Áttekintés a minősítés jelentőségéről
Az S&P Global Ratings, a világ egyik legbefolyásosabb hitelminősítő vállalata, világos jelet adott: Magyarország nagyon kényes helyzetben van. A jelenlegi „BBB-/A-3” minősítésünk – stabil kilátással – mindössze egyetlen fokozattal van magasabb a „BB+” kategóriánál, amelyet a köznyelv nem túl kecsesszel, de találóan „bóvli„-nak nevez. Ez az a szint, amelyet a befektetők már nem tekintenek ajánlottaknak, a pénzügyi stabilitás pedig komoly próbát élne meg. A helyzet éles fényt vet a következő kormányzat első és legsürgősebb felére: a gazdaságpolitikai irányvonal gyors és meggyőző lefektetésére.
Az S&P közleménye, amely a júniusi európai parlamenti választás és a friss magyarországi önkormányzati eredmények tükrében született, egyértelmű várakozást fogalmaz meg: „Arra számítunk, hogy a Tisza Párt reformprogramja a következő hónapokban lesz egyre világosabb, miután a párt átveszi a hatalmat, és lefekteti gazdaságpolitikai programját.” Ez több mint csak egy futó megjegyzés. Ez egy világos ultimátum a globális tőkempiacok részéről. A tét nem csekély: az ország nemzetközi hitelképe és az ezáltal meghatározott finanszírozási költségek.
Miért ilyen fontos a minősítés?
Képzeljük el, hogy egy magánszemély kölcsönt akar felvenni a bankban. A bank mérlegeli a jövedelmét, a korábbi visszafizetéseit és a jelenlegi adósságállományát. Ha a rizikó magasnak ítéltetik, magasabb kamatot kérnek. Pontosan így működik egy ország számára is a nemzetközi pénzügyi piacon. Az S&P, a Moody’s és a Fitch minősítései befolyásolják, hogy milyen kamattal tud forrást vonzani Magyarország, amikor új államkötvényt bocsát ki.
Egy leminősítés a „bóvli„, vagyis a nem befektetési kategóriába gyakorlatilag azt jelentené, hogy jelentős részét a külföldi befektetőknek – akik eddig is fontos hitelezői voltak a magyar államnak – nem lenne szabad tovább tartaniuk magyar állampapírokat. Ez tömeges értékesítésekhez és a kamatok további, éles emelkedéséhez vezethetne. Ezzel párhuzamosan az országban működő vállalatok hitelfelvétele is drágulna, mivel a banki rendszer likviditása és költségei szorosan kapcsolódnak az állam hitelminősítéséhez. A lényeg: ha drágul az állam hitelvétele, drágul mindenkié. Ez végül az építőipari hiteltől a lakáshitelekig mindent érintene, és lassítaná a gazdasági fejlődést.
Mit látnak a minősítők? Hol a gyenge pont?
Az S&P elemzése nem a semmiből jött. A minősítés alapját az ország gazdasági és pénzügyi helyzetének alapos elemzése képezi. A jelenlegi aggályok középpontjában több, összefonódó kockázat áll:
1. A közpénzügyek állapota: Az államháztartás hiánya az elmúlt években jelentősen elmozdult a fenntartható keretektől. A „háborús időszakra” hivatkozó rendkívüli kiadások, a rezsicsökkentés rendszerezett fenntartása és egyes támogatási programok központi költségvetést terhelő volta komoly tehert jelent. Az Európai Uniótól érkező összegek jelentős részének elmaradása tovább rontotta a helyzetet. A minősítők figyelik, hogy a következő kormány milyen hiteles és konkrét tervekkel áll elő a költségvetési egyensúly idő előtti helyreállítására.
2. A gazdaság növekedési kilátásai: A gazdaság gyengélkedik. A magas infláció miatti reálbér-csökkenés lelassította a fogyasztói keresletet. Az Uniós források kimaradása visszavetette a beruházásokat, különösen a közszférában. A növekedési motorok – fogyasztás, beruházás, külkereskedelem – egyaránt problémákkal küzdenek. A minősítők azt nézik, hogy a következő kormány milyen reformokkal tudná pörgetni a gazdasági dinamikát hosszú távon, anélkül, hogy tovább terhelné a költségvetést.
3. Az Az Európai Unióval való kapcsolat: Ez talán a legégetőbb kérdés. Az uniós források, különösen a helyreállítási alap, nem pusztán pótlólagos pénzek. Ezek olyan befektetéseket finanszíroznak, amelyek növelik az ország hosszú távú versenyképességét (oktatás, kutatás, zöld átállás). A pénzek folyamatos kimaradása vagy késedelmes megérkezése közvetlenül csökkenti a gazdasági potenciált. Az S&P egyértelműen jelzi, hogy a források feloldásának üteme fontos tényező lesz a minősítési döntésekben. Ez nem politikai, hanem gazdasági tényező: az ország forrásvesztésének a hatása a pénzügyekre mérhető.
4. A monetáris politika kötöttségei: A Magyar Nemzeti Bank az elmúlt időszakban rendkívüli lépésekkel próbálta védeni a forintot és csökkenteni az inflációt. A nagyon magas alapkamat azonban nehezíti a gazdasági fellendülést. A kamatok leengedésének sebessége és biztonsága szorosan összefügg azzal, hogy a befektetők mennyire bíznak az ország gazdaságpolitikájában. A bizonytalanság növeli a valutariszkót, ami tovább rögzítheti a magas kamatszintet.
Mitől menekülhetjük el a leminősítést? Az S&P receptje
Az S&P nem hagyja találgatni, mire van szükség. A stabil kilátás megtartása, és a leminősítés elkerülése feltétele négy fő tényező teljesülése:
1. Egy stabil, prediktív gazdaságpolitika kialakítása: Ez a legfontosabb üzenet. A piacok utálják a kiszámíthatatlanságot. A S&P szavai szerint a következő hónapokban egyre világosabbá kell válnia a reformprogramnak. Ennek konkrét, számszerűsíthető lépésekből kell állnia a közpénzügyek konszolidációjára, a fenntartható növekedés elősegítésére és az üzleti környezet javítására. A beszéd nem elég; részletes, hiteles terv kell.
2. A közpénzügyi egyensúly helyreállítása: A következő kormánynak hamar, de körültekintően ki kell dolgoznia egy tervet a hiány csökkentésére. Ez nem feltétlenül jelent éles kiadáscsökkentést minden téren, de jelentheti a támogatási rendszerek (pl. rezsicsökkentés) célzottabbá tételét, a kiadások átfogó áttekintését és a gazdasági növekedés adóalapjának bővítését.
3. A hatékony együttműködés az Európai Unió intézményeivel: A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy az uniós források folyósításához szükséges feltételek teljesítése határidőre és komolyan történjen. A minősítők tisztában vannak azzal, hogy ez egy párbeszéd, de azt is látják, hogy e párbeszéd eredményessége közvetlen pénzügyi következményekkel jár. Az uniós pénzek megérkezése nemcsak a költségvetést könnyítené, de óriási pozitív jelet küldene a befektetőknek, növelve a bizalmat.
4. Az infláció tartós csökkentése és a külső egyensúly megőrzése: A jegybank politikájának hatékonyságán múlik, hogy a hazai fogyasztói árak stabilizálódjanak, ami növeli a háztartások reáljövedelmét. Emellett fontos, hogy az ország exportja versenyképes maradjon, és az árukülkereskedelem hiánya ne növekedjen túlságosan, hogy ne terhelje a forint értékét.
Mit jelent ez mindannyiunknak?
A hitelminősítés nem egy elvont, elszigetelt mutató. Közvetlen hatása van minden magyar állampolgár életére.
Állampapírt birtokló nyugdíjasoknak: Ha megugranak az államkötvény hozamai a leminősítés miatt, a már kibocsátott papírok ára eshet. A kamatkockázat valós.
Vállalkozóknak és vállalatoknak: Drágábbá válhat a banki hitel, nehezebbé válhat a beruházás finanszírozása új gépekbe vagy munkahelyek teremtésébe.
Lakáshitel-felvevőknek: Az állampapírpiacon uralkodó magas hozamok nyomást gyakorolhatnak a banki alapkamatokra, ami a lakáshitelek kamatait is fentarthatja.
Minden fogyasztónak: A gyengébb forint és a magasabb finanszírozási költségek végül az árakban és a szolgáltatások drágulásában csapódnak le.
Az államnak (és így mindannyiunknak): Ha drágábban kell felvennie a kölcsönt, kevesebb pénz marad oktatásra, egészségügyre, infrastruktúrára és a nyugdíjak kifizetésére.
A S&P üzenete kristálytiszta: az idő penget. A következő kormányt születésétől fogja kísérteni ez a pénzügyi határidő. A tettek nyelve, nem a szavaké fog dönteni. A stabil, versenyképes és európai integrációra építő gazdaságpolitika nem választási ígéret, hanem a leminősítés és annak súlyos következményei elkerülésének alapfeltétele. A világpiacok figyelnek, és a döntés a mi kezünkben van.