390 milliárdos informatikai tender: kormányközeli cégek nyertek
A tender összefoglaló
Két nappal az országgyűlési választások után, amikor a közélet ritmusa lassú, végre publikálta a Digitális Kormányzati Ügynökség (DKÜ) a márciusban kiírt, monumentális informatikai közbeszerzés eredményét.
Az összeg magában foglalja az évszázadot: a magyar adófizetők 390 milliárd forintját költik el szerverekre és adattárolókra.
A hatalmas pénzösszeg több tucat cég között oszlik szét, de az elemzés rávilágít, hogy a legnagyobb részek egy viszonylag szűk, kormányközeli vállalati csoporthoz kerültek.
A közbeszerzési dokumentumok alapján az eljárás 16 különálló tételből, vagyis „részből” állt.
Minden részre egy-egy „vezető ajánlattevőt” hirdettek ki, akik a beszerzések fő szállítóivá válnak.
Ez a 16 fő szereplői címösszesen 12 vállalat között oszlik meg, ami azt jelzi, hogy néhány cég egyszerre több tételt is megnyert.
A nyertesek
4iG Nyrt.
4iG Nyrt., amely az elmúlt években az állami és kormányközeli digitális és médiavagyon egyik meghatározó szereplőjévé vált.
Magyar Telekom Nyrt.
Magyar Telekom Nyrt., amely szintén szoros kapcsolatokat ápol a kormányzattal.
IMG Solution Zrt.
IMG Solution Zrt., melynek meghatározó tulajdonosa Szentgyörgyi Gábor. Szentgyörgyi Gábor többek között Orbán Viktor kormányfő öccsének, Orbán Győzőnek a birkózótársa volt, és közeli kapcsolatokat tart fenn a Fidesz környezetében.
Panor Informatika Zrt.
Panor Informatika Zrt., amely Emőri Gábor informatikai üzletember cégcsoportjához köthető. Emőri Gábor az országos útdíjrendszert kivitelező i-Cell cégcsoport vezetőjeként is ismert.
A tender időzítése és háttere
A tender időzítése és háttere különösen figyelemreméltó. A DKÜ, amely a közbeszerzést kezdeményezte, 2025 januárjában került át az Energiaügyi Minisztériumhoz, Lantos Csaba miniszter irányítása alá.
Ezt a szervezeti változást megelőzte egy nemzetközi botrány: a miniszterelnökséget vezető Rogán Antal és köre az Egyesült Államokbeli korrupciós kockázatok miatt egy időre szankciós listára került, ami után Rogán hatásköreiből többet kiszerveztek.
Kérdések és nyitott kérdések
A 390 milliárd forintos tender eredményhirdetése így számos kérdést vet fel: mennyire versenyképesek és átláthatóak voltak a 16 tételre beadott ajánlatok? Hogyan zajlott a piaci összehasonlítás egy ilyen volumenű, komplex beszerzésnél? A kiválasztott cégek kapacitása és referencia-munkái megfelelnek-e egy ilyen rendkívüli volumenű, állami adatok kezelését is magában foglaló megrendelésnek?
Az információk hiányában egyelőre tisztázatlan, hogy a tender pontosan milyen informatikai eszközökre és szolgáltatásokra költi a közpénzt, valamint, hogy a nyertes cégek milyen ütemezésben szállítanak. A DKÜ és az Energiaügyi Minisztérium eddig nem tett közzé részletes elemzést a döntés hátteréről, így a nyilvánosság számára nem egyértelmű, hogy a hatalmas összeg felosztásánál a legkedvezőbb árat, a legmagasabb szakmai színvonalat, vagy más szempontokat vettek-e figyelembe leginkább.
A közbeszerzés rendkívüli volumenű, és a választások utáni azonnali eredményhirdetése azt sugallja, hogy az eljárás és a döntések lényegi része már a szavazás előtt megtörtént. A nyilvánosság joggal várja a részletes számadásokat és dokumentumokat, amelyek magyarázatot adnak arra, hogyan osztották szét a 390 milliárd forintot, és hogy az adófizetők pénze a lehető leghatékonyabban kerül-e elköltésre, vagy pedig szűk, állambaráti érdekeltségeket szolgál.
