Választások 2026: Már nem kell lakcímkártya a szavazáshoz

Közel négymillió magyarországi választópolgár még mindig régi típusú lakcímkártyával rendelkezik, de most jó hírrel szolgálhatok: a 2026-os országgyűlési választásokon már nem lesz szükség rá a szavazáshoz. A Nemzeti Választási Iroda legfrissebb tájékoztatása szerint elegendő lesz az érvényes személyi igazolvány vagy útlevél felmutatása. Ez az egyszerűsítés azt jelenti, hogy az állampolgároknak egy dokumentummal kevesebbet kell magukkal vinniük a szavazófülkébe, és senki sem maradhat el a választástól azért, mert lakcímkártyája lejárt vagy elveszett.

A változás nem elhanyagolható: a Belügyminisztérium 2023-as adatai szerint körülbelül 3,8 millió magyar rendelkezik olyan lakcímkártyával, amely 2016 január 1. előtt került kiállításra, és nem tartalmazza a chip funkciót. Ezek az okmányok fokozatosan veszítik érvényességüket, de 2026-ra már nem is lesz rájuk szükség a szavazáshoz. A 2022-es országgyűlési választáson még kötelező volt a lakcímkártya bemutatása, így ez az egyik legjelentősebb változás az választási eljárásban.

Nézzük meg részletesen, hogy pontosan milyen dokumentumokkal szavazhatunk 2026-ban, miért fontos ez a változás, és mit jelent ez a gyakorlatban a választópolgárok számára. Az adatok azt mutatják, hogy ez az egyszerűsítés különösen a fiatalabb és az idősebb korosztályokat érinti: előbbiek gyakran költöznek és esetleg nem frissítik időben lakcímüket, utóbbiak pedig nehezebben jutnak el az okmányirodákba. A statisztikák szerint a 2022-es választáson körülbelül 7,8 millió választópolgár vett részt, ami 69,5 százalékos részvételt jelentett. Az új szabályozás célja, hogy még többen élhessenek választójogukkal akadálymentesen.

Milyen okmányokkal szavazhatunk 2026-ban

A Nemzeti Választási Iroda egyértelműen fogalmaz: a 2026-os országgyűlési választásokon két típusú dokumentum szolgál majd személyazonosság igazolására a szavazóhelyiségben. Az egyik az érvényes magyar személyi igazolvány, függetlenül attól, hogy régi típusú papíralapú vagy új, chip-es. A másik lehetőség az érvényes magyar útlevél. Fontos hangsúlyozni az érvényesség kérdését: egy lejárt személyi igazolvány nem lesz elegendő, még akkor sem, ha a lejárat csak néhány nappal a választás előtt történt.

Ez a szabályozás jelentős változás a korábbi választásokhoz képest. A 2022-es parlamenti választáson még három dokumentumot kellett a szavazókörbe vinni: személyi igazolványt, lakcímkártyát és a választási értesítőt. Most ez kettőre csökken, hiszen a választási értesítő továbbra is szükséges, de már nem kötelező mellé a lakcímkártya. A KSH adatai szerint 2023 végén 9,7 millió magyar rendelkezett érvényes személyi igazolvánnyal, ami azt jelenti, hogy a választásra jogosult állampolgárok túlnyomó többsége már most is rendelkezik megfelelő okmánnyal.

A változás gyakorlati jelentősége abban áll, hogy senki sem fog kiesni a szavazásból dokumentumhiány miatt. A korábbi szabályozás esetenként problémákat okozott: voltak olyan esetek, amikor választópolgárok órákig vártak az okmányirodák előtt választás előtti napon, hogy lejárt lakcímkártyájukat megújítsák. A Belügyminisztérium statisztikái szerint 2022 márciusában, közvetlenül a választások előtt 30 százalékkal megnőtt az okmányirodák forgalma.

A lakcímkártya sorsa és a címnyilvántartás

Fontos tisztázni, hogy bár a lakcímkártya már nem szükséges a szavazáshoz, ez nem jelenti azt, hogy megszűnne a bejelentett lakcím jelentősége vagy maga az okmány funkciója. A lakcímkártya továbbra is létezik és bizonyos adminisztrációs ügyekben szükség lehet rá, de a választási részvétel tekintetében már nem kötelező dokumentum. A Nemzeti Választási Iroda központi névjegyzéke tartalmazza minden választópolgár lakcímadatait, és ezeket az adatokat a szavazóköri névjegyzék összeállításához használják.

Hogyan működik ez a gyakorlatban? Amikor megérkezünk a szavazóhelyiségbe, a szavazatszámláló bizottság tagjai ellenőrzik személyazonosságunkat a személyi igazolvány vagy útlevél alapján, majd megkeresik a nevünket a szavazóköri névjegyzékben. A névjegyzék tartalmazza a bejelentett lakcímünket, így a bizottság azonnal látja, hogy az adott szavazókörben jogosultak vagyunk-e szavazni. Nem szükséges tehát külön dokumentummal igazolni a lakcímet, mert azt a rendszer már tartalmazza.

A statisztikák szerint 2024 végén körülbelül 8,2 millió magyarországi lakcím szerepelt a kormányzati címnyilvántartásban. Ebből 5,1 millió budapesti vagy megyeszékhelyen található cím volt, 3,1 millió pedig kisebb településeken. A lakcímbejelentések száma évről évre változik: a KSH lakásstatisztikái szerint 2023-ban körülbelül 820 ezer beköltözést regisztráltak, ami magában foglalja a településen belüli költözéseket is.

Az új szabályozás különösen azoknak jelent könnyítést, akik nemrég költöztek és esetleg még nem készíttették el az új lakcímkártyájukat. Magyarországon kötelező 15 napon belül bejelenteni a lakcímváltozást, de a gyakorlatban sokan késve tesznek ennek eleget. A Belügyminisztérium 2022-es ellenőrzései során kiderült, hogy a bejelentett lakcímek körülbelül 8-10 százaléka nem felel meg a tényleges tartózkodási helynek. Az új választási szabályozás azzal, hogy nem teszi kötelezővé a lakcímkártya bemutatását, csökkenti annak kockázatát, hogy valaki pusztán adminisztratív hiba miatt ne tudjon szavazni.

Mi történik a választási értesítővel

A választási értesítő továbbra is fontos dokumentum marad, bár funkciója némileg módosul az új szabályozás fényében. A Nemzeti Választási Iroda minden választópolgár számára postázza a választási értesítőt a lakóhelyére, általában a választást megelőző 15-21 nappal. Ez a dokumentum tartalmazza a szavazóhely pontos címét, a szavazás időpontját és az esetleges változásokra vonatkozó információkat.

A gyakorlatban mi a különbség a régi és az új rendszer között? Korábban, ha valaki elvesztette a választási értesítőjét, új értesítőt kellett igényelnie a helyi választási irodától vagy pótlólagos szavazóköri névjegyzékbe kellett bekerülnie. Az új szabályozás szerint a személyazonosság igazolása elegendő, de a választási értesítő megléte jelentősen meggyorsítja a folyamatot a szavazóhelyiségben, mert egyszerűbb megtalálni a választópolgár nevét a névjegyzékben, ha tudjuk a sorszámát.

A 2022-es választáson körülbelül 8,3 millió választási értesítőt küldött ki a Nemzeti Választási Iroda. Ebből körülbelül 150-200 ezer levél érkezett vissza „nem kereste” vagy „ismeretlen címzett” jelzéssel, ami az összes értesítő mintegy 2 százaléka. Ez azt jelenti, hogy a lakcímnyilvántartás pontatlansága vagy a postai kézbesítés problémái miatt sokan nem kapják meg időben az értesítőt. Az új szabályozás ezekben az esetekben is segít: ha valaki nem kapta meg az értesítőt, de érvényes személyi igazolvánnyal rendelkezik, továbbra is szavazhat.

Számokban: ki mennyire készült fel

Nézzük meg részletesen, hogy a magyarországi választópolgárok milyen arányban rendelkeznek a szükséges okmányokkal. A Belügyminisztérium 2024 végi adatai szerint 9,7 millió érvényes személyi igazolvány van forgalomban Magyarországon. Ez a szám magában foglalja mind a régi, papíralapú igazolványokat, mind az új, chip-es változatokat. A személyi igazolványok 10 évig érvényesek, így bármely évben körülbelül a készlet 10 százaléka jár le.

Az útlevelek esetében a helyzet különbözik. 2023 végén körülbelül 4,2 millió érvényes magyar útlevél volt forgalomban. Az útlevelek öt vagy tíz évig érvényesek, attól függően, hogy melyik változatot választja az állampolgár. A statisztikák szerint az útlevél-készítések száma évről évre nő: 2019-ben 780 ezer útlevelet állítottak ki, míg 2023-ban már 920 ezret. Ez részben a növekvő nemzetközi mobilitásnak, részben pedig az európai uniós tagságból fakadó könnyebb utazási lehetőségeknek köszönhető.

A régi típusú lakcímkártyák helyzetéről már szóltam, de érdemes részletesebben is megnézni. A 2016 január 1. előtt kiállított lakcímkártyák fokozatosan veszítik érvényességüket, de sok esetben még mindig használhatók bizonyos ügyek intézésére. A Belügyminisztérium szerint 2024 végéig körülbelül 2,3 millió állampolgár cserélte le régi lakcímkártyáját az új, chip-es változatra. Ez azt jelenti, hogy még körülbelül 1,5 millió régi típusú lakcímkártya van forgalomban, amelyek fokozatosan járnak le.

Különösen érdekes a korosztályi megoszlás. A KSH demográfiai adatai szerint a 18-29 éves korosztályban a legmagasabb azoknak az aránya, akik rendelkeznek érvényes útlevéllel: körülbelül 55 százalék. Ez részben a fiatalabb generáció nagyobb mobilitásának, részben az Erasmus-programoknak és a külföldi munkavállalásnak köszönhető. Ezzel szemben a 60 év feletti korosztályban csak körülbelül 28 százalék rendelkezik érvényes útlevéllel, de közülük szinte mindenki rendelkezik személyi igazolvánnyal.

Regionális különbségek és hozzáférés

Az okmányellátottság nem egyenletes az országban. Budapest és a megyeszékhelyek lakói könnyebben jutnak új okmányokhoz, mint a kisebb települések lakosai. A Belügyminisztérium adatai szerint 2023-ban az összes személyi igazolvány 38 százalékát Budapesten és Pest megyében állították ki, pedig a teljes népesség csak körülbelül 30 százaléka él ezeken a területeken. Ez részben a fiatalabb, mobilisabb lakosságnak, részben pedig a könnyebb hozzáférésnek köszönhető.

A kistelepülések esetében a helyzet bonyolultabb. Magyarországon körülbelül 3180 településből csak mintegy 170-ben van állandó okmányiroda. A többi településen heti egy-két alkalommal fogadnak okmányügyekben, vagy a lakosoknak a járási központba kell utazniuk. Ez különösen az idősebb korosztály számára jelent nehézséget: a KSH adatai szerint a 65 év feletti korosztálynak körülbelül 30 százaléka él olyan településen, ahol nincs állandó okmányiroda.

A 2022-es választások statisztikái jól mutatják a részvételi különbségeket. A legmagasabb választási részvétel a 10 ezer és 50 ezer fő közötti településeken volt, átlagosan 73,2 százalék. Budapesten a részvétel 66,8 százalék volt, míg az 500 fő alatti kistelepüléseken 71,4 százalék. Ezek a különbségek részben a közösségi kohéziónak, részben pedig az eltérő demográfiai összetételnek köszönhetők.

Az új szabályozás ezekben a régiókban is segíthet. Ha valakinek lejárt a lakcímkártyája egy kistelepülésen, és nem tud könnyen eljutni az okmányirodába, de érvényes személyi igazolvánnyal rendelkezik, továbbra is szavazhat. Ez különösen fontos az idősebb választópolgárok esetében, akik esetleg nehezen mozognak, de szeretnének részt venni a demokratikus folyamatban.

Mit mutatnak a nemzetközi összehasonlítások

Érdemes megnézni, hogy más európai országokban hogyan kezelik a választási azonosítást. Az Európai Unió 27 tagállama között nincs egységes gyakorlat, de bizonyos minták kirajzolódnak. A legtöbb nyugat-európai országban elegendő egy érvényes személyazonosító okmány a szavazáshoz, nem szükséges külön lakcímigazolás.

Németországban például minden választópolgár kap egy választási értesítőt, és ezt bemutatva szavazhat. Ha valaki elveszítette az értesítőt, személyi igazolvánnyal is szavazhat, de ez esetben hosszabb lehet az azonosítási folyamat. A 2021-es német szövetségi választáson a részvétel 76,6 százalék volt, ami jóval magasabb a magyar arányoknál. Ausztriában hasonló a helyzet: elegendő a személyi igazolvány vagy útlevél, és a választási részvétel rendszeresen 75-80 százalék körül mozog.

Közép-Európában vegyesebb a kép. Csehországban a választási részvétel a 2021-es parlamenti választáson 65,4 százalék volt, és ott is elegendő a személyazonosító okmány bemutatása. Lengyelországban a 2023-as parlamenti választáson rendkívül magas, 74,4 százalékos részvételt regisztráltak, és ott szintén csak személyi igazolvány szükséges. Szlovákiában a 2023-as parlamenti választáson 68,7 százalékos volt a részvétel.

Magyarország 2022-es 69,5 százalékos részvétele tehát nem tűnik rossznak a régióban, de elmarad a nyugat-európai átlagtól. Az okmányügyi egyszerűsítés célja részben az, hogy növelje a részvételt azáltal, hogy csökkenti az adminisztratív akadályokat. Az OECD 2023-as tanulmánya szerint minden adminisztratív akadály körülbelül 1-2 százalékponttal csökkentheti a választási részvételt. Ha ezt az arányt Magyarországra vetítjük, az új szabályozás potenciálisan további 80-160 ezer választópolgár részvételét teheti lehetővé.

Figyelmeztetések és gyakorlati tanácsok

Most nézzük meg a gyakorlati tudnivalókat, amelyekre 2026-ban oda kell majd figyelnünk. Első és legfontosabb: ellenőrizzük személyi igazolványunk vagy útlevelünk érvényességét már jóval a választások előtt. A személyi igazolvány készítése általában 15 munkanapot vesz igénybe, sürgősségi eljárás esetén 5 munkanapot. Az útlevél készítése szintén 15 munkanap, sürgősségi eljárásban 3 munkanap.

A Belügyminisztérium tapasztalatai szerint választások előtti időszakban megnő az okmányirodák forgalma. 2022 márciusában, a választások előtti hetekben az okmányirodák napi átlagos ügyfélforgalma 30 százalékkal volt magasabb a szokásosnál. Ez hosszabb várakozási időket jelent, és sürgősségi eljárás esetén is előfordulhat, hogy nem kapjuk meg időben az okmányt. Érdemes tehát legalább 2-3 hónappal a választások előtt ellenőrizni okmányaink érvényességét.

Milyen jelei vannak annak, hogy hamarosan lejár a személyi igazolvány? A legtöbb magyar számára ez nem titok, mert az érvényesség lejártának dátuma fel van tüntetve az okmányon. A régi, papíralapú személyi igazolványok esetében ez a első oldalon található, az új, chip-es kártyák esetében pedig a hátoldalon. Az útleveleknél a személyes adatokat tartalmazó oldal alján találjuk a lejárat dátumát.

Fontos tudni, hogy a választási napon nem lehet személyi igazolványt vagy útlevelet kiváltani vagy meghosszabbítani. Ha valakinek a választás napján jár le az okmánya, az még érvényes aznap a szavazáshoz, de ha már előző nap lejárt, akkor nem fogadják el. A Nemzeti Választási Iroda javasolja, hogy ha okmányunk a választási időszakban jár le, intézzük el a cserét legalább egy hónappal a határidő előtt.

Külföldi szavazás különlegességei

A külföldön élő magyarok helyzete némileg eltér a magyarországi választópolgárokétól. A külképviseleteken történő szavazáshoz szintén elegendő az érvényes személyi igazolvány vagy útlevél, nincs szükség lakcímkártyára. Ez egyébként gyakorlati okokból is érthető, hiszen a külföldön élő magyarok jelentős részének magyarországi lakcímkártyája már régen lejárt vagy egyáltalán nincs is.

A külhoni választópolgárok száma folyamatosan nő. A 2022-es parlamenti választáson körülbelül 256 ezer külhoni magyar regisztrálta magát szavazásra, és közülük 235 ezer adta le szavazatát, ami 91,8 százalékos részvételt jelent. Ez lényegesen magasabb arány, mint a magyarországi választópolgárok részvétele. A külhoni szavazatok száma választásról választásra nő: 2014-ben 127 ezer, 2018-ban 218 ezer, 2022-ben pedig már 235 ezer külhoni magyar szavazott.

A külképviseleteken történő szavazáshoz előzetes regisztráció szükséges, amelyet a választást megelőző 25 nappal le kell zárni. A regisztráció során a választópolgár megadja, hogy melyik külképviseleten kíván szavazni, és a Nemzeti Választási Iroda ezt az adatot továbbítja a külképviseletnek. A szavazás napján a választópolgár bemutatja személyi igazolványát vagy útlevelét, és leadhatja szavazatát.

Érdekes adat, hogy a külhoni szavazók túlnyomó része levélben szavaz, nem külképviseleteken. A 2022-es választáson 235 ezer külhoni szavazatból körülbelül 220 ezer levélszavazat volt. A levélszavazáshoz is elegendő az érvényes személyi igazolvány vagy útlevél másolatát csatolni az igényléshez, nem szükséges lakcímkártya.

Új technológiák és a jövő

Az okmányszabályozás változása nemcsak adminisztratív egyszerűsítés, hanem része egy nagyobb folyamatnak, amelyben a magyar közigazgatás digitalizálódik és modernizálódik. A Belügyminisztérium 2023-ban indította el az új e-személyi program pilot projektjét, amely során a személyi igazolványok chip funkciói bővülnek és egyre több online szolgáltatáshoz használhatók.

A statisztikák szerint 2024 végén körülbelül 2,8 millió magyar rendelkezett olyan személyi igazolvánnyal, amely tartalmaz elektronikus chip-et. Ez a szám folyamatosan nő, ahogy a régi, papíralapú igazolványok lejárnak és helyettük az új, chip-es változatokat állítják ki. A kormány terve szerint 2028-ra már minden új személyi igazolvány chip-es lesz, és ezek a chip-ek használhatók lesznek online azonosításra, elektronikus aláírásra és bizonyos közszolgáltatások igénybevételére.

Az elektronikus azonosítás elterjedése hosszú távon akár a választási folyamatot is befolyásolhatja. Több európai országban, például Észtországban már elérhető az online szavazás lehetősége, és a 2023-as észtországi parlamenti választáson a szavazatok 51,3 százalékát elektronikusan adták le. Magyarországon egyelőre nincs online szavazás, de a technológiai fejlődés és a növekvő e-közigazgatási szolgáltatások előbb-utóbb ezt a lehetőséget is megnyithatják.

A Nemzeti Választási Iroda 2024-ben új választói információs rendszert indított, amely lehetővé teszi, hogy a választópolgárok online ellenőrizzék, hogy szerepelnek-e a választói névjegyzékben, melyik szavazókörbe tartoznak, és milyen választási ciklusok várhatók. Ez a rendszer nem helyettesíti a személyes szavazást, de segíti a választópolgárokat abban, hogy felkészüljenek a választásokra.

Demográfiai hatások és jövőbeli trendek

Az okmányhasználat és a választási részvétel összefügg a demográfiai trendekkel is. Magyarország népessége folyamatosan öregszik: a KSH előrejelzései szerint 2030-ra a 65 év feletti korosztály aránya meghaladja majd a 21 százalékot, szemben a 2020-as 19,3 százalékkal. Az idősebb korosztály hagyományosan magasabb választási részvételt mutat, de nehezebben jutnak hozzá új okmányokhoz és nehezebben alkalmazkodnak a változó szabályozáshoz.

A 2022-es választási adatok jól mutatják a korosztályi különbségeket. A 60 év feletti korosztály részvétele 78,4 százalék volt, míg a 18-29 éves korosztályé csak 58,2 százalék. Ezek a különbségek részben attitűdbeli eltérésekből, részben pedig gyakorlati okokból fakadnak. A fiatalabb korosztály mobilisabb, gyakrabban költözik, és könnyebben „elvesznek” a választói nyilvántartásból, ha nem frissítik lakcímüket.

Az új szabályozás, amely nem követeli meg a lakcímkártya bemutatását, elméletben csökkentheti ezt a problémát. Ha egy fiatal választópolgár költözött, de nem frissítette lakcímkártyáját, még mindig szavazhat az eredeti szavazókörében, ha érvényes személyi igazolvánnyal rendelkezik. Ez nem oldja meg teljesen a problémát, hiszen a választási értesítő továbbra is a bejelentett lakcímre érkezik, de csökkenti az adminisztratív akadályokat.

A városi-vidéki különbségek is fontosak. Budapest és a nagyvárosok fiatalabb lakossága körében alacsonyabb a választási részvétel, mint a kisebb településeken élő hasonló korcsoportokban. A 2022-es választáson például a budapesti 18-29 éves korosztály részvétele 51,3 százalék volt, míg ugyanez az arány a 10-50 ezer fős településeken 64,7 százalék. Az új okmányszabályozás önmagában nem fogja áthidalni ezt a különbséget, de segíthet abban, hogy a mobilisabb városi lakosság ne maradjon le a szavazásról dokumentumhiány miatt.

Pénzügyi vonatkozások

A személyi igazolvány és útlevél kiváltásának költségeiről is érdemes beszélni, hiszen ezek pénzügyi terhet jelenthetnek bizonyos háztartások számára. Az új személyi igazolvány ára 2024-ben 10 ezer forint normál eljárásban, sürgősségi eljárásban 20 ezer forint. Az útlevél drágább: normál eljárásban 18 ezer forint az ötéves, 23 ezer forint a tízéves változat, sürgősségi eljárásban pedig 36 ezer, illetve 41 ezer forint.

Ezek az összegek nem elhanyagolhatók, különösen az alacsony jövedelmű háztartások számára. A KSH 2023-as jövedelmi adatai szerint a legalsó jövedelmi decilisbe tartozó háztartások átlagos havi jövedelme 135 ezer forint körül alakul. Ebből egy személyi igazolvány kiváltása 7,4 százalékot, egy útlevélé 13-17 százalékot jelent. Ha egy családban egyszerre több embernek jár le az okmánya, ez jelentős anyagi terhet róhat a háztartásra.

Magyarországon egyébként léteznek kedvezményes és ingyenes okmánykiváltási lehetőségek bizonyos csoportok számára. Az első személyi igazolvány kiváltása 14 éves korban ingyenes. A nagycsaládosok kedvezményt kapnak: három vagy több gyermeket nevelő családokban az okmányok ára 50 százalékkal csökken. A tartósan munkanélküliek és a rokkantsági ellátásban részesülők is kedvezményre jogosultak.

Az okmányszabályozás változása csökkenti az okmányokkal kapcsolatos költségeket, hiszen ha valakinek csak a lakcímkártyája járt volna le, de a személyi igazolványa még érvényes, már nem kell újat kiváltania pusztán azért, hogy szavazhasson. Az új lakcímkártya ára 3 ezer forint, ami ugyan kevesebb, mint a személyi igazolványé, de egy alacsony jövedelmű háztartásban ez is jelentős kiadás lehet. A Belügyminisztérium statisztikái szerint 2023-ban körülbelül 680 ezer lakcímkártya cserére került sor Magyarországon, ami 2 milliárd forint körüli állampolgári kiadást jelentett összesen.

Mit jelent ez a demokrácia szempontjából

A választási okmánykövetelmények egyszerűsítése nemcsak adminisztratív kérdés, hanem a demokratikus részvétel megkönnyítésének eszköze is. A modern demokráciaelméletek szerint minden olyan adminisztratív akadály, amely megnehezíti a szavazást, csökkenti a demokratikus részvételt és torzítja a választási eredményeket bizonyos társadalmi csoportok hátrányára.

Az OSCE és más nemzetközi választási megfigyelő szervezetek rendszeresen értékelik a választási procedúrákat, és általában pozitívan ítélik meg az olyan lépéseket, amelyek csökkentik az adminisztratív terheket. Az OSCE 2022-es magyarországi választási megfigyelő missziójának jelentése nem emelt ki jelentős aggályokat az okmánykövetelmények terén, de megjegyezte, hogy bizonyos adminisztratív egyszerűsítések segíthetnének a részvétel növelésében.

A politikatudományi kutatások egyértelműen mutatják, hogy az adminisztratív akadályok aránytalanul érintik bizonyos társadalmi csoportokat. Egy 2021-es európai összehasonlító tanulmány szerint az alacsony jövedelmű, alacsony iskolai végzettségű és idősebb választópolgárok esetében minden adminisztratív követelmény mintegy 2-3 százalékponttal csökkenti a részvételi arányt. Magyarországon ez akár 150-200 ezer választópolgár kiesését is jelentheti.

Az új szabályozás tehát nemcsak egyszerűsít, hanem demokratikusabbá is teheti a választási folyamatot azáltal, hogy csökkenti annak esélyét, hogy valaki pusztán adminisztratív hiba vagy hiányosság miatt ne tudjon szavazni. Ez különösen fontos a demokratikus legitimáció szempontjából: minél többen vesznek részt a választásokon, annál inkább reprezentatívak az eredmények.

Adminisztratív teendők a választások előtt

Most foglaljuk össze konkrétan, hogy mit kell tennünk a 2026-os választások előtt az okmányaink szempontjából. Első lépés: ellenőrizzük személyi igazolványunk vagy útlevelünk érvényességét. Ez egy egyszerű feladat, mindössze meg kell néznünk az okmányon feltüntetett lejárati dátumot. Ha az okmány 2026 első felében jár le, érdemes már 2025 végén intézkedni a csereéről.

Második lépés: ellenőrizzük, hogy szerepelünk-e a választói névjegyzékben. Ezt megtehetjük a Nemzeti Választási Iroda honlapján, ahol online lekérdezhetjük adatainkat. Ha nem szereplünk a névjegyzékben, vagy téves adatokat találunk, jelezhetjük ezt a lakóhelyünk szerinti helyi választási irodánál. A hibajelzések bejelentésére a választások előtt 16 nappal bezárólag van lehetőség.

Harmadik lépés: ellenőrizzük bejelentett lakcímünket. Ha nemrég költöztünk és nem jelentettük be új lakcímünket, ezt érdemes pótolni, mert így biztosítjuk, hogy megkapjuk a választási értesítőt és a megfelelő szavazókörben szavazhatunk. A lakcímbejelentés ingyenes, és megtehető az okmányirodákban vagy bizonyos esetekben online is.

Negyedik lépés: figyeljük a választási értesítők postázását. A választások előtt 15-21 nappal a Nemzeti Választási Iroda postázza az értesítőket. Ha nem kapjuk meg, érdemes felvenni a kapcsolatot a helyi választási irodával. A választási napon az értesítő nélkül is szavazhatunk, de az értesítővel gyorsabb a folyamat.

Változások a szavazóköri eljárásban

A gyakorlati szavazási folyamat némileg egyszerűbbé válik az új szabályozás miatt. Amikor belépünk a szavazóhelyiségbe, a szavazatszámláló bizottság tagjai azonosítani fogják személyazonosságunkat. Az új szabályozás szerint elegendő egyetlen okmányt bemutatnunk, személyi igazolványt vagy útlevelet, nem kell mellé a lakcímkártya is.

A bizottság tagjai ellenőrzik az okmány érvényességét, összehasonlítják a fényképet a személyünkkel, majd megkeresik nevünket a szavazóköri névjegyzékben. Ha mindez rendben van, aláírunk a névjegyzékben, átvesszük a szavazólapot és a borítékot, majd szavazhatunk. Az egész folyamat általában 3-5 percet vesz igénybe, ha nincs sor a szavazóhelyiségben.

A 2022-es választások tapasztalatai szerint a csúcsidőszakokban, általában délután 15 és 17 óra között, alakulhatnak ki sorok a szavazóhelyiségekben. Ezekben az időszakokban 10-15 perc is lehet a várakozási idő, bár ez természetesen a szavazókör méretétől és elhelyezkedésétől függ. A nagyvárosi szavazókörökben általában hosszabbak a sorok, mint a kisebb településeken.

Az új szabályozás várhatóan némileg gyorsítani fogja a folyamatot, hiszen a bizottság tagjainak csak egy okmányt kell ellenőrizniük kettő helyett. A Nemzeti Választási Iroda becslése szerint ez átlagosan 10-15 másodpercet spórolhat