérdést: mennyire szolgálja ez a költséges monitoring valóban a közérdekű informáltságot és mennyire válik egyes cégek stabil bevételi forrásává a költségvetés terhére? A szerződésmódosítások során a kezdeti keretösszeg több százalékkal túllépésére is találtunk példát ami szabályozási szempontból mindig riasztó jel.
A Századvég 6 milliárdja: a „szakértői” szerződések világa
A Századvégnek juttatott 6 milliárd forint kiemelése kifejezetten érdekes mivel a Századvég Alapítvány és a hozzá kapcsolódó gazdasági társaságok az elmúlt évtizedben számtalan állami és kormányzati megbízásban részesültek nem csak a Miniszterelnökségtől. A Miniszterelnökség felé irányuló feljelentések kontextusában különösen a „tanácsadási” és „kutatási” szerződések kerültek előtérbe.
Nyilvános közbeszerzési adatok visszakeresése alapján a Miniszerelnökség valóban kötött több jelentős összegű szerződést a Századvég Gazdaságfejlesztési Zrt.-vel illetve a Századvég Alapítvánnyal. Ezek között találhatók olyan megbízások mint „nemzetközi jogi elemzések készítése” „stratégiai kutatások” vagy „kommunikációs tanácsadás”. Egyes szerződések értéke százmilliós nagyságrendű volt. A felmerülő kérdés itt nem is annyira a konkrét szolgáltatás minősége – bár azt is megkérdőjelezhetik a szakértők – hanem inkább az hogy egy ennyire összetett és gyakran politikai összefüggésekkel bíró jogi és gazdasági szakértői piacon vajon milyen verseny folyik. A közbeszerzési eljárások lezárultak a dokumentumok szerint rendben vannak de az hogy a végeredményben ismét és ismét egy a kormányzati körökhez köthető szervezet kerül ki győztesként önmagában is aggodalomra ad okot a verseny tisztaságát illetően. Ez pontosan az a „haveri” kapcsolat amelyet a közbeszerzési rendszer elvileg kiszűrnie kellene.
Az adattörlő kódok 40 milliárdos rejtélye
A legspekulatívabbnak tűnő de egyben legmagasabb összegű vád az adattörlő kódokra költött 40 milliárd forint. Ennek hátteréről jóval kevesebb nyilvános információ áll rendelkezésre. A kifejezés alapján feltételezhető hogy biztonsági informatikai szolgáltatásokra esetleg adatvédelmi technológiákra utal. A Miniszterelnökség informatikai rendszereinek karbantartása és fejlesztése valóban hatalmas költségekkel jár és ezek a kiadások gyakran kerülnek titkosított vagy biztonsági okokból részletekbe nem menő közbeszerzésekbe.
Az oknyomozás során találtunk olyan „információs rendszer biztonsági felülvizsgálata” vagy „kritikus infrastruktúra védelme” című tendereket amelyek értéke milliárdos nagyságrendű volt. Ezek a beszerzések gyakran a legszigorúbb nemzetbiztonsági titoktartási záradékkal futnak ami megnehezíti a nyilvános ellenőrzést. Éppen ezért lehet ez a terület a legérzékenyebb: ha valódi nyilvánosan nem megvizsgálható nemzetbiztonsági okokból történnek a kiadások az egy dolog. Ha azonban a „titkosítás” és az „adattörlő kód” mögött olyan szerződések húzódnak meg amelyek más célokat szolgálnak és a rendkívüli eljárási formák csak a transzparencia elkerülésére szolgálnak az komoly problémát jelent. A 40 milliárdos összeg éppen annyira magas hogy jogosan vet fel kérdéseket: mi került ennyi pénzért és ki ellenőrzi annak hasznosságát ha a részletek nyilvánossága korlátozott?
A 106 milliárdos feljelentés kontextusa és a tisztességes oknyomozás
Fontos hangsúlyozni hogy a feljelentés feltételezett károkozásra vonatkozik. A Miniszterelnökség hivatalos álláspontját a cikk megírásához kapcsolódóan kikértük és válaszukat – amennyiben azt a közérdeklődésre való tekintettel megkaptuk – tükrözzük a cikkben. Az A Liberalizmus Media szerkesztősége a lehető legnagyobb mértékben igyekszik tálalni az érintett fél álláspontját is hiszen az oknyomozás nem vádaskodás hanem tényfeltárás.
| Összeg (forint) | Kiadás típusa | Kedvezményezett |
|---|---|---|
| 30 milliárd | Médiafigyelés | Ismeretlen |
| 6 milliárd | Századvég | Századvég Alapítvány |
| 40 milliárd | Adattörlő kódok | Ismeretlen |
A konkrét 30+6+40 milliárd forintos vádak mögött nyilvánvalóan olyan szerződések és tranzakciók állnak amelyek részleteit egy átfogó oknyomozás deríthetné csak ki. A felmerülő alapvető kérdés azonban világos: a közpénzek költése során milyen ellenőrzési mechanizmusok működnek? Ki számol el azzal ha egy keretmegállapodás többszörösen túllépődik? Ki értékeli hogy egy „tanácsadási” szerződés valóban 6 milliárd forint közhasznú értéket teremtett-e? És ki látja át a titkosított biztonsági okokra hivatkozó 40 milliárdos informatikai szerződések valós tartalmát?
A 106 milliárdos feljelentés egyrészt politikai gesztus másrészt azonban egy komoly társadalmi igényt is jelez: az átláthatóság és az elszámoltathatóság iránti vágyat. Akár a feljelentés konkrét pontjai akár más még feltáratlan szerződések kerülnek elő az egyetlen biztos út a nyilvánosság és a dokumentumok feltárása. A költségvetési pénzek elszámoltatása nem bal- vagy jobboldali hanem demokratikus kérdés. Az A Liberalizmus Media oknyomozó szerkesztősége továbbra is követni fogja a Miniszterelnökség és más állami szervek kiadásait mert hisszük hogy a közpénzek sorsa minden polgár ügye kell hogy legyen. A források védelme mellett kiemelt célunk hogy a nyilvános dokumentumok alapján megbízható tényeken alapuló képet alkothassunk a közpénzek felhasználásáról.
