Ügyészség vizsgálja a Tisza párt informatikusai elleni eljárást
Kérdés és válasz
A Legfőbb Ügyészség vizsgálja, hogy politikai céllal indítottak-e büntetőeljárást a Tisza párt két informatikusa ellen – derült ki Nagy Gábor Bálint legfőbb ügyész írásbeli válaszából. A kérdést Jámbor András párbeszédes országgyűlési képviselő tette fel a választások előtt, aki szerint a választ jelentő dokumentumot hétfőn kapta meg.
Jámbor András kérdése egyértelmű volt: a Legfőbb Ügyészség vizsgálja-e, hogy „politikai célból indítottak-e büntetőeljárást és használták a titkosszolgálatokat a Tisza Párt két informatikusa ellen”? A legfőbb ügyész írásbeli válaszában közölte, hogy a kérdést feljelentésként értékelte, és az elbírálás végett továbbküldte a Központi Nyomozó Főügyészségnek. Ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy az ügyészi szerv eljárást indított a kérdésben felvetett gyanúk kivizsgálására.
A válaszban az is szerepel – ahogy Jámbor András közölte –, hogy „amennyiben a nyomozó hatóság védirántól függetlenül, de jogi eljárási szabályoktól eltérően jár el, az a büntetőeljárásról szóló törvény szerinti felelősségre vonást vonhat maga után.” Ez utalás lehet arra, hogy ha kiderül, a nyomozás során szabálytalanságok történtek, akkor azért felelősségre vonhatóak az érintett jogorvosok.
Jámbor András a hírre reagálva reményét fejezte ki, hogy az ügy kivizsgálásának „életemben először” lesz is eredménye.
Háttér és összefüggő események
Az ügy maga már hónapok óta a közélet egyik legvitatottabb esete. A Direkt36 március 24-i cikke arról számolt be, hogy 2025 nyarán egy jól szervezett akció készülhetett a Tisza Párt informatikai rendszerének megdöntésére. Amikor a párthoz kötődő két informatikus – internetes nevükön Gundalf és Buddha – elkezdte feltárni a lehetőséges támadást, ellenük hirtelen gyermekpornográfia gyanújára hivatkozva indult nyomozás és házkutatás. A Direkt36-nak később nyilatkozó Szabó Bence rendőrszázados szerint a rendőrségi eljárás mögött titkosszolgálati nyomás állhatott. Fontos részlet, hogy a lefoglalt adathordozókon végül nem találtak gyermekpornográfiát.
Az ügy tovább bonyolódott, amikor a kormány részleteket közölt egy volt tiszás informatikus alkotmányvédelmi hivatali meghallgatásáról. A kormány arra utalt, hogy az informatikus külföldi, ukrán kapcsolatokat tartott fenn. Azonban a későbbiekben nyilvánosságra került felvétel nem igazolta azt a vádat, hogy az informatikus Ukrajnának kémkedett volna.
A Gundalf néven ismertté vált Hrabóczki Dániel később nyilvánosan azt állította, hogy szándékosan dezinformálta az elhárítókat, mert úgy vélte, azzal a céllal próbálják megkörnyékezni, hogy „összeukránozzák” a Tiszát, vagyis Ukrajnához kössék a pártot. Később arról is szó volt, hogy a Tisza párt irodájában megtalálható kémtollhoz köze lehetett a párt volt informatikusát megkörnyékező, „Henry” néven ismertté vált szereplőnek.
Következtetések és kilátások
A legfőbb ügyész mostani lépése azt jelzi, hogy a Legfőbb Ügyészség komolyan veszi azokat a gyanúkat, miszerint az informatikusok elleni eljárás mögött politikai motivációk húzódtak. A további kivizsgálás megállapíthatja, hogy a büntetőeljárás indítása és a titkosszolgálati eszközök alkalmazása a törvényes kereteken belül történt-e, avagy valóban visszaélések történtek, amelyek politikai célokat szolgáltak.
