Választási trükkök: Hogyan őrizhető meg a tisztaság?

Rogán Antal kabinetminiszter nemrég azt mondta: „Annál szabadabb, tisztább és átláthatóbb választás, mint ami Magyarországon zajlik, hát nem vez.” Ez a kijelentés ellentmond a nemzetközi megfigyelők 2022-es, „szabad, de nem tiszta” értékelésének, és távol áll a sokak számára nyilvánvaló problémáktól. Az előző választásról olyan esetek maradtak az emlékezetünkben, mint az ellenőrizhetetlen, sőt elégetett levélszavazatok, önkormányzati buszokkal utaztatott szavazók, több milliárd forintnyi közpénzből finanszírozott kampány vagy a büntetlenül maradt csalások.

Az elmúlt napokban pedig az A szavazat ára című dokumentumfilm újra felhívta a figyelmet a rendszeres és sokszínű befolyásolási gyakorlatokra. A film szerint a Fidesz jó ideje rendszerszinten, gyakran polgármesterek és alvilági figurák segítségével éri el céljait a legszegényebb településeken. A trükkök összetettek: nemzeti konzultáció kisemmizése, kényszerítés, fenyegetés vagy kimondottan munkahelyi visszaélések. A szavazatok árát nem mindig pénzben mérik. Alkoholistákat leitatnak, szerfügőket droggot adnak vagy például gyámhivatali retorzióval fenyegetnek.

Ahogy közeledik a vasárnapi szavazás, válik fontosabbá egy kérdés: hogyan őrizhető meg a választás tisztasága a hét utolsó napjaiban és magán a voksolás napján? Civil kezdeményezésre most választási napfigyelő önkéntes őrszemek próbálnak véget vetni az ilyen befolyásolási kísérleteknek.

Miről is beszélünk pontosan?

A választási tisztaság vagy tisztesség alapvetően azt jelenti, hogy minden egyes választójogosult:

• akadálytalanul, félelem nélkül tudja kifejezni akaratát,
• szavazata biztonságban van és pontosan bele számít a végeredménybe,
• nincsenek olyan külső erők vagy nyomások, amelyek befolyásolják döntését,
• a szavazás és a szavazatszámítás folyamata átlátható, nyilvános és minden számára ellenőrizhető.

Ez a gyakorlatban nem csak a szavazófülkében történő szavazás pillanatáról szól. Az út oda – a kampányidőszak, a média egyenlő elérhetősége, az anyagi erőforrások nagyságrendi különbségei – ugyanilyen lényeges része. Magyarországon a legtöbb vita és probléma két fő területre összpontosul: a kampányfinanszírozás és a szavazás napján történő előfordulásokra.

Lehetséges trükkök és egyéb „mozdulatok”

A kampányfinanszírozás rejtegetése

A választási törvény elvileg korlátot szab a pártok kampányköltségeire és kötelező jelentést ír elő a bevételi forrásokról. A gyakorlat azonban árnyaltabb. A 2022-es választáson a Fidesz-KDNP támogatottságának és kampánykiadásainak aránya messze meghaladta az ellenzéki pártokét. A közpénzből származó állami támogatások mellett hatalmas források áramlottak a kampányba olyan civil szervezetek révén, mint a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom (HVIM), amelyek kampánytevékenységet végeztek, de költségeiket nem a keményebb szabályoknak alávetett párt, hanem a civil szervezet könyvelésében tüntették fel. Ez gyakorlatilag áthidalja a kampányköltség-korlátokat. Jelenleg is vannak olyan kezdeményezések, amelyek támogatást gyűjtenek és kampánytevékenységet végeznek pártok nevében, de könyvelésük nem a pártok kampányjeles beszámolójában jelenik meg. Az új dokumentumfilm szerint egyes helyeken az állami vagy önkormányzati projektek, mint például a „Minden magyar családot megillető” támogatás, a közmunkaprogramok vagy különböző pályázatok kiosztása is választási befolyásolás eszközévé válnak.

Levélszavazás – az átláthatatlanság árnyéka

A levélszavazás lehetőségét 2020 óta könnyítették meg illetve bővítették Magyarországon. Ez rendkívül fontos és hasznos lehetőség azok számára, akik fizikailag nem tudnak elmenni a szavazóhelyiségbe – de magával hordozza az átláthatatlanság, sőt visszaélés lehetőségét. A levélben leadott szavazat nem a választó bizalmi személye, hanem egy postai dolgozó láthatja. A levélből kikerülő szavazólapot egyedül, nem nyilvánosan töltik ki, nincs eligazítás, és ellenőrzés nélkül kerül vissza a borítékba. A Nemzeti Választási Iroda (NVI) előírja, hogy a kiszállított borítékok számának nyilvántartását vezetni kell a postai kézbesítők számára. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a szavazók száma megegyezik a kiszállított borítékok számával. Egy kézbesítőszolgálat dolgozó mesélte 2022 után, hogy olyan esetekről is tud, amikor frissen beköltözött embereknek az előző lakók nevén érkeztek levélszavazatok. Sőt, volt olyan is, amikor borítékokkal a szavazás utáni napokban érkeztek a postaládákba. (2022 után sokat vitatott helyzet volt, amikor a levelek egy része az ellenőrzési periódusban még a postán maradt és nem került ki a postafiókokba, így végül nem lett beleszámolva a végeredménybe. Ezért sem tiszta még mindig a kép.)

Szavazók utaztatása és „hajtás”

Az önkormányzati vagy önkéntes buszokkal történő voksoló-szállítás gyakori kép. Ez önmagában lehet sértetlenül tisztességes segítségnyújtás – például a mozgássérült vagy idős emberek részére –, de könnyen kihasználható befolyásolásra. A probléma akkor merül fel, ha a szállított személyek maguk módosítják aztán a szavazólapot – akár bármi nyomással vagy „utasítással”, vagy akár csak azzal, hogy kísérőként jelentkeznek a szavazófülkébe. Törvény szerint lehet segíteni vak, görög, vagy analfabéta szavazóknak, de ehhez előzetes igazolást kell kérniük és a fülkében kell maradniuk. A sugallósok vagy hajtogatók jelenléte különösen kicsi falvakban vagy egységes társadalmi környezetekben hatékony eszköz lehet a nyomásgyakorlásra.

Alkohol és szavazat

Az A szavazat ára dokumentumfilm részletesen mutatja be, hogyan vonják be a rendszeres alkoholfogyasztók vagy drogfüggők társadalmi csoportjait. Ha egy faluban egy ember ismert arról, hogy minden választás előtt megszervezik a „szórakozást”, és így könnyen összegyűjtenek egy relatíve jelentős számú átlagban ezekhez a csoportokhoz tartozó embert, akkor már beszélhetünk gyakorlatról. Egy-egy iható alkoholtárát és a választások közötti időszakot figyelembe véve, ez hosszú távon jelentős kiadás lehet egy-egy polgármester vagy párt részéről. És ez csak a közvetlen anyagi trükkök egyike.

Munkahetyeli nyomás és „veszteség”

Azt mondják, a magyar munkáltatók egy része nem titkolja szimpátiáját. Egyes vállalatoknál, intézményeknél a munkavállalók akár maguktól, akár a munkáltató megszervezésével szavaznak együtt. Egyes helyeken újságírók arról számoltak be, hogy a szavazók bérjegyzékébe nyoma került annak, hogy szavaztak-e vagy sem. Bár egyes felvetések szerint ezek a nyomások már háttérbeszélgetések szintjén történnek, a dokumentumfilmben szereplő vállalkozók bevallották, hogy előfordulhat munkahelyi szintű „utasítás”. Természetesen ezek olyan területeken jelentkeznek, ahol a telephely társadalma egységes vagy a főnök személye erőteljesen megkérdőjelezhető.

A választási nap figyelőinek szerepe

Éppen a fentiek miatt válik kulcsfontosságúvá a választási nap figyelőinek, az ún. őrszemek szerepe. Ők önkéntesek, akik civil szervezetek, pártok vagy egyszerűen a minőségi demokráciaért elkötelezett emberek munkájával jelentkeznek, hogy a szavazóhelyiségben és annak környékén legyenek.

1. Megfigyelik a szavazóhelyiségbe érkezőket. Jegyzőkönyvezik az érkezéseket és távozásokat, különös tekintettel azokra, akik csoportosan érkeznek.
2. Felhívják a figyelmet a szabálytalanságokra. Ha látnak például olyan személyt, aki megjelenésével, viselkedésével egyértelműen befolyásolhatja a szavazókat (pl. sugall, kérdéseket tesz fel a szavazóhelyiségben), jelzik a jegyzőnek.
3. Jelentést készítenek. Általában a nap végén összegzik a tapasztalataikat, amelyek egy civil szervezet vagy megfigyelő küldöttség jelentésében is szerepelhetnek.
4. Az átláthatóságért dolgoznak. Segítenek abban, hogy a szavazás és a számolás folyamata minél nyilvánosabb, dokumentáltabb legyen. Például a számolás során a szavazókörben jelen lévők közül választottak őrszemek figyelik a számolást.

A lényeg: amit az őrszem lát és dokumentál, azt később vitathatatlan bizonyítékként lehet felhasználni, ha panasz vagy feljelentés történik. A jelenlétük egyben erős preventív hatással is bír – sokkal kevesebb a csalás olyan szavazókörben, ahol tudják, hogy független megfigyelők is jelen vannak.

Hogyan lehet védekezni?

A választói oldalon is vannak lehetőségek a tisztaság megőrzésére. Az alapvető, hogy minden szavazó tisztában legyen jogával és a szabályokkal.

• A szavazó bizalma: Ha valaki egy kísérővel érkezik és megkívánja az ellenőrzést, a jegyzőnek kötelessége ellenőrizni, hogy valóban jogosult-e a segítségnyújtásra. A segítő személynek pedig nem szabad befolyásolnia a szavazó döntését.
• A dokumentumok ellenőrzése: Fontos, hogy minden szavazót ellenőrizze a jegyző és a segítői. Ha kétségek merülnek fel egy személy jogosultságával kapcsolatban, azt jelölni kell. Például, ha egy adott személyt ismered és tudod, hogy nem az adott körzetben lakik, vagy már nem is él, érdemes szólni.
• Levélszavazat kérdőjelei: Ha valaki levélszavazatot kér, de végül személyesen akar szavazni, azt teheti. Az NVI szerint akkor is elmegyhet a szavazóhelyiségbe, ha a levélszavazat már megérkezett a postára. A levélszavazatot ekkor semmisnek minősítik.
• Ha bármi gyanús történik: Ha bármilyen nyomást, fenyegetést vagy szabálytalanságot tapasztal a szavazóhelyiségben vagy annak közelében, azonnal jelezni kell a jegyzőnek. Ha úgy érzi, a jegyző nem veszi komolyan a panaszt, akkor dokumentálja (pl. telefonnal felvétel készítése, ha lehet) és keresse fel a rendőrséget vagy a választási bizottságot a nap végén.
• Az őrszemek jelentősége: Ha teheted, jelentkezz választási napfigyelőnek vagy támogasd azok munkáját, akik ezt teszik. Minél több független személy van jelen, annál tisztább lesz a folyamat.

Mi következik ebből?

A választási tisztaság kérdése nem pusztán elvont demokratikus köztudatosság. Konkrétan az egyéni döntések szabadságáról, a társadalmi bizalomról és végül a kormányzás legitimációjáról szól. Amikor a polgárok nem bíznak a voksolás tisztaságában, a végeredményt sem fogják elismerni. Amikor pénz, alkohol vagy fenyegetés szabja meg az akaratnyilvánítást, a politikai erőviszonyok nem a szabad pártverseny, hanem a korrupció és a manipuláció tükreivé válnak.

A 2025-ös választás tisztasága tehát nem csupán a hatalmon lévők, hanem minden szavazó, minden megfigyelő és minden olyan szervezet felelőssége, amely demokratikus folyamatokban hisz. Az utolsó napokban és magán a vasárnapon nem csak a szavazólapok számítanak. Az, hogy kiket engedünk be a szavazófülkékbe, milyen körülmények között szavazunk és mennyire figyelünk oda a folyamatokra, mind-mind meghatározza, hogy a végeredmény mennyire lesz valóban a nép akaratának kifejezése.

A tisztaság megőrzése így nem utolsó sorban egyéni bátorság és közösségi felelősségvállalás kérdése. Mindannyiunknak van szerepe abban, hogy a voksolás ne legyen tényleg csak egy technikai művelet, hanem a demokrácia élő, lélegző gyakorlata.