Miközben Orbán Viktor miniszterelnök nagy visszhangot kiváltó bejelentést tett a Török Áramlat gázvezeték állítólagos szabotázsának kivizsgálásáról, dokumentumaink szerint a vizsgálat költségvetési forrásai tisztázatlanok, a közbeszerzési eljárások dokumentációja hiányos, és a vizsgálatot végző szervezetek kiválasztásának folyamata nem felel meg az átláthatósági követelményeknek. A miniszterelnöki bejelentés politikai üzenete egyértelmű volt – Magyarország energiabiztonságát veszély fenyegeti. Ám a vizsgálat finanszírozásának és lebonyolításának módja komoly kérdéseket vet fel azzal kapcsolatban, hogy valóban a közérdek szolgálatában történik-e a közpénz felhasználása.
Közérdekű adatigénylésünkre beérkezett válaszokból és a közbeszerzési adatbázisban elérhető dokumentumokból kiderül: a Török Áramlat szabotázsvizsgálatára szánt 3,2 milliárd forintos keretösszeg felhasználásának részletei nem nyilvánosak. A Miniszterelnökség 2026. március 18-án kötött szerződést a vizsgálatot lebonyolító TechSec Hungary Kft.-vel és a GeoStrategy Consulting Zrt.-vel, ám a szerződések részletes tartalma – hivatkozva nemzetbiztonsági okokra – nem hozzáférhető. A közbeszerzési eljárás dokumentációjában található információk szerint a TechSec Hungary Kft. 2,1 milliárd forintért, míg a GeoStrategy Consulting Zrt. 1,1 milliárd forintért vállalta a vizsgálat technikai, illetve geopolitikai elemzési részének elvégzését.
A cégjegyzék adatai szerint a TechSec Hungary Kft. alapítása 2024. november 12-én történt, mindössze tizenhat hónappal a szerződéskötés előtt. A társaság tulajdonosai között szerepel Kovács Tamás (50%), aki 2018 és 2022 között a Fidesz-frakció nemzetbiztonsági tanácsadójaként dolgozott, valamint Horváth Zsolt (50%), aki korábban a Paks II. projekt kommunikációs tanácsadójaként tevékenykedett. A GeoStrategy Consulting Zrt. 2021-ben alakult, többségi tulajdonosa a ciprusi bejegyzésű Adriatic Energy Holdings Ltd., amelynek tényleges tulajdonosi szerkezete nem azonosítható a nyilvános nyilvántartásokból.
A kormány hivatalos közleménye szerint a vizsgálat célja „Magyarország energiabiztonságát fenyegető külső és belső veszélyforrások azonosítása, a Török Áramlat gázvezeték esetleges szabotázsának feltárása, valamint az ország energiapolitikai szuverenitását veszélyeztető tényezők elemzése”. A bejelentés időzítése – mindössze három héttel az európai parlamenti választások előtt – és a vizsgálat politikai súlyának hangsúlyozása kérdéseket vet fel azzal kapcsolatban, hogy a vizsgálat elsődleges célja valóban szakmai vagy inkább politikai üzenetközvetítés.
Dokumentumaink és közérdekű adatigénylésre kapott válaszaink alapján megvizsgáltuk a vizsgálat finanszírozásának forrását, a közbeszerzési eljárás menetét, a kiválasztott cégek hátterét és tulajdonosi kapcsolatait, valamint azt, hogy a kormány által hangsúlyozott „nemzetbiztonsági szempontok” mennyiben indokolják a teljes átláthatatlanságot. Megkerestük a Miniszterelnökséget, a TechSec Hungary Kft.-t és a GeoStrategy Consulting Zrt.-t is, hogy válaszoljanak kérdéseinkre.
A finanszírozás forrása: honnan jön a 3,2 milliárd forint?
A Török Áramlat szabotázsvizsgálatára fordított 3,2 milliárd forint forrása a Miniszterelnökség válasza szerint a „központi költségvetés XIII. Miniszterelnökség fejezet, 20. cím Igazgatási és koordinációs kiadások, 1. alcím Működési költségvetés” terhére kerül elszámolásra. Ez az alcím fedezi a kormányzati koordinációs tevékenységek, stratégiai vizsgálatok és tanácsadói szolgáltatások költségeit. A 2026-os költségvetési törvény alapján ezen az alcímen összesen 47,3 milliárd forint áll rendelkezésre, amiből a Török Áramlat vizsgálat mintegy 6,8 százalékot tesz ki.
A Miniszterelnökség közérdekű adatigénylésre adott válaszában megerősítette, hogy a 3,2 milliárd forintos keretösszeg „az energiabiztonság stratégiai fontosságára és a vizsgálat komplex, több szakterületet érintő jellegére tekintettel” került meghatározásra. Ám arra vonatkozóan, hogy konkrétan milyen költségelemek indokolják ezt az összeget – milyen technikai eszközök beszerzése, hány szakértő bevonása, milyen elemzések elkészítése történik –, nem kaptunk részletes választ. A Miniszterelnökség közölte: „A vizsgálat módszertanának és részletes költségvetésének nyilvánosságra hozatala veszélyeztetné a vizsgálat eredményességét és nemzetbiztonsági kockázatokat hordozna.”
A költségvetési dokumentumok szerint a 3,2 milliárd forint felhasználására a következő bontásban került sor: technikai vizsgálat (TechSec Hungary Kft.) 2,1 milliárd forint, geopolitikai és stratégiai elemzés (GeoStrategy Consulting Zrt.) 1,1 milliárd forint. A szerződések időtartama 2026. március 18-tól 2027. március 17-ig tart, tehát egyéves időszakra vonatkozik.
Összehasonlításképpen: az Állami Számvevőszék 2024-es jelentése szerint az energiabiztonság átfogó vizsgálatára az előző évben összesen 420 millió forintot fordított a kormány, amely tartalmazta a gázellátási láncok biztonsági audit jét, az infrastruktúra sérülékenységi elemzését és a tartalék kapacitások felmérését. A most bejelentett vizsgálat költségvetése több mint hétszerese ennek az összegnek, miközben a vizsgálat konkrét tárgyköre – egy állítólagos szabotázs esemény kivizsgálása – szűkebb, mint egy átfogó energiabiztonsági audit.
Közbeszerzési eljárás: verseny nélkül, hirdetmény nélkül
A TechSec Hungary Kft. és a GeoStrategy Consulting Zrt. kiválasztása nem nyílt közbeszerzési eljárás keretében történt. A közbeszerzési adatbázis dokumentumai szerint a Miniszterelnökség a közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény 98. § (2) bekezdés c) pontjára hivatkozva hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárást alkalmazott. Ez a rendelkezés lehetővé teszi hirdetmény nélküli eljárás alkalmazását, ha „az adott beszerzés tárgyát olyan műszaki, művészeti vagy kizárólagos jogvédelem alatt álló okból csak egy meghatározott gazdasági szereplő tudja teljesíteni”.
A közbeszerzési dokumentációban található indoklás szerint a TechSec Hungary Kft. kiválasztását „a cég speciális, gázvezetékek biztonsági vizsgálatára szakosodott technikai kapacitása és a Török Áramlat infrastruktúrájára vonatkozó korábbi tapasztalata” indokolta. A GeoStrategy Consulting Zrt. esetében az indoklás „a cég kelet-európai energiapolitikai kapcsolatrendszere és geostratégiai elemzési módszertana” volt.
A Közbeszerzési Hatóság szakértői véleménye szerint azonban a fenti indoklások kérdésesek. Dr. Szabó Gergely, a Közbeszerzési Döntőbizottság volt tagja, aki az ügyet dokumentumaink alapján elemezte, rámutatott: „A kizárólagos jog vagy egyedi műszaki képesség hivatkozása közbeszerzési eljárásban kivételes esetben alkalmazható, és komoly indokolási kötelezettséggel jár. Az, hogy egy cég gázvezetékek vizsgálatára szakosodott, önmagában nem jelenti azt, hogy kizárólag ez a cég képes a feladat elvégzésére. Magyarországon és az Európai Unióban több tucat olyan műszaki tanácsadó cég működik, amely hasonló vizsgálatokat végez. A geopolitikai elemzések piacán pedig kifejezetten versenyző piac van.”
A Transparency International Magyarország képviselője, Ligeti Miklós is kérdésesnek tartja az eljárást: „A hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás jogszabályi feltételei igen szigorúak. Az ajánlatkérőnek bizonyítania kell, hogy miért nincs verseny, miért egyetlen cég alkalmas a feladat ellátására. A nemzetbiztonsági hivatkozás gyakran általános indok, de nem helyettesíti a részletes, tényszerű indokolást. Ennek hiányában a közbeszerzés könnyen megkerülhető, és a közpénz felhasználása átláthatatlan marad.”
A közbeszerzési dokumentációban nem szerepel más ajánlattevő vagy alternatív ajánlat. Mindkét szerződést közvetlenül a Miniszterelnökség és a kiválasztott cégek között kötötték meg, 2026. március 18-án. A szerződések aláírása mindössze tíz nappal Orbán Viktor miniszterelnök március 8-i bejelentése után történt, amely a szabotázsvizsgálat elindításáról szólt. Ez arra utal, hogy a cégek kiválasztása és a szerződéskötés előkészítése rendkívül gyorsan, a nyilvános bejelentést megelőzően zajlott.
A TechSec Hungary Kft. háttere: új cég, régi kapcsolatok
A TechSec Hungary Kft. alapítása 2024. november 12-én történt, a cégbírósági bejegyzés szerint a társaság fő tevékenysége „műszaki vizsgálat és elemzés”. A cégjegyzék adatai szerint a cég jegyzett tőkéje 3 millió forint, amely kötelezően betöltendő minimális összeg, de viszonylag alacsony ahhoz képest, hogy a cég egy év múlva 2,1 milliárd forintos kormányzati megbízást kap.
A tulajdonosi szerkezet kulcsfontosságú. Kovács Tamás, aki 50 százalékos tulajdonos, 2018 és 2022 között a Fidesz parlamenti frakciójának nemzetbiztonsági és energiapolitikai tanácsadójaként dolgozott. Kovács vagyonnyilatkozata 2022-ből – amely a parlamenti honlapon elérhető – nem tartalmazott semmilyen üzleti érdekeltséget vagy cégtulajdonosi szerepet. A 2024. novemberi cégalapítás tehát új vállalkozás Kovács számára, amely két éven belül jelentős állami megbízást kapott.
Horváth Zsolt, a másik 50 százalékos tulajdonos, 2019 és 2021 között a Paks II. atomerőmű-projekt kommunikációs tanácsadójaként dolgozott. A projekt közbeszerzési dokumentációi szerint Horváth cége, a MediaPro Consulting Kft. 2019-ben 340 millió forintos szerződést kötött a Paks II. Zrt.-vel kommunikációs szolgáltatásokra. A MediaPro Consulting Kft. jelenleg is működik, Horváth 100 százalékos tulajdonosa. A TechSec Hungary Kft. alapítása tehát párhuzamos vállalkozás a MediaPro mellett.
Közérdekű adatigénylésünkben megkérdeztük a Miniszterelnökséget, hogy Kovács Tamás korábbi kormányzati szerepe nem jelent-e összeférhetetlenséget vagy érdekkonfliktust a vizsgálatban. A válaszban a Miniszterelnökség közölte: „Kovács Tamás tanácsadói megbízása 2022-ben lejárt, azóta nem áll kormányzati alkalmazásban. A TechSec Hungary Kft. tulajdonosi és üzleti tevékenysége nem jelent összeférhetetlenséget a közbeszerzési eljárás szempontjából.” Arra vonatkozóan azonban, hogy Kovács milyen szakmai tapasztalattal rendelkezik gázvezetékek műszaki vizsgálatára – amely a közbeszerzési indoklásban szerepelt –, nem kaptunk választ.
A TechSec Hungary Kft. korábbi referenciái között nem található egyetlen nyilvános projekt sem. A cég honlapja 2025. januárban jött létre, és minimális információt tartalmaz: általános leírást a „kritikus infrastruktúra védelméről” és egy kapcsolati e-mail címet. A cég nem tagja semmilyen műszaki vagy biztonsági szakmai szervezetnek Magyarországon vagy az Európai Unióban, amelynek nyilvántartása elérhető lenne.
A GeoStrategy Consulting Zrt. háttere: ciprusi tulajdonos, ismeretlen haszonélvezők
A GeoStrategy Consulting Zrt. 2021. május 3-án alakult, fő tevékenysége „üzletviteli, egyéb vezetési tanácsadás”. A cég jegyzett tőkéje 20 millió forint. A cégjegyzék adatai szerint a társaság többségi tulajdonosa (75%) az Adriatic Energy Holdings Ltd., amely ciprusi bejegyzésű társaság. A fennmaradó 25 százalékot Molnár István, a GeoStrategy ügyvezető igazgatója birtokolja.
Az Adriatic Energy Holdings Ltd. tulajdonosi szerkezete nem azonosítható a nyilvánosan elérhető ciprusi cégnyilvántartásból. Ciprus az Európai Unióban ismert offshore pénzügyi központ, ahol a tényleges tulajdonosok (beneficial owners) azonosítása gyakran nehézkes, bár az uniós pénzmosás elleni irányelvek szerint a tagállamoknak nyilvántartást kell vezetniük a tényleges tulajdonosokról. A ciprusi cégnyilvántartás ugyan tartalmaz bizonyos adatokat, de az Adriatic Energy Holdings Ltd. esetében a „nominee director” – azaz megbízott igazgató – szerepel, ami egy általános jogi eszköz a valós tulajdonosok rejtésére.
Közérdekű adatigénylésünkben megkérdeztük a Miniszterelnökséget, hogy a közbeszerzési eljárás során megvizsgálták-e a GeoStrategy Consulting Zrt. tényleges tulajdonosi hátterét, és van-e tudomásuk arról, hogy a ciprusi anyacég mögött kik állnak. A válasz: „A közbeszerzési eljárás során a GeoStrategy Consulting Zrt. megfelelt az összes jogi és pénzügyi alkalmassági feltételnek. A cég tulajdonosi szerkezetének ellenőrzése a hatályos jogszabályoknak megfelelően történt.” Ez a válasz nem tartalmaz konkrét információt arról, hogy a tényleges tulajdonosokat azonosították-e.
Az Adriatic Energy Holdings Ltd. neve megjelenik más kelet-európai energetikai projektekben is. A montenegrói és szerb sajtóban 2022-ben publikált cikkek szerint az Adriatic Energy csoport kapcsolatban áll több gázszállítási projektet tervező konzorciummal a Balkánon. A cég tevékenységéről azonban nyilvános beszámoló vagy pénzügyi adat nem áll rendelkezésre.
Molnár István, a GeoStrategy ügyvezető igazgatója korábban a Külgazdasági és Külügyminisztérium energiadiplomáciai osztályán dolgozott, 2017 és 2019 között. Vagyonnyilatkozata 2019-ből – amely a kormányzati honlapon elérhető – nem tartalmazott cégtulajdonosi érdekeltséget. A GeoStrategy Consulting Zrt. alapítása 2021-ben tehát új üzleti szerepvállalás volt számára.
A GeoStrategy Consulting Zrt. korábbi referenciái között szerepel egy 2023-as tanulmány a „Balkáni gázfolyosó geopolitikai kockázatai” címmel, amelyet a cég saját honlapján publikált. Ez az egyetlen nyilvánosan elérhető dokumentum a cég szakmai munkájáról. A tanulmány nem tartalmaz részletes elemzési módszertant vagy forrásmegjelölést, inkább általános geopolitikai narratívát. Más állami vagy uniós projektben való részvételre nincs nyilvánosan elérhető adat.
Átláthatatlanság nemzetbiztonsági okokból: meddig terjedhet a kivétel?
A Miniszterelnökség által a vizsgálat részleteire és a szerződések tartalmára vonatkozó válaszaiban következetesen hivatkozik nemzetbiztonsági okokra. A közérdekű adatigénylésre adott válasz szerint „a vizsgálat módszertanának, a konkrét vizsgálati lépéseknek, a bevont technikai eszközöknek és a vizsgálatban résztvevő személyek személyi adatainak nyilvánosságra hozatala veszélyeztetné Magyarország nemzetbiztonságát és az energiaellátás biztonságát”. Hasonlóan, a közbeszerzési szerződések részletes tartalma „minősített adatokat” tartalmaz, amelyek nem hozzáférhetők.
A nemzetbiztonsági hivatkozás jogszerűsége azonban vitatható szakértők szerint. Dr. Bárd Petra, az ELTE Állam- és Jogtudományi Karának docense, aki az átláthatóság és a közérdekű adatok szabályozásával foglalkozik, rámutat: „A közérdekű adatok megismerésére vonatkozó jog alkotmányos alapjog Magyarországon. A korlátozásának szigorú feltételei vannak. A nemzetbiztonsági kivétel nem lehet általános blokk minden részletre, hanem konkrétan meg kell indokolni, hogy mely adat, mely konkrét nemzetbiztonsági érdeket sértene. A teljes szerződés minősítése ritka, általában csak egyes mellékletek vagy technikai részletek tartoznak ide. A szerződés összértékének, a felek nevének és a szerződés tárgyának általános leírásának nyilvánosnak kell lennie.”
Az Európai Unió átláthatósági normái is relevánsak. Az uniós költségvetésből származó források felhasználásának átláthatóságára vonatkozó rendeletek (különösen a 2018/1046 pénzügyi rendelet) előírják, hogy a tagállamoknak biztosítaniuk kell a közpénzek felhasználásának nyomon követhetőségét. Bár a most vizsgált 3,2 milliárd forint magyar költségvetési forrásból származik, a Török Áramlat részben európai energiaellátási infrastruktúra, és korábbi szakaszainak építése európai uniós támogatást is kapott. Ezért az uniós átláthatósági normák közvetetten relevánsak lehetnek.
A Transparency International Magyarország elemzése szerint a nemzetbiztonsági indok egyre gyakrabban jelenik meg közbeszerzési eljárásokban és közérdekű adatigénylések elutasításában. 2023-ban a szervezet 127 olyan közérdekű adatigénylést azonosított, amelyet nemzetbiztonsági okokra hivatkozva utasítottak el részben vagy egészben. Ezek közül 84 esetben – azaz 66 százalékban – az igénylés tárgya nem kapcsolódott közvetlenül katonai, rendészeti vagy hírszerzési tevékenységhez, hanem általános közpénzfelhasználáshoz vagy közbeszerzéshez.
A Török Áramlat háttere: politikai kontextus és szakmai kérdések
A Török Áramlat gázvezeték egy 930 kilométer hosszú, Oroszországból Törökországon keresztül Bulgárián át Magyarországra és Szerbiába vezető földgázszállító infrastruktúra. A vezeték évi 15,75 milliárd köbméter gáz szállítási kapacitással rendelkezik, amelyből Magyarország évi 4,5 milliárd köbmétert vásárolhat. A vezeték megépítése 2020-ban fejeződött be, és Magyarország energiabiztonságának kulcsfontos eleme, mivel a gázimport több mint 85 százaléka orosz forrásból származik.
Orbán Viktor miniszterelnök 2026. március 8-i bejelentésében „a Török Áramlat kritikus fontosságú infrastruktúrájának potenciális szabotázsakciójára” utalt, és azt állította, hogy „külső és belső erők egyaránt fenyegetik Magyarország energiabiztonságát”. A bejelentés nem tartalmazott konkrét bizonyítékot szabotázs eseményre, de említette, hogy „technikai rendellenességek és geopolitikai nyomásgyakorlások” indokolják a vizsgálatot.
A bejelentés időzítése politikai súlyú. Az európai parlamenti választások mindössze három héttel később, 2026. március 29-én kerülnek megrendezésre. A kormány kampányüzenetei a „brüsszeli szankciók veszélyei” és „Magyarország energiaszuverenitásának védelme” köré szerveződnek. A Török Áramlat szabotázsvizsgálat erősen illeszkedik ebbe a narratívába, a külső fenyegetettség és a magyar szuverenitás hangsúlyozásával.
Szakértők ugyanakkor kérdésesnek tartják, hogy valóban történt-e sabotázs vagy annak kísérlete. Dr. Varga László, az MTA Energiatudományi Kutatóközpontjának kutatója, aki a gázvezetékek műszaki biztonságával foglalkozik, kijelentette: „A Török Áramlat folyamatos műszaki monitorozás alatt áll, mind magyar, mind nemzetközi szakértők részéről. Ha komoly biztonsági esemény vagy szabotázskísérlet történt volna, az azonnal nyilvánvaló lenne az üzemeltetési adatokból. Ilyen eseményről azonban nem kaptunk értesítést sem a FGSZ Magyar Földgázszállító Zrt.-től, sem a nemzetközi partnercégektől. A vizsgálat célja így nem teljesen egyértelmű szakmai szempontból.”
A FGSZ Zrt.-t – amely a magyar gázszállítási infrastruktúrát üzemelteti – megkerestük azzal a kérdéssel, hogy azonosítottak-e bármilyen rendellenességet a Török Áramlat magyarországi szakaszán az elmúlt évben. A válasz szerint „a FGSZ Zrt. folyamatos műszaki felügyeletet gyakorol a gázszállítási infrastruktúra felett. Az elmúlt 12 hónapban nem történt olyan rendkívüli esemény, amely biztonsági veszélyt jelentett volna vagy szabotázs gyanúját keltette volna. A rendszeres karbantartási és ellenőrzési eljárások során nem azonosítottunk olyan rendellenes adatokat, amelyek külső fizikai beavatkozásra utalnának.”
Ez ellentmondásban van a kormány állításával, amely „potenciális szabotázsakció” vizsgálatáról beszél. Vagy a kormány más típusú fenyegetésre – például kibertámadásra vagy geopolitikai nyomásgyakorlásra – gondol, vagy a vizsgálat célja nem egy konkrét esemény kivizsgálása, hanem általános biztonsági értékelés és politikai üzenetközvetítés.
Válaszok a vizsgálat szereplőitől: ki mit mond?
Megkerestük a Miniszterelnökséget, a TechSec Hungary Kft.-t és a GeoStrategy Consulting Zrt.-t, hogy válaszoljanak az általunk felvetett kérdésekre. A következő kérdéseket tettük fel írásban, 10 napos válaszadási határidővel:
Miniszterelnökségnek:
– Milyen konkrét bizonyítékok vagy műszaki adatok indokolták a Török Áramlat szabotázsvizsgálatának elindítását?
– Miért volt szükség hirdetmény nélküli közbeszerzési eljárásra, és milyen egyedi szakértelem indokolta a TechSec Hungary Kft. és a GeoStrategy Consulting Zrt. kizárólagos kiválasztását?
– A 3,2 milliárd forintos költségkeret milyen konkrét tételekből tevődik össze?
– Kovács Tamás és Molnár István korábbi kormányzati szerepe nem jelent-e érdekkonfliktust?
– A GeoStrategy Consulting Zrt. ciprusi tulajdonosának tényleges tulajdonosi hátterét ellenőrizték-e?
A Miniszterelnökség válasza (részlet, amelyet 2026. április 2-án kaptunk meg):
„A Magyar Kormány kiemelt jelentőséget tulajdonít Magyarország energiabiztonságának. A Török Áramlat gázvezeték kritikus fontosságú infrastruktúra, amelynek védelme és folyamatos biztonsági felügyelete állami feladat. A vizsgálat elindítását műszaki és geopolitikai kockázatok együttesen indokolták, amelyekről részletes tájékoztatást nemzetbiztonsági okokra hivatkozva nem áll módunkban adni.
A TechSec Hungary Kft. és a GeoStrategy Consulting Zrt. kiválasztása szakmai kompetenciájuk és korábbi tapasztalatuk alapján történt. A közbeszerzési eljárás minden jogi feltételnek megfelelt. Kovács Tamás és Molnár István kormányzati munkaviszonyuk megszűnése óta magánszemélyként vagy vállalkozóként tevékenykednek, ami nem jelent összeférhetetlenséget. A tulajdonosi háttér ellenőrzése a hatályos jogszabályok szerint megtörtént.
A vizsgálat költségvetése a komplex feladatok ellátásához szükséges technikai eszközök, szakértői kapacitások és geopolitikai elemzések finanszírozását szolgálja. Részletes költségbontást nemzetbiztonsági okokból nem áll módunkban közölni.”
TechSec Hungary Kft.-nek:
– Milyen korábbi referenciák és tapasztalatok alapján kapták meg a 2,1 milliárd forintos megbízást?
– Kovács Tamás szakmai háttere hogyan teszi alkalmassá gázvezetékek műszaki vizsgálatára?
– Milyen technikai eszközöket és szakértőket vonnak be a vizsgálatba?
A TechSec Hungary Kft. válasza (részlet, amelyet 2026. április 4-én kaptunk meg):
„A TechSec Hungary Kft. szakmai csapata több évtizedes kombinált tapasztalattal rendelkezik kritikus infrastruktúra védelmében és műszaki biztonsági vizsgálatokban. Bár cégünk alapítása 2024-ben történt, munkatársaink korábban több nemzetközi projektben vettek részt. Kovács Tamás szakmai háttere nemzetbiztonsági és energiapolitikai területeken szerzett tapasztalatokra épül.
A vizsgálat technikai részleteiről és módszertanáról a megbízó által előírt titoktartási kötelezettség miatt nem áll módunkban nyilatkozni. A szerződésben vállalt feladatokat magas szakmai színvonalon, a vonatkozó jogszabályoknak és szakmai standardoknak megfelelően teljesítjük.”
GeoStrategy Consulting Zrt.-nek:
– Milyen korábbi referenciák és geopolitikai elemzések alapján kapták meg az 1,1 milliárd forintos megbízást?
– Az Adriatic Energy Holdings Ltd. ciprusi tulajdonos mögött kik állnak?
– Molnár István korábbi minisztériumi munkája nem jelent-e érdekkonfliktust?
A GeoStrategy Consulting Zrt. válasza (részlet, amelyet 2026. április 3-án kaptunk meg):
„A GeoStrategy Consulting Zrt. az elmúlt években számos energiapolitikai és geostratégiai elemzést készített, amelyek közül több nemzetközi figyelmet kapott. Cégünk szakmai hálózata és elemzési módszertana alkalmassá tesz komplex regionális kérdések vizsgálatára.
A tulajdonosi struktúra tekintetében elmondható, hogy cégünk megfelel minden magyar és európai uniós jogi követelménynek. Az Adriatic Energy Holdings Ltd. regionális energetikai befektetésekkel foglalkozó vállalat, amelynek tulajdonosi köre üzleti titoktartás hatálya alá tartozik. Molnár István korábbi kormányzati munkája nem jelent összeférhetetlenséget, mivel megbízása több mint öt éve megszűnt.”
Mindhárom válasz megerősíti, hogy a vizsgálat részletei nem nyilvánosak. Egyikük sem adott konkrét választ a korábbi referenciákra, a költségek részletezésére vagy a tényleges tulajdonosi háttérre vonatkozóan. A titoktartásra és nemzetbiztonsági okokra való hivatkozás mindhárom válaszban megjelent.
Összefüggések és minták: nem az első eset
A Török Áramlat szabotázsvizsgálatának esete nem áll egyedül. Dokumentumaink szerint az elmúlt három évben több hasonló szerkezetű, nagy költségvetésű vizsgálat és tanácsadói megbízás történt, amelyeket hirdetmény nélküli eljárással, nemzetbiztonsági hivatkozással és nem teljesen átlátható tulajdonosi hátterű cégeknek ítéltek oda.
2023 novemberében a Belügyminisztérium 1,8 milliárd forintért szerződött a SecureNet Consulting Kft.-vel „migrációs nyomás biztonsági hatásainak vizsgálatára”. A céget 2022-ben alapították, tulajdonosa Tóth Krisztián, aki korábban a Belügyminisztérium migrációs főosztályán dolgozott. A projekt nem vezetett nyilvános jelentéshez, és a szerződés részletei minősítettek.
2024 májusában a Külgazdasági és Külügyminisztérium 2,4 milliárd forintért szerződött az EuroStrategy Partners Zrt.-vel „geopolitikai kockázatok és szankciós rendszerek hatásainak elemzésére”. A céget 2021-ben alapították, többségi tulajdonosa szintén ciprusi cég, a Global Advisory Holdings Ltd. A projekt eredményeiről nem jelent meg nyilvános dokumentum.
Mindkét esetben közös elem: új vagy viszonylag új cég, korábbi kormányzati kapcsolatokkal rendelkező tulajdonosok, offshore vagy átláthatatlan tulajdonosi struktúra, hirdetmény nélküli közbeszerzés, nemzetbiztonsági titoktartás, hiányzó nyilvános eredmények. Ez a minta arra utal, hogy ezek nem elszigetelt esetek, hanem egy szélesebb, rendszerszerű gyakorlat részei.
Az Állami Számvevőszék 2025-ös jelentése a kormányzati tanácsadói kiadásokról megállapította, hogy a „stratégiai vizsgálatok és tanácsadói szolgáltatások” kategóriában 2022 és 2024 között a kiadások 340 százalékkal nőttek, elérve a 47 milliárd forintot évente. A jelentés rámutatott: „Az elvégzett vizsgálatok és tanácsadások eredményei gyakran nem dokumentáltak nyilvánosan, ami megnehezíti a közpénzfelhasználás hatékonyságának értékelését és a számonkérhetőséget.”
Mit mondanak a szakértők és civil szervezetek?
A Transparency International Magyarország különösen aggasztónak tartja a Török Áramlat vizsgálat finanszírozásának átláthatatlanságát. Ligeti Miklós, a szervezet jogi igazgatója kifejtette: „Ez a klasszikus esete annak, amikor a közbeszerzési és közérdekű adat szabályok betűje szerint ugyan minden rendben lehet, de a szellemük sérül. A hirdetmény nélküli eljárás indoklása gyenge, a nemzetbiztonsági hivatkozás túl általános, a tulajdonosi háttér nem tisztázott. Mindez olyan környezetet teremt, ahol a közpénz útja nem követhető, és a számonkérhetőség lehetetlen. Az, hogy az ajánlatkérő és a nyertesek között korábbi kapcsolatok vannak, önmagában nem feltétlenül jogsértő, de komoly érdekkonfliktus-kockázatot hordoz, amit átlátható eljárásokkal lehetne kezelni.”
Dr.
