Alkotmányjogász Stánicz Péter egy Telex élő adásban részletezte, hogy a választás utáni átmenet és az esetleges alkotmány-módosítások jogi keretei között helyezkedik el a hatalom.
Átmenet és jogi keretek
Az alkotmány jellege és hatálya
Stánicz hangsúlyozta, hogy az alkotmány nem jogszabály, ezért visszamenőleges hatályú is lehet, ami Orbán Viktor miniszterelnöki ciklusainak korlátozására is vonatkozhat.
Bár Orbán már túllépte a Tisza párt által belengetett két ciklusos limitet, egy új alkotmányos korlátozás még visszamenőlegesen is érinthetné.
„A kétharmados többség alkotmányozó többség, lehet új alkotmányt létrehozni, vagy a jelenlegit módosítani, ebbe abszolút beleféri egy limit bevezetése is arról, hogy mennyi ideig lehet valaki miniszterelnök” – mondta Stánicz. Az alkotmány, mint alapvető norma, nem jogszabály, ezért nem vonatkozik rá a visszamenőleges jogalkotás tilalma, így visszamenőleges hatályú lehet. Ezt az Alkotmánybíróság is nehezen vitatná, mivel egy alaptörvény-módosítás tartalmát az Alkotmánybíróság érdemben nem vizsgál – pont a jelenlegi hatalom változtatta meg ezt a szabályozást.
A köztársasági elnök szerepe és a határidők
Stánicz arra számít, hogy Sulyok Tamás köztársasági elnök nem fog trükközni a határidővel, és harminc napon belül összehívja az Országgyűlést. A választás után maximum 30 nap telhet el az új Országgyűlés alakuló ülésének összehívásáig, addig Orbán ügyvivő miniszterelnök lesz. Magyar Péter arra szólította fel Sulyokot, hogy ne várja ki a 30 napot, sürgessen. Stánicz szerint kormányváltás idején ez indokolt lehet.
„Nyilván az alkotmányjog abból indul ki, hogy egy demokratikus jogállamban a köztársasági elnök betartja a 30 napos határidőt” – mondta Stánicz. „Én most sem számítok arra, hogy a köztársasági elnökünk visszaélne a jogköreivel” – tette hozzá. Ha nem hívná össze, alaptörvényt sértene, és szándékos jogsértés esetén a köztársasági elnök megfosztható a tisztségétől.
Sulyok szerdán a Sándor-palotába hívta a mandátumot szerzett pártok vezetőit, ez kötelessége is. Stánicz szerint ilyenkor tiszteletben kell tartania a nép akaratát, a találkozó inkább formalitás, hiszen egyértelmű a választói akarat.
Veszélyhelyzet és a gyors törvényhozás lehetőségei
A veszélyhelyzet miatti különleges jogrend május 13-ig fennáll, a jelenlegi kormány még meghosszabbíthatja, de az új Országgyűlés bármikor dönthet a megszüntetéséről. Elvileg az Orbán-kormány gyors törvényhozásba kezdhet, de Stánicz szerint kevés olyan rendelkezés van, amit kétharmados többséggel ne lehetne később felülírni.
A társadalmi egyeztetés és az alkotmány elfogadása
Magyar Péter korábbi kijelentése, hogy nem jogállami eszközökkel helyreállítják a jogállamot, Stánicz szerint nagyon fontos. „Az alkotmányjog lényege az állandóság” – mondta, van egy rendszerektől független, általános tartalma. Ha kétharmados többségékkel folyamatosan új alkotmányokat fogadnak el, az nagyon kiszolgáltatott, bizonytalan helyzet.
„Én azt gondolom, hogy az üdvözlendő, hogy jogállami eszközökkel kíván fellépni a mostani rendszer megváltoztatására” – mondta.
Magyar Péter arról is beszélt, hogy az új alkotmány elfogadását hosszú társadalmi és szakmai egyeztetés, valamint népszavazás megelőzné. Stánicz is hangsúlyozta, hogy „
Magyar Péter vasárnap este és hétfőn élesen bírálta Sulyok Tamást, bábnak nevezte, lemondásra szólította, és azt mondta, ha nem mond le, akkor „megoldják”. Stánicz erre azt mondta, a köztársasági elnök csak akkor mozdítható el, ha szándékosan törvényt sért vagy bűncselekményt követ el. Ha ez történik, az Országgyűlés kétharmada megindítja a köztársaság elleni eljárást, végül az Alkotmánybíróság dönt, hogy indokolt-e az elmozdítás, és ki mondja ki a tisztség megfosztását. Ez a garancia arra, hogy az Országgyűlés „ne rángathassa kénye-kedve szerint” a köztársasági elnököt.
Az Alkotmánybíróság elnökét és tagjait az Országgyűlés nem tudja elmozdítani – ez a helyes működés, függetlenséget testesít meg. Egy alkotmánybíró elmozdításáról csak az alkotmánybírók testülete dönthet. Az Alkotmánybíróság létszáma alaptörvény-módosítással bővíthető, nagyobb testület létrehozható. Bár a tagok többségét a Fidesz nevezte ki, Stánicz szerint az Alkotmánybíróság feladata az alaptörvény védelme, ezért „bíznunk kell ezeknek az embereknek az önmérsékletében, racionális gondolkodásában és jogszerű eljárásában”.
Az Alkotmánybíróság és garanciák
Az alkotmányjogász szerint az elmúlt években vegyesen nyilvánult meg az Alkotmánybíróság függetlensége: voltak ügyek, amikbe az Alkotmánybíróság döntő mértékben beleszólt, de olyanok is, amik hiába vetettek fel alkotmányos kérdéseket, tartózkodott a hatáskör megállapításától.
Magyar Péter több állami intézmény vezetőjét is távozásra szólította fel. Ezek a legtöbb esetben akkor mozdíthatók el, ha méltatlanok a pozíciójukra, vagy nem látják el feladatukat. A köztársasági elnök kezdeményezheti, utána az Országgyűlés szavazhat róla. Az Állami Számvevőszék, mint Országgyűléshez kötődő szerv, esetében az Országgyűlés is tud intézkedni.
Összegzés
Stánicz Péter alkotmányjogi elemzése a politikai változás jogi kereteire fókuszál, és az állandóság, a jogállamiság helyreállításának eszközeire koncentrál, amit Magyar Péter hangsúlyozott. Az alkotmányjogász véleménye tiszta képet ad a lehetőségekről és korlátokról a választás utáni átmenetben és a mögöttes alkotmányos folyamatokban.
Az alkotmányjog lényege az állandóság – mondta, van egy rendszerektől független, általános tartalma. Ha kétharmados többségékkel folyamatosan új alkotmányokat fogadnak el, az nagyon kiszolgáltatott, bizonytalan helyzet.
„Én azt gondolom, hogy az üdvözlendő, hogy jogállami eszközökkel kíván fellépni a mostani rendszer megváltoztatására” – mondta.
Magyar Péter arról is beszélt, hogy az új alkotmány elfogadását hosszú társadalmi és szakmai egyeztetés, valamint népszavazás megelőzné. Stánicz is hangsúlyozta, hogy „hosszú társadalmi, szakmai egyeztetésnek kell megelőznie egy helyes alkotmányozást”. Egy alkotmánynak nem csak a többségi akaratot kell tükröznie, ezért sokoldalúnak kell lennie a folyamat, „ez nem csak jogászi feladat”. Alaptörvény-módosításról jelenleg nem lehet népszavazást tartani, Stánicz szerint inkább konzultációs eszköz lenne, önmagában nem elég az alkotmány elfogadásához.
Magyar Péter vasárnap este és hétfőn élesen bírálta Sulyok Tamást, bábnak nevezte, lemondásra szólította, és azt mondta, ha nem mond le, akkor „megoldják”. Stánicz erre azt mondta, a köztársasági elnök csak akkor mozdítható el, ha szándékosan törvényt sért vagy bűncselekményt követ el. Ha ez történik, az Országgyűlés kétharmada megindítja a köztársaság elleni eljárást, végül az Alkotmánybíróság dönt, hogy indokolt-e az elmozdítás, és ki mondja ki a tisztség megfosztását. Ez a garancia arra, hogy az Országgyűlés „ne rángathassa kénye-kedve szerint” a köztársasági elnököt.
Az Alkotmánybíróság elnökét és tagjait az Országgyűlés nem tudja elmozdítani – ez a helyes működés, függetlenséget testesít meg. Egy alkotmánybíró elmozdításáról csak az alkotmánybírók testülete dönthet. Az Alkotmánybíróság létszáma alaptörvény-módosítással bővíthető, nagyobb testület létrehozható. Bár a tagok többségét a Fidesz nevezte ki, Stánicz szerint az Alkotmánybíróság feladata az alaptörvény védelme, ezért „bíznunk kell ezeknek az embereknek az önmérsékletében, racionális gondolkodásában és jogszerű eljárásában”.
Az elmúlt években vegyesen nyilvánult meg az Alkotmánybíróság függetlensége: voltak ügyek, amikbe az Alkotmánybíróság döntő mértékben beleszólt, de olyanok is, amik hiába vetett fel alkotmányos kérdéseket, tartózkodott a hatáskör megállapításától.
