Győri hulladékgazdálkodási per: Dézsi tagadja a vádakat
A győri törvényszék tanúként hallgatta meg Dézsi Csaba Andrást, a Fidesz korábbi polgármesterét egy olyan ügyben, amely több mint 750 millió forintos kárról szól a város számára. A per első számú vádlottja, K. Tamás, a Győri Hulladékgazdálkodási Nonprofit Kft. (GYHG) volt ügyvezetője azt állította vallomásában, hogy politikai utasításokra játszott túlárazott szerződéseket. Dézsi határozottan tagad minden beavatkozást, és új szlogenszerű kijelentéseket formált: hogy orvos-polgármester volt, nem szakértő, és biztosan nem „maffiafőnök”.
A per középpontjában a GYHG 2020-as éveiben kötött szerződései állnak. Az ügyészség szerint K. Tamás és egy A. Alexander nevű alvállalkozó – aki jelenleg Dubajban él – mintegy 758 millió forintos kárt okozott Győrnek. A vád szerint túlárazott, indokolatlan vagy csak részben teljesített megbízások születtek marketing, őrzés-védelem, tanácsadás és bérlési területeken, mindez az alvállalkozó érdekeit szolgálva.
A vállalat működése sokáig átláthatatlan maradt. Az első nyilvánosságra kerülő részleteket Pintér Bence, akkor még újságíró, ma Győr polgármestere hozta nyilvánosságra 2021-ben. Pintér írása szerint A. Alexander jelentős befolyást szerzett a cég életében, hivatalos pozíció nélkül. Érdekes módon Pintér Bence személyesen is jelen volt a szerdai, órákon át tartó tárgyaláson, pont akkor érkezett, amikor elődjét, Dézsi Csabát kezdték kihallgatni.
A per középpontja és a szereplők
Dézsi csabai András élénk képet festett arról, mit találtak, amikor 2020-ban átvette a város irányítását. A GYHG-t a Győr-Szol Nonprofit Zrt.-ből kiszervezték, részben a „teljes katyvasz” miatt, részben a közelgő hulladékgazdálkodási államosítás okán. Dézsi elmondta, hogy egy optikai hulladékválogató vásárlása körüli zűrzavar kapcsán kezdték el átnézni a szerződéseket.
Furcsaságokra bukkantak. Olyan kitételt találtak, miszerint a cég felmondása esetén „bánatpénzt” kell fizetni. „Hát ki ír ilyet alá? Még egy ötéves óvodás sem” – jegyezte meg a volt polgármester. A problémás szerződéseket könyvvizsgálóval és jogásszal is átnézette, valamint a GYHG egy korábbi vezetőjével is konzultált. Az a vélemény született, hogy vannak előnytelen megállapodások, amelyekeket meg kell szüntetni, de nincs olyan mértékű jogsértés, amely feljelentést indokolt volna. A történet ismeretében azonban más döntött.
A tanúkihallgatás során Dézsi két mondatot szinte mantra-szerűen ismételt. Az egyik, hogy ő „orvos-polgármester” volt, nem jogász, közgazdász, és végképp nem hulladékgazdálkodási szakember. Azt azonban jól tudta, hogy a cégetől mit vár el: Győr legyen a legtisztább város, de a lehető legkisebb költséggel. Stratégiát dolgozott ki, de az operatív döntéseket a cégvezetésre bízta. A másik állandó kijelentése az volt, hogy megdöbbent a vádban szereplő összeg nagyságán, és ma sem tudja, hogyan lehetett ilyen méretű kárt okozni.
A vádlottak és a vallomások ellentmondásai
Ezzel szemben K. Tamás, az I. számú vádlott teljesen más narratívát prezentált. Azt állította, hogy nem ő hozta a lényegi döntéseket, hanem „végrehajtó szintjén” dolgozott. Tagadta, hogy „egy ötéves gyerek szintjén” írt volna alá bármit is. „Nem volt más választás, mert azt mindenki tudta Győrben, hogy aki nem hajtja végre Dézsi Csaba András utasításait, az elveszíti a munkahelyét” – mondta a bíróság előtt. Hozzátette, hogy ez az egész országban így működik, és reméli, hogy az eljárás eredménye képes lesz változtatni ezen.
K. Tamás szerint a polgármesteri hivatalból két főn keresztül érkeztek az utasítások: P. Iván volt polgármesteri biztos és Radnóti Ákos, Dézsi egykori alpolgármestere voltak a közvetítők. Radnótit a vádlottak vallomásában „karate kutyának” nevezték, aki mindent megcsinált Dézsinak. A. Alexander, a II. számú vádlott szerepéről pedig az volt a kimondatlan szabály, hogy ő Dézsi „helytartója”, amit ő mond, azt a polgármester mondja.
Dézsi mindezt határozottan visszautasította. „Értem, hogy a felelősséget akarja áthárítani K. úr. És azt akarja bebizonyítani, hogy a polgármesteri hivatal működött, de én voltam a maffiafőnök. Nem, ez a történet arról szól, hogy el kell olvasnia egy cégvezetőnek, amit aláír” – mondta. Az ügyész azzal is szembesítette, hogy az volt-e az utasítás, hogy a korábbi, Borkai Zsolt polgármestersége alatt kötött szerződéseket mind fel kell mondani és újat kell kötni, akár közbeszerzési eljárás megkerülésével is. Dézsi ezt rágalomnak nevezte. A célja – mondta – az volt, hogy a városnak dolgozó cégek köre kiszélesszen, új ajánlattevők is szerephez jussanak.
Az ismeretség kérdése is ellentmondásos maradt. Dézsi kijelentette, hogy egyik vádlottat sem ismeri. A. Alexandra, aki távmeghallgatáson vett részt Dubajból, szembesítette ezzel: szerinte többször is találkoztak, akár magánbeszélgetéseken is P. Iván házában. Azt állította, hogy az ő szerepe pontosan az volt, hogy Dézsi utasításait érvényesítse a GYHG-nál. K. Tamás is több találkozóra hivatkozott, amelyeket Dézsi minimalizált, bár a vádlottat jó szakembernek tartotta. K. Tamás utalt rá, hogy bizonyítékai lesznek a kapcsolatuk mélységéről.
Az ügyésznő megkérdezte a vádlottaktól, hogy milyen anyagi hasznot húzhatott volna ebből a korábbi polgármester. Konkrét választ nem kapott. K. Tamás azonban elismerően nyilatkozott Dézsiről: „Nagyon hittem Dézsiben” – mondta, és hozzátette, hogy tisztességgel hajtotta végre az utasításokat. Azt is elmondta, hogy ezek az utasítások többnyire szóban érkeztek, vagy mások e-mailjeiben, írásos nyomuk gyakran nem maradt.
A bíróság még Borsi Róbertet, az önkormányzat gazdasági bizottságának volt fideszes elnökét is meghallgatta, aki a vádbeli időszakban vezette a hulladékgazdálkodási társulást. Különös figyelem volt a GYHG által felvett hitel és azzal kapcsolatos kérdések, hogy a cég vajon A. Alexander ajánlására kötött-e szerződést Borsi marketingcégével. Erre nem került sor megerősítésre.
A nyomozás több mint négy éve indult, és most ért a bírósági tárgyalás szakaszába. Mindkét vádlott tagadta a vádakat az előkészítő ülésen. A tárgyalást folytatják, a következő ülésekre további tanúkat hívnak be, köztük P. Ivánt, Szeles Szabolcs volt alpolgármestert. Az ügyész Radnóti Ákos, a „karate kutya” meghallgatását is kérte, aki 2023 óta nem jelent meg Győrben, miután lemondott alpolgármesteri posztjáról.
