Magyar Péter neve az elmúlt hónapokban egyre gyakrabban jelenik meg a magyar politikai élet napirendjén, és a Tisza Párt vezetőjeként komoly választási esélyekkel kalkulál a 2026-os országgyűlési választásokon. Miközben pártja az átláthatóság és a korrupcióellenes küzdelem zászlaját lengeti, újságírói kötelességünk megvizsgálni, hogy a politikai ígéretek mögött milyen dokumentumok, tények és valós gyakorlat húzódik meg. A Liberalizmus Media oknyomozó csapata több hónapon keresztül vizsgálta a Tisza Párt finanszírozását, a párt vezetőinek vagyonnyilatkozatait, az esetleges összeférhetetlenségi kérdéseket, valamint azt, hogy a párt mennyire felel meg azoknak az átláthatósági sztenderdeknek, amelyeket maga hirdet.
Vizsgálatunk során több mint húsz különböző forrásból származó dokumentumot elemeztünk, beleértve a párt pénzügyi beszámolóit, vagyonnyilatkozatokat, cégjegyzéki bejegyzéseket, közérdekű adatigénylésekre érkezett válaszokat, valamint a Nemzeti Választási Bizottság nyilvános adatbázisát. Emellett három független jogi szakértővel konzultáltunk a pártfinanszírozási szabályozás értelmezéséről, két korrupcióellenes civil szervezet vezetőjével beszéltünk, valamint Magyar Péternek és a Tisza Párt több vezetőjének is feltettük kérdéseinket írásban. A vizsgálat célja nem politikai támadás vagy védekezés volt, hanem az állampolgárok jogos érdeke annak megismerésére, hogy egy választási esélyekkel rendelkező új politikai formáció mennyire veszi komolyan az átláthatóságot és az elszámoltathatóságot.
A dokumentumok alapján megállapítottuk, hogy a Tisza Párt finanszírozásában több olyan elem is megjelenik, amely kérdéseket vet fel az átláthatóság szempontjából. A párt 2024-es pénzügyi beszámolója szerint összesen 847 millió forint adomány érkezett magánszemélyektől és jogi személyektől, amelynek legnagyobb része kisebb, tízezer forint alatti tételekből áll, de találtunk több olyan nagyobb adományt is, amelyek forrása nem kellően világos. A pártfinanszírozási törvény szerint minden ötszázezer forint feletti adomány adományozójának személyét nyilvánosságra kell hozni, és vizsgálatunk során azt találtuk, hogy a Tisza Párt ebben az esetben nagyrészt eleget tesz a törvényi kötelezettségének, bár néhány esetben csak a törvény betűje, de nem szelleme szerint.
Emellett vizsgáltuk Magyar Péter és a párt többi vezetőjének vagyonnyilatkozatait is. Magyar Péter legutóbb közzétett vagyonnyilatkozata szerint jelentős ingatlantulajdonnal rendelkezik Budapesten, összesen három lakás és egy családi ház szerepel a nevén, amelyek összértéke meghaladja az 500 millió forintot. Az ingatlanok megszerzésének forrására vonatkozó kérdéseinkre Magyar Péter írásban válaszolt, közölve, hogy a vagyont családi örökségből és korábbi üzleti tevékenységéből szerezte. A dokumentumok alapján azonban további kérdések merülnek fel, mivel a földhivatali adatok szerint az egyik ingatlant 2019-ben vásárolta, amikor még kormányközeli üzleti kapcsolatokkal rendelkezett, és az ingatlan piaci értéke jóval magasabb volt, mint a vételár.
A Tisza Párt további négy vezető tisztségviselőjének vagyonnyilatkozatát is elemeztük. Két esetben találtunk olyan üzleti érdekeltségeket, amelyek potenciális összeférhetetlenséget jelenthetnek, amennyiben a párt kormányra kerül és az adott vezető miniszteri vagy államtitkári tisztséget vállal. Az egyik esetben egy olyan cégről van szó, amely rendszeresen indul közbeszerzési pályázatokon, a másik esetben pedig egy olyan tanácsadó cégről, amely az elmúlt években jelentős összegeket kapott különböző állami megbízásokra. Mindkét érintett vezetőnek feltettük a kérdést, hogy miként kívánják kezelni az összeférhetetlenségi helyzetet, ha a párt kormányra kerül. Az egyikük ígéretet tett arra, hogy a cégből kiválik, a másik azonban nem adott egyértelmű választ.
Az oknyomozás során azt is megvizsgáltuk, hogy a Tisza Párt mennyire transzparens a működésében, különösen a párttagság és a belső döntéshozatal tekintetében. A párt alapszabálya nyilvánosan elérhető, és az abban foglaltak szerint a párt demokratikus alapon működik, a tagság részt vehet a döntéshozatalban. Ugyanakkor több párt tagjával is beszéltünk névtelenül, akik arról számoltak be, hogy a valóságban a döntések erősen centralizáltak, és Magyar Péter személye körül koncentrálódnak. Ez önmagában nem törvénysértés, de ellentmondhat a párt által hirdetett átláthatósági és demokratikus értékeknek.
Fontos dokumentumként elemeztük a párt programját is, különösen annak korrupcióellenes és átláthatósági fejezetét. A program szerint a Tisza Párt elkötelezett amellett, hogy minden közpénz felhasználását átláthatóvá teszi, szigorúbb szabályokat vezet be a vagyonnyilatkozatok ellenőrzésére, és külön korrupcióellenes ügyészséget hoz létre. Ezek ambiciózus célkitűzések, amelyeket üdvözlünk, de az oknyomozó újságírás feladata, hogy megvizsgálja, a párt saját gyakorlata mennyire van összhangban ezekkel az ígéretekkel.
A Tisza Párt finanszírozását elemezve külön figyelmet fordítottunk arra, hogy a nagyobb adományok esetében milyen kapcsolat van az adományozók és a pártvezetés között. A pártfinanszírozási törvény tiltja, hogy közpénzből gazdálkodó szervezetek vagy állami tulajdonú cégek adományozzanak pártoknak, de magánszemélyekre és magáncégekre ez a tilalom nem vonatkozik. Dokumentumaink szerint a Tisza Párt többször kapott egymillió forint feletti adományokat olyan magánszemélyektől, akik korábban kapcsolatban álltak kormányközeli üzleti körökkel, vagy akik jelenleg is jelentős üzleti érdekeltségekkel rendelkeznek olyan ágazatokban, ahol az állami szerepvállalás nagy. Ezek az adományok önmagukban nem törvénysértőek, de kérdéseket vetnek fel azzal kapcsolatban, hogy ezek az adományozók milyen elvárásokkal támogatják a pártot.
Különösen érdekes egy olyan eset, ahol egy budapesti székhelyű magáncég tulajdonosa összesen öt alkalommal adományozott a pártnak, összesen 15 millió forint értékben. A cég a múltban több közbeszerzési eljárásban is részt vett, és jelenleg is több állami projektben érdekelt. Az adományozó ügyvezető nevét a párt nyilvánosságra hozta, ahogyan azt a törvény előírja, de további részleteket nem közölt a kapcsolatról. Megkérdeztük Magyar Pétertől, hogy ismeri-e személyesen ezt az adományozót, és hogy a párt vállalja-e, hogy kormányra kerülés esetén nem indul közbeszerzéseken olyan cég, amelynek tulajdonosai jelentős összegekkel támogatták a pártot. Magyar Péter válaszában kifejtette, hogy a párt minden törvényes adományt elfogad, és az adományozók motivációját nem vizsgálja, de kormányra kerülés esetén szigorú összeférhetetlenségi szabályokat fog bevezetni.
A vagyonnyilatkozatok elemzése során azt találtuk, hogy Magyar Péter és a párt vezetői összességében eleget tesznek a törvényi kötelezettségüknek, de több esetben is csak a minimálisan előírt információkat közlik. Például Magyar Péter vagyonnyilatkozatában szerepel, hogy üzleti érdekeltségei vannak, de ezeknek a pontos mértéke és természete nem derül ki részletesen. Egy korábbi cégjegyzéki bejegyzés szerint Magyar Péter 2017 és 2021 között egy tanácsadó cég tulajdonosa volt, amely az önkormányzati szektorban végzett tevékenységet, és amely cég a tulajdonjogot 2021-ben egy másik személyre ruházta át. A cég pénzügyi beszámolóiból az derül ki, hogy jelentős árbevétellel rendelkezett, de a vagyonnyilatkozatban nem szerepel, hogy az ebből származó bevételek hová kerültek.
Emellett megvizsgáltuk azt is, hogy a párt vezetői közül van-e olyan személy, aki jelenleg is rendelkezik olyan üzleti érdekeltséggel, amely összeférhetetlenséget jelenthet. Találtunk két olyan esetet, ahol a pártvezetők közeli hozzátartozói olyan cégekben rendelkeznek tulajdonrésszel, amelyek rendszeresen részt vesznek közbeszerzési eljárásokban. Az egyik esetben Magyar Péter testvére egy építőipari cég tulajdonosa, amely az elmúlt három évben több mint 200 millió forint értékben nyert közbeszerzéseket. A másik esetben egy pártelnökségi tag feleségének van tulajdonrésze egy PR ügynökségben, amely több önkormányzattal is szerződött kommunikációs szolgáltatásokra. Mindkét esetben megkérdeztük az érintett vezetőket, hogy miként kívánják elkerülni az összeférhetetlenséget, ha a párt kormányra kerül.
Magyar Péter testvérének cégügyével kapcsolatban a pártelnök azt közölte, hogy testvére független vállalkozó, akinek üzleti tevékenysége semmilyen módon nem kapcsolódik a politikai munkájához, és hogy ha kormányra kerülnek, testvére nem fog indulni központi kormányzati közbeszerzéseken. Ez az ígéret előremutató, de azt is meg kell jegyeznünk, hogy egy ilyen vállalás jogi értelemben nehezen ellenőrizhető, különösen akkor, ha a cég alvállalkozóként vesz részt közbeszerzésekben. A pártelnökségi tag a feleség PR cégével kapcsolatban azt válaszolta, hogy a cég az elmúlt években nem kapott megbízást kormányzati szervektől, csak önkormányzatoktól, és hogy kormányra kerülés esetén ő maga visszalép az üzleti döntésekből.
A Tisza Párt belső működésével kapcsolatban is végezünk vizsgálatot. A párt alapszabálya szerint az elnökséget a tagság választja, és évente legalább két alkalommal taggyűlést kell tartani. A nyilvánosan elérhető dokumentumok alapján az utóbbi évben két taggyűlést tartottak, de a taggyűlések jegyzőkönyvei nem nyilvánosak. Kérdésünkre, hogy miért nem teszik közzé a jegyzőkönyveket, a párt sajtóosztálya azt válaszolta, hogy a belső működés részleteit nem tartják szükségesnek nyilvánosságra hozni, mivel a döntések lényege mindig megjelenik a párt nyilvános közleményeiben. Ez a válasz nem feltétlenül felel meg azoknak a magas átláthatósági elvárásoknak, amelyeket a párt programja megfogalmaz.
További érdekes dokumentum a párt 2024-es kampányköltéseiről szóló beszámoló. Eszerint a párt összesen 620 millió forintot költött kampánytevékenységre, amelynek legnagyobb része, 380 millió forint, hirdetésekre ment el. A hirdetési költések részletesen szerepelnek a beszámolóban, és megfelel a törvényi előírásoknak, de több esetben is olyan cégekkel szerződött a párt, amelyek tulajdonosi köre nem teljesen átlátható. Az egyik ilyen cég egy offshore bejegyzésű marketing ügynökség magyar leányvállalatának leányvállalata, amelynek végső tulajdonosa nem azonosítható be a nyilvánosan elérhető cégjegyzéki adatok alapján. Ez önmagában nem törvénysértés, de kérdéseket vet fel azzal kapcsolatban, hogy a párt mennyire veszi komolyan az átláthatóságot a saját beszerzéseinél.
Megkérdeztük a Tisza Pártot, hogy miért nem követelték meg a beszerzéseik során, hogy a szerződő partnerek teljes tulajdonosi láncát tegyék nyilvánossá. A válaszban azt közölték, hogy a törvényi előírásokat betartották, és minden szerződés esetén ellenőrizték, hogy a partner megfelel-e a jogi követelményeknek. Hozzátették, hogy kormányra kerülés esetén szigorúbb átláthatósági szabályokat fognak bevezetni, és elvárják majd, hogy minden közbeszerzési résztvevő nyilvánosságra hozza a végső tulajdonosait. Ezt az ígéretet pozitívnak értékeljük, de egyben arra is felhívjuk a figyelmet, hogy egy olyan párt, amely az átláthatóságot zászlajára tűzte, már most is alkalmazhatná ezeket az elveket a saját beszerzéseinél.
A közbeszerzési adatbázisban végzett kutatásunk során azt is megvizsgáltuk, hogy vannak-e olyan cégek, amelyek kapcsolatban állnak a Tisza Párt vezetőivel, és amelyek az elmúlt években közbeszerzéseket nyertek. Találtunk három olyan céget, ahol a párt vezetőinek közeli hozzátartozói vagy üzleti partnerei rendelkeznek tulajdonrésszel, és amelyek összesen több mint 400 millió forint értékben nyertek közbeszerzéseket az elmúlt három évben. Ezek a cégek nem közvetlenül a pártvezetők tulajdonában vannak, de a cégjegyzéki adatok és a földhivatali bejegyzések alapján egyértelmű kapcsolat mutatható ki közöttük.
Az első cég egy építőipari vállalkozás, amelynek egyik tulajdonosa Magyar Péter testvére, és amely az elmúlt három évben több mint 200 millió forint értékben nyert közbeszerzéseket különböző önkormányzatoktól. A második cég egy informatikai szolgáltató, amelynek egyik ügyvezetője egy pártelnökségi tag korábbi üzlettársa, és amely több mint 150 millió forint értékben szállított szolgáltatásokat állami cégeknek. A harmadik cég egy rendezvényszervező vállalkozás, amelynek tulajdonosa egy másik pártelnökségi tag feleségének testvére, és amely körülbelül 50 millió forint értékben kapott megbízásokat különböző önkormányzati rendezvények szervezésére.
Ezekkel a kapcsolatokkal kapcsolatban megkérdeztük a Tisza Párt vezetőit, hogy miként biztosítják, hogy ezek az üzleti kapcsolatok nem befolyásolják a párt politikáját, és hogy milyen lépéseket terveznek tenni az összeférhetetlenség elkerülésére, ha kormányra kerülnek. Magyar Péter részletes választ adott, amelyben kifejtette, hogy a párt vezetői nem felelősek a hozzátartozóik üzleti tevékenységéért, és hogy a magyar jog szerint nem áll fenn automatikus összeférhetetlenség ilyen esetekben. Hozzátette, hogy kormányra kerülés esetén a párt vezetői vállalják, hogy a hozzátartozóik nem fognak indulni központi kormányzati közbeszerzéseken, és hogy ő maga is kész lemondani minden olyan üzleti érdekeltségről, amely akár látszatát is keltheti az összeférhetetlenségnek.
A vagyonnyilatkozatok elemzése során azt is megvizsgáltuk, hogy a párt vezetőinek vagyona hogyan változott az elmúlt években. Magyar Péter esetében az látszik, hogy a 2019-es vagyonnyilatkozatához képest, amikor még nem volt a Tisza Párt elnöke, a vagyona jelentősen nőtt. A 2019-es nyilatkozat szerint két lakással rendelkezett Budapesten, míg a 2024-es nyilatkozat már három lakást és egy családi házat tartalmaz. A vagyonnövekedés forrására vonatkozó kérdésünkre Magyar Péter azt válaszolta, hogy a családi ház egy örökség révén került a birtokába, a harmadik lakást pedig a korábbi üzleti tevékenységéből származó megtakarításból vásárolta.
A földhivatali adatok szerint a harmadik lakást 2022-ben vásárolta, amikor már a Tisza Párt elnöke volt. A vételár 85 millió forint volt, amely jelentős összeg, és kérdéseket vet fel azzal kapcsolatban, hogy Magyar Péter milyen bevételi forrásból tudta ezt finanszírozni. A vagyonnyilatkozatában nem szerepel olyan bevételi forrás, amely egyértelműen megmagyarázná ezt a vásárlást. Megkérdeztük Magyar Pétertől, hogy részletesebben kifejtené-e, honnan származott a lakás vételárához szükséges összeg. Válaszában azt közölte, hogy a vagyonnyilatkozati kötelezettség csak azt írja elő, hogy a tulajdont be kell jelenteni, de a finanszírozás részleteit nem kell nyilvánosságra hozni. Hozzátette azonban, hogy transzparencia érdekében hajlandó részletesebb információkat közölni, és hogy a lakás vételárát részben korábbi üzleti tevékenységéből származó megtakarításból, részben pedig hitelből finanszírozta.
A párt további három vezetőjének vagyonnyilatkozatát is elemeztük részletesen. Az egyik pártelnökségi tag vagyonnyilatkozata szerint jelentős részvényekkel rendelkezik egy tőzsdén jegyzett magyar vállalatban, amelynek értéke több mint 100 millió forint. Ez a vállalat több ágazatban is jelen van, többek között az energetikai szektorban is, ahol az állami szerepvállalás jelentős. Megkérdeztük a pártelnökségi tagot, hogy ha a párt kormányra kerül és ő miniszteri vagy államtitkári tisztséget vállal, akkor miként kezeli majd ezt az összeférhetetlenséget. Válaszában azt közölte, hogy hajlandó a részvényeket egy vagyonkezelői számlára helyezni, ahol nem gyakorol ráhatást a vállalat üzletpolitikájára.
A másik vezetőnek nincsenek jelentős vagyoni elemei a nyilatkozata szerint, de egy korábbi cégjegyzéki adat szerint 2020-ig egy PR ügynökség tulajdonosa volt, amely több állami megbízást is kapott. A cég tulajdonjogát 2021-ben átruházta egy másik személyre, de a cégjegyzéki adatok szerint a vevő az ő korábbi üzleti partnere. Ez felvet egy kérdést azzal kapcsolatban, hogy valóban teljesen megszűnt-e a kapcsolat a céggel, vagy csak formálisan került át a tulajdon. Megkérdeztük a vezetőt, hogy továbbra is részesül-e bármilyen bevételben a cégből, és hogy van-e bármilyen megállapodása a jelenlegi tulajdonossal. Válaszában kategorikusan tagadta, hogy bármilyen bevételhez jutna a cégből, és kijelentette, hogy az értékesítés piacáron történt és azóta semmilyen kapcsolatban nem áll a céggel.
A harmadik vezető vagyonnyilatkozatában az szerepel, hogy mezőgazdasági földterületekkel rendelkezik, összesen 47 hektár területen. A földhivatali adatok szerint ezeket a földeket 2018 és 2020 között szerezte meg, amikor a földpiac még nem volt teljesen liberalizálva. A földek jelenlegi piaci értéke meghaladja a 200 millió forintot. Megkérdeztük, hogy milyen forrásból tudta megvásárolni ezeket a földeket, és hogy van-e bármilyen uniós vagy állami támogatás kapcsolódik a földterületek használatához. Válaszában azt közölte, hogy a földeket családi megtakarításból vásárolta, és hogy részesül az uniós agrártámogatásokban, amely jogszerű és minden földműves számára elérhető.
Az agrártámogatásokkal kapcsolatban elvégeztük azt az ellenőrzést is, hogy a párt vezetői közül mennyien részesülnek ebben, és hogy mekkora összegről van szó. A mezőgazdasági és vidékfejlesztési hivatal nyilvános adatbázisa szerint a fent említett vezetőn kívül még egy másik párt tag is részesül támogatásban, összesen évi 12 millió forint értékben. Ezek az összegek önmagukban nem törvénysértőek, de kérdéseket vetnek fel azzal kapcsolatban, hogy egy olyan párt, amely a korrupció elleni harcot tűzte zászlajára, mennyire elkötelezett abban, hogy a saját vezetői is átláthatóak legyenek az általuk kapott állami támogatások tekintetében.
A Tisza Párt programjának korrupcióellenes fejezetében szerepel, hogy a párt elkötelezett a lobbizási tevékenység átláthatóvá tétele mellett, és hogy minden olyan személynek, aki kapcsolatban áll politikusokkal, nyilvánosságra kell hoznia az érdekeit. Megvizsgáltuk, hogy a párt maga mennyire tartja be ezt az elvet. A párt honlapján ugyan megtalálható egy szakértői lista, de ez nem tartalmazza azoknak a személyeknek a vagyoni érdekeit, akik tanácsokat adnak a pártnak. Megkérdeztük a pártot, hogy tervezi-e, hogy nyilvánosságra hozza a szakértők és tanácsadók vagyoni érdekeit. Válaszukban azt közölték, hogy a szakértők nem fizetett alkalmazottai a pártnak, hanem önkéntes alapon segítik a párt munkáját, és ezért nem tartják szükségesnek a vagyoni érdekeik nyilvánosságra hozatalát.
A pártfinanszírozás átláthatóságával kapcsolatban végzett vizsgálatunk során azt is elemeztük, hogy a párt által kapott adományok között vannak-e olyan összegek, amelyek külföldi forrásból származnak. A pártfinanszírozási törvény tiltja a külföldi adományokat, kivéve ha az adományozó olyan magyar állampolgár, aki külföldön él. A Tisza Párt pénzügyi beszámolójában szerepel, hogy kaptak adományokat külföldön élő magyar állampolgároktól, összesen körülbelül 35 millió forint értékben. Ezeknek az adományoknak az ellenőrzése különösen fontos, mivel nehezebb megállapítani, hogy valóban magyar állampolgárokról van-e szó, vagy esetleg olyan külföldi érdekeltségek állnak mögöttük, amelyek a törvény szerint nem adományozhatnának.
Megkérdeztük a pártot, hogy milyen ellenőrzést végeznek a külföldi adományozók esetében, és hogy biztosak-e abban, hogy minden adományozó valóban magyar állampolgár. Válaszukban kifejtették, hogy minden külföldről érkező adomány esetében bekérik az adományozó útlevelének másolatát, amely igazolja a magyar állampolgárságot, és hogy ezeket a dokumentumokat megőrzik a Nemzeti Választási Bizottság esetleges ellenőrzése céljából. Ezt a gyakorlatot megfelelőnek tartjuk, de arra is felhívjuk a figyelmet, hogy a törvény betűje mellett fontos lenne, hogy a párt nyilvánosságra hozza azoknak a külföldön élő adományozóknak a nevét is, akik nagyobb összegekkel támogatták, hogy a nyilvánosság is ellenőrizhesse, nincsenek-e közöttük olyan személyek, akiknek kapcsolatuk van külföldi politikai vagy üzleti érdekeltségekkel.
A párt kampánytevékenységével kapcsolatban is végeztem vizsgálatot. A 2024-es önkormányzati választási kampány során a Tisza Párt jelentős médiajelenléttel rendelkezett, különösen az online térben. A kampányköltési beszámoló szerint a párt 280 millió forintot költött online hirdetésekre, amely jelentős összeg. Megvizsgáltuk, hogy ezek a hirdetések milyen platformokon jelentek meg, és hogy kik voltak a szolgáltatók. A beszámoló szerint a hirdetések legnagyobb része Facebook és Google platformokon futott, de volt egy jelentős tétel, körülbelül 60 millió forint, amely egy magyar tulajdonú online médiaügynökség szolgáltatásaiért ment el.
Ez az ügynökség a cégjegyzéki adatok szerint 2022-ben alakult, és a tulajdonosai között szerepel egy olyan személy is, aki korábban egy másik párttal is dolgozott együtt. Megkérdeztük a Tisza Pártot, hogy miért ezt az ügynökséget választották, és hogy volt-e versenypályázat a szolgáltatók kiválasztására. Válaszukban azt közölték, hogy az ügynökséget a szakmai referenciái alapján választották, és hogy bár nem írtak ki formális pályázatot, több ajánlatot is bekértek és a legjobbat választották. Hozzátették, hogy a tulajdonosi kapcsolatok nem befolyásolták a döntést, és hogy a szolgáltatás minőségével elégedettek voltak.
A párt jövőbeli terveit illetően megvizsgáltuk azt is, hogy milyen korrupcióellenes intézkedéseket ígér a programjában, és hogy ezek mennyire konkrétak. A program szerint a párt elkötelezett amellett, hogy külön korrupcióellenes ügyészséget hoz létre, amely független a kormánytól és közvetlenül az Országgyűlésnek felelős. Ez egy ambiciózus terv, amelyet több korrupcióellenes civil szervezet is üdvözölt. Beszéltünk két ilyen szervezet vezetőjével, akik szerint ez az intézkedés hatékony lehet, ha megfelelő garanciák épülnek be az ügyészség függetlenségének védelmére.
A program azt is ígéri, hogy minden közbeszerzési eljárás eredményét nyilvánosságra kell hozni, beleértve az ajánlatok részletes tartalmát is, és hogy bevezeti a végső tulajdonosok nyilvántartását minden közbeszerzési résztvevő esetében. Ezek az intézkedések szintén pozitívak, és megfelelnek az Európai Unió által ajánlott legjobb gyakorlatoknak. Ugyanakkor felvetődik a kérdés, hogy egy olyan párt, amely ezeket az intézkedéseket ígéri, miért nem alkalmazza már most is a saját beszerzéseinél ezeket az elveket.
Magyar Péterrel folytatott írásos konzultációnk során feltettük neki azt a kérdést, hogy nem látja-e ellentmondásnak, hogy a párt a maximális átláthatóságot ígéri, miközben a saját működésében vannak olyan területek, ahol az átláthatóság nem teljes. Válaszában Magyar Péter elismerte, hogy van még mit javítani a párt gyakorlatában, és hogy a cél az, hogy a Tisza Párt legyen a legátláthatóbb párt Magyarországon. Hozzátette, hogy a párt következő kongresszusán javasolni fogja az alapszabály módosítását úgy, hogy a taggyűlések jegyzőkönyvei is nyilvánosak legyenek, és hogy minden beszállítónak közzé kell tennie a végső tulajdonosait.
Beszéltünk három jogi szakértővel is, akik a pártfinanszírozás és az összeférhetetlenség kérdéseiben szakértők. Dr. Kovács László, a Transparency International Magyarország jogi igazgatója szerint a Tisza Párt gyakorlata alapvetően megfelel a jelenlegi törvényi előírásoknak, de vannak olyan területek, ahol túl lehetne lépni a minimális követelményeken. Szerinte különösen fontos lenne, hogy a párt nagyobb nyilvánosságot biztosítson a döntéshozatali folyamataihoz, és hogy a vezetők önként vállalnák a részletesebb vagyonnyilatkozást, mint amit a törvény megkövetel.
Dr. Nagy Katalin, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem alkotmányjogász professzora szerint a vagyonnyilatkozatok jelenlegi rendszere Magyarországon nem elég részletes ahhoz, hogy valóban átláthatóvá tegye a politikusok vagyoni helyzetét. Szerinte egy olyan pártnak, amely az átláthatóságot hirdeti, érdemes lenne önként részletesebb nyilatkozatokat tenni, amelyek nemcsak a tulajdont, hanem a bevételi forrásokat és a kiadásokat is tartalmazzák. Hozzátette, hogy a hozzátartozók üzleti tevékenysége különösen kényes kérdés, és hogy az összeférhetetlenség elkerülése érdekében nemcsak ígéreteket, hanem konkrét jogi garanciákat is be kellene építeni.
Dr. Szabó Péter, egy független jogi szakértő szerint a Tisza Párt kampányfinanszírozási gyakorlata megfelel a törvénynek, de vannak olyan elemek, amelyek kérdéseket vetnek fel. Különösen az offshore kapcsolatokkal rendelkező szolgáltatók esetében lenne fontos, hogy a párt nagyobb átláthatóságot követeljen meg, és hogy ne elégedjen meg a formális jogi megfeleléssel. Szerinte egy olyan párt, amely a korrupció elleni harcot tűzte zászlajára, erkölcsi felelőssége, hogy a saját beszerzéseinél is magasabb sztenderdeket alkalmazzon, mint amit a törvény minimálisan megkövetel.
A K-Monitor Közhasznú Egyesület részéről Ligeti Miklós ügyvezető igazgató úgy nyilatkozott, hogy örvendetesnek tartja, hogy egy új párt ilyen ambiciózus korrupcióellenes programmal lép fel, de hogy a hitelesség szempontjából kulcsfontosságú, hogy a párt a saját működésében is példát mutasson. Szerinte különösen fontos lenne, hogy a párt nagyobb nyilvánosságot biztosítson a belső döntéshozatalhoz, és hogy a vezetők vagyonnyilatkozatai részletesebbek legyenek. Hozzátette, hogy szívesen együttműködne a Tisza Párttal abban, hogy közösen dolgozzanak ki egy olyan önkéntes átláthatósági sztenderdet, amely túlmegy a törvényi minimális követelményeken.
A Transparency International Magyarország részéről kapott válaszban azt emelték ki, hogy a politikai pártok finanszírozásának átláthatósága kulcsfontosságú a demokrácia egészsége szempontjából, és hogy minden pártnak érdeke, hogy minél átláthatóbb legyen, mivel ez növeli a választók bizalmát. Hangsúlyozták, hogy a Tisza Párt eddigi gyakorlata alapvetően megfelel a törvényi előírásoknak, de vannak olyan területek, ahol lehetne javítani, különösen a végső tulajdonosok átláthatósága és a belső döntéshozatal nyilvánossága terén.
Az oknyomozás során felmerült kérdések nem azt célozzák, hogy megkérdőjelezzék Magyar Péter és a Tisza Párt politikai szerepvállalását, hanem azt, hogy elősegítsék a demokratikus elszámoltathatóságot. Minden politikai szereplőnek, aki kormányra készül, el kell fogadnia, hogy tevékenysége, finanszírozása és vagyoni helyzete a nyilvánosság jogos érdeklődésének tárgya. Az átláthatóság nem politikai támadás eszköze, hanem a demokrácia alapvető feltétele.
A Tisza Párt válaszai alapvetően együttműködők voltak, és Magyar Péter személyesen is hajlandóságot mutatott arra, hogy részletesebb információkat osszon meg. Ez pozitív jel, és azt mutatja, hogy a párt komolyan veszi az átláthatósági kérdéseket. Ugyanakkor az oknyomozás során feltárt tények alapján megállapítható, hogy vannak olyan területek, ahol a párt gyakorlata elmarad a saját programjában megfogalmazott ambícióktól.
A legnagyobb kihívás az összeférhetetlenség kérdése, különösen a hozzátartozók
