Az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet megfigyelői világosan elmondták: az április 12-i magyarországi országgyűlési választás lebonyolítása szakszerű volt, a választók lelkesen vettek részt, de a verseny az egyik oldal számára sokkal könnyebb volt. A kormánypárti kampány számos előnnyel indult, amelyek elmoshatatlanná tették a határt az állam és a párt között.
Az EBESZ 47 országból 389 megfigyelőt küldött Magyarországra, hogy részletesen elemezze a választási folyamat minden elemét. Véleményük egyértelmű: a választás lebonyolítása szakszerű volt, a szavazás napja gördülékenyen zajlott, azonban a kampányt megelőző időszakban a feltételek távol voltak az egyenlőségttől és a tisztességes versenytől.
Rekordrészvétel, de torz verseny
A választás legpozitívabb adata a polgárok aktív részvételének rekordmagas szintje. A részvételi arány 79,8% volt, ami a közvélemény-kutatások által rögzített legmagasabb érték több mint két évtizede. Ez a szám egyértelműen mutatja, hogy a magyar választók keményen vélekednek a jövőjükről szóló döntés fontosságáról. A szavazókörökben a megfigyelők legtöbbször zökkenőmentes, hatékony munkát tapasztaltak.
Ami viszont a kampányt és a rá való felkészülést illeti, ott egy teljesen más képet festett az EBESZ. Sargis Khandanyan, az EBESZ misszióvezetője hangsúlyozta, hogy „a választók valódi alternatívák közül választhattak, de nem voltak egyenlő feltételek.” Ennek az egyenlőtlenségnek a gerince egy rendszerszintű probléma: a kormánypárt rendszerszintű előnyöket élvezett.
Hol van a határ az állam és a párt között?
Az EBESZ-jelentés legélesebb bírálata erre a kérdésre fókuszál. Eoghan Murphy, az EBESZ Demokratikus Intézmények és Emberi Jogok Hivatalának misszióvezetője fogalmazta meg talán a legvilágosabban: „elmosódott a határ az állam és a kormánypárt között.”
Ez a megfogalmazás nem üres politikai frázis. A megfigyelők konkrét problémákat soroltak fel, amelyek alátámasztják ezt az állítást:
- Közhivatalok és adminisztratív erőforrások felhasználása: A kormánypárt kampányanyagait gyakran osztották szét közigazgatási pontokon, ami más pártok számára nem állt rendelkezésre. A jelentés rámutat, hogy a magyar jogszabály nem tiltja kellőképpen a közhivatalokkal és adminisztratív erőforrásokkal való visszaélést, és ezt a kormánypárt ki is használta.
- Kampányfinanszírozás: A kampányköltség-felső határok eltörlése tovább növelte az egyenlőtlen versenyhelyzetet. Azok a politikai erők, akik nagyobb anyagi forrással rendelkeztek – legyen az állami vagy privát forrás –, jelentős előnyt szereztek.
- Online tér szabályozatlansága: A digitális kampány területén hiányoznak a világos szabályok, ami lehetővé teszi, hogy a megfelelő forrásokkal rendelkezők döntő információfölényre tegyenek szert.
A média: az egyik legnagyobb probléma
Ha egy adatot kiemelni kellene az EBESZ megállapításai közül, az a médiahelyzetre vonatkozó számok és megfigyelések lennének. A jelentés egyértelmű elfogultságot állapított meg a médiapiachoz és a közbeszédhez kapcsolódóan.
Közszolgálati média
A megfigyelők bírálták a közszolgálati média egyoldalú működését. Rupa Huq, az EBESZ Parlamenti Közgyűlésének küldöttségvezetője hangsúlyozta, hogy a kampányt „az Európai Unióval és Ukrajnával kapcsolatos negatív, gyakran félelemkeltő üzenetek uralták,” és ezek meghatározták a közbeszédet. Ez a narratíva elsősorban a kormánypárti kommunikációs csatornákon kapta a legnagyobb hangsúlyt.
Versenyhelyzet
Az EBESZ úgy látja, hogy a független újságírás strukturális hátrányban van a kormányközeli médiával szemben. Ez azt jelenti, hogy nem csupán egy-egy cikk elfogultságáról van szó, hanem arról, hogy az egész médiarendszer olyan feltételeket teremt, amelyek nem biztosítják a választópolgárok széles körű, kiegyensúlyozott tájékozódását.
Mi következik?
Az EBESZ megfigyelők nem hagyták annyiban a kritikát, hanem konkrét ajánlásokat is fogalmaztak meg. Pablo Hispan, az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésének küldöttségvezetője leszögezte: „a választás jogi kereteit meg kell változtatni.” Ez a megállapítás a kampányfinanszírozás, a médiaellátottság és az állami erőforrások használatának szabályozására kell, hogy kiterjedjen.
Az EBESZ Demokratikus Intézmények és Emberi Jogok Hivatala továbbra is Magyarországon marad, és a választási folyamat teljes lezárása után részletes, átfogó zárójelentést készít majd. Ez a jelentés már számokban, táblázatokban és részletes elemzésben fogja megmutatni, hogy pontosan milyen mértékben és milyen módszerekkel alakult ki az egyenlőtlen verseny.
Az április 12-ei nap tehát a demokrácia egy alapvető paradoxonát vetítette előtérbe: a polgárok óriási lelkesedéssel és felelősségteljesen járultak hozzá a közös döntéshez, egy olyan pályán azonban, amelyet sokak számára előre megdöntöttek. Az EBESZ jelentése nem a szavazatok számolását, hanem ennek a pályának a tisztaságát vizsgálja. És az eredmény egyértelmű: a pályát ki kell egyenesíteni, hogy a jövőben ne a feltételek, hanem a választók ötletei és elképzelései döntsenek.
