Az ital- és ételautomaták szektorában működő kisvállalkozások hosszú kálvária előtt vannak. A Fidesz-kormány bevezetett egy új, digitális felügyeleti rendszer, amely – az eredeti célkitűzések ellenére – nem a szektor kifehérítését, hanem a kisvállalkozások számára életvitelszerű plusz terheket és egy rosszul működő monopolizált infrastruktúrát eredményezett. Az Automata Felügyeleti Egység (AFE) kötelező bevezetése és a Posta, mint egyedüli szolgáltató monopolhelyzete mára elűzte a piacról a gépek jelentős részét, és sorra tördel bele a családi vállalkozások létfenntartását.
A kormány 2018-ban hozott rendeletének célja az volt, hogy a kezelőszemélyzet nélkül működő élelmiszer-automaták bevételeit a NAV valós időben lássa, ezzel tisztábbá tegye a piacot. Ehhez minden automátába egy AFE eszköz beépítése lett kötelező, amelyet egy felügyeleti szolgáltatótól kellett igénybe venni. A pályázati kiírásban meghirdetett feltétel – minden 2000 fő feletti településen ügyfélszolgálati iroda biztosítása – olyan volt, hogy azt egyedül a Magyar Posta tudta teljesíteni. Így a Posta monopolhelyzetet kapott, annak ellenére, hogy nem rendelkezett telemetriás eszközök vagy automaták terén tapasztalattal. Szakmai körökben az információ forgalomban van, hogy más, évtizedes piaci tapasztalattal rendelkező vállalkozások jelentkeztek, akik alacsonyabb havidíjat ajánlottak volna, de a kormány ezeket nem fogadta el.
A Magyar Ital- és Áruautomata Szövetség (MIÁSZ) kezdetben támogatta a kezdeményezést, hiszen a feketén üzemelő gépek eltűnését és a piaci torzulások megszűnését látta benne. Azonban az előzetes egyeztetések során a minisztériumban már világossá vált, hogy a gyakorlatban bevezetett rendszer lényegében eltér az elképzelésektől. A MIÁSZ tagcégeinek többször is hírlevelekben jelezték problémát: a felügyeleti szolgáltatói pályázaton valós verseny hiányzott, a nyertesnek monopóliumot biztosított, és ebben a pozícióban az egyeduralkodó cég „semmilyen érdeke nem fűződik egy erős szövetséghez”. A szövetség nyíltan vállalta, hogy mindent meg fog tenni egy újabb szolgáltató piacra lépésének érdekében, noha az alapkoncepciót is értelmetlennek tartották. A változtatások bevezetése után a MIÁSZ akkori elnöke, Szöllősi Balázs lemondott posztjáról, amelyet nyilvánosan nem indokolt meg.
A Magyar Posta monopolhelyzetében eszközönként havi 5 ezer forint plusz áfa hatósági áron szabta meg a szolgáltatási díjat. Ez egy abszurd összeg egy automatánál, hiszen egy átlagos bolti pénztárgép, milliós forgalmak mellett, akkoriban havi 1 ezer forint plusz áfa körül mozgott. Az automaták forgalma viszont nem ritkán havi 5-10 ezer forint volt. A rendszer bevezetése után a gépek 30 százaléka azonnal eltűnt a piacról, a kisüzemeltetők pedig felhagytak tevékenységükkel.
Az AFE-rendszer üzemeltetési költségei mára a következőképpen alakulnak:
- Egy AFE egység beszerelési költsége: 155 ezer forint plusz áfa darabja.
- Postázás költsége: 3 ezer forint plusz áfa.
- Telepítőkészlet (kábel): átlagosan 8375 forint plusz áfa darabja.
- Havi felügyeleti díj: 5 ezer forint plusz áfa egységre. Egyszer próbálták emelni, de a felháborodás miatt inkább a mellék költségeket növelték.
- AFE beszerelési vagy átszerelési díj: 27 900 forint plusz áfa alkalom.
- Éves felülvizsgálat költsége: 25 550 forint plusz áfa alkalom.
- Kiszállás költsége: 14 900 forint plusz áfa alkalom.
Gyakorlatban ez azt jelenti, hogy egyetlen automata digitális felügyelet alá helyezése, csak azért, hogy a NAV lássa a bevételt, 194 275 forint plusz áfába kerül. Fenntartása évente további 85 550 forint plusz áfa, ha minden simán megy. Egy átlagos, 60 gépes mikrovállalkozásnak, 3 éves amortizációval számolva, ez évente több mint 9 millió forint plusz áfás költséget jelent.
A kisvállalkozások sokszor több automatával dolgoznak, mint amiből tényleges bevétel származik. Olyan helyeken, mint iskolák, igazgatóságok, üzletek vagy gyárak, több gépet kell üzemeltetniük, hogy a szükséges mennyiségű bevételhez jutva fenntartható legyen a vállalkozás. Az AFE költségei jelentős részét viseli az üzemeltető, mivel a szerződésben csak a szerződéses darabokra kötelező, a többi automata a tulajdonos költségén működik. Ez azt eredményezi, hogy a szektorban dolgozó kisvállalkozások egyre inkább a tördelés érzik.
A rendszer problémái és a piacra gyakorolt hatások
Az AFE eszköz gyakran nem működik megfelelően, és az üzemeltetőnek minden hibás eszközzel újra kell kezdeni a telepítési folyamatot. A Posta monopolhelyzete nem kedvez a technikai fejlesztésnek és a felhasználóbarát üzemeltetésnek. A kisvállalkozások gyakran nem tudnak megfelelő szervizelést kapni, és a hibák javítása hosszadalmas.
A kormány eredetileg azt állított, hogy az AFE rendszer segítségével tisztább lesz a piac, és a feketén üzemelő gépek eltűnnek. Azonban a bevezetett rendszer mára a kisvállalkozások számára életvitelszerű plusz terheket jelent, és nem a piac tisztítását eredményezte. A monopólium létrejötte és a kötelező, magas költségekkel járó AFE bevezetése mára elűzte a piacról a gépek jelentős részét, és sorra tördel bele a családi vállalkozások létfenntartását.
A szakma számos problémát jelez a rendszer működésével kapcsolatban. Az AFE eszköz gyakran nem működik megfelelően, és az üzemeltetőnek minden hibás eszközzel újra kell kezdeni a telepítési folyamatot. A Posta monopolhelyzete nem kedvez a technikai fejlesztésnek és a felhasználóbarát üzemeltetésnek. A kisvállalkozások gyakran nem tudnak megfelelő szervizelést kapni, és a hibák javítása hosszadalmas.
Az ital- és ételautomaták szektorában működő kisvállalkozások mára egyre inkább a tördelés érzik. Az AFE kötelező bevezetése és a Posta monopolhelyzete mára elűzte a piacról a gépek jelentős részét, és sorra tördel bele a családi vállalkozások létfenntartását. A kormány eredetileg a piac tisztítását szorgalmazta, de a bevezetett rendszer mára a kisvállalkozások számára életvitelszerű plusz terheket jelent, és nem a piac tisztítását eredményezte.
