Épp csak hazamentek a határon túli szervezetek elnökei Orbán mellől, már jöhetnek is vissza Magyarhoz
A 2026 április 14-ei választási győzelem után, még kormányalakítás előtt, Magyar Péter a jövő és az azt követő héten külön-külön találkozik a legfontosabb határon túl magyar szervezetek vezetőivel. A Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ), a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) és a szlovákiai Magyar Szövetség elnökének is meghívását küldte, akik egyaránt elfogadták. Az ukrajnai, kárpátaljai magyar szervezetekkel való egyeztetés még nem történt meg, de közeljövőben tervben van.
Az új kormányfő jelölt már szerdán telefonon beszélt Pásztor Bálinttal, a VMSZ elnökével, és Gubík Lászlóval, a felvidéki Magyar Szövetség vezetőjével. Kelemen Hunorral, az RMDSZ élén, korábban már egyeztettek. Mindhárom fontos határon túli vezetőt Budapestre hívta meg, hogy személyesen beszéljék meg a Tisza-kormány nemzetpolitikai elképzeléseit.
A szolgáltatott helyettes és a finanszírozás új alapokra helyezése
Az egyeztetések középpontjában egy új típusú kapcsolat áll. Több forrás A Liberalizmus Mediának azt nyilatkozta, hogy a Tisza azt fontosnak tartja, hogy minden határon túlti közösség hamar meglátogassa. „A 16 évig regnáló Fidesz–KDNP kormány kiszolgáltatottsági rendszert alakított ki az anyaország és a határon túli szervezetek között. Új alapra szeretnénk helyezni a magyar kapcsolattartást a gyűlöletexport helyett” – mondta egy közvetett forrás, aki a Tisza nemzetpolitikai elképzeléseiről tudott.
Ez érinti a határon túli szervezetek finanszírozását is. A Fidesz kampányában azzal riogatta a határon túliakat, hogy a Tisza ezeket a pénzeket el fogja venni. Az új kormány azonban – a források szerint – fenntartja a támogatásokat, de „nem fogja politikai kiszolgáláshoz kötni azt”. Ehhez hasonlóan az ukrán kormánnyal és a kárpátaljai magyar szervezetekkel tárgyalva is elsőként a kárpátaljai magyarok jogairól beszélnének.
Hogy mennyire kiszolgáltatott helyettes volt az RMDSZ Orbán kormányának, a február 24-én meghirdetett választáson látszott meg. Az RMDSZ teljes mellszélességgel a Fidesz mögé sorakozott fel. A párt kommunikációs lehetőségeit, infrastruktúráját és logisztikát a kampány szolgálatába állította, Kelemen Hunor többször nyíltan a Fidesz támogatására buzdított. Orbán Viktor debreceni nagygyűlésén ott volt, majd a teljes RMDSZ-es vezetőség megjelent a budapesti fideszes eredményvárón is. Kelemen Hunor választás után azt mondta: „Előfordul, hogy nem az az eredmény születik, amiben az erdélyi magyarok többsége reménykedett”.
Magyar Péter szerint azért szavaztak Erdélyben sokan a Fideszre, mert félrevezette őket a magyar állami adófizetők pénzén fenntartott propaganda Romániában is ugyanúgy, mint Magyarországon. Szerinte ebben a kampányban a Kelemen Hunor-vezette RMDSZ is részt vállalt. „De spongyát rá, lezárult a választási kampány” – mondta.
Az RMDSZ Orbán Simion-jelentés után
Az RMDSZ-kapcsolat Orbán kormányával azonban már régóta problémákra utalt. 2025 május 9-én Orbán Viktor a Tihanyban elmondott beszédében elismerően beszélt George Simionról, az elnökválasztás szélsőjobboldali jelöltjéről, akit korábban a Fidesz több tagja is „szélsőségesen magyarellenesnek” minősítette. Orbán „teljesen egyetértett” egy Simion-idézettel, ami felkavarta az állóvizet az erdélyi magyarok között. Magyar Péter pont azután indult el Budapestről Nagyváradra gyalog tavaly májusban, hogy Orbán ezt mondta.
Az RMDSZ ezt elnézte Orbánnak, és a választási kampányban a Fidesz mögé sorakozott. Magyar Péter még tavaly az erdélyi Tisza-táborban elmondott beszédében együttműködést ajánlott az RMDSZ-nek, de egyúttal élesen bírálta a magyarországi források erdélyi elköltésének átláthatatlanságát is. A Tisza Párt programjában átlátható támogatáspolitikát ígér a külhoni magyaroknak.
Pásztor Bálint, a VMSZ és az újvidéki tragédia
A Fidesz-kormányhoz szoros kapcsolatot ápoló VMSZ elnöke, Pásztor Bálint a kampány hajrájában beszédet mondott Orbán Viktor székesfehérvári fórumán. Az VMSZ-hez köthető vajdasági szervezet kapcsán idén különös dolgok történtek a levélszavazatokkal. A VMSZ alig egy hete még azt állította, hogy „egyértelmű üzenet hangzott el: a vajdasági magyarság számára a stabilitást és a kiszámítható jövőt a Fidesz-KDNP melletti kiállás jelenti”.
Amikor a választások előtt nem sokkal nagy erejű robbanóanyagot és gyújtózsinórokat találtak a szerb–magyar gázvezetéknél, Pásztor Bálint terrortámadásról és Orbán Viktor esetleges megbuktatási kísérletéről beszélt, még akkor is, hogy bármilyen konkrétum nem kiderült. Pásztor Bálint egyébként jó viszonyt ápol Orbán Viktor barátjával, Aleksandar Vučić-csal, akivel 2025 december vonatozott a Budapest-Belgrád gyorsvasútvonalon Újvidék és Szabadka között, miközben tiltakozók tömegei firtatták Vučić felelősségét a 2024 novemberi újvidéki tragédiával kapcsolatban, amelyben 16 ember halt meg. A tragédia után tüntető egyetemisták mellé vajdasági magyar értelmiségiek is kiálltak. A VMSZ tagjai nagy számban jelentek meg április 12-én Orbán Viktor eredményváróján.
Gubík László és a Beneš-dekrétumok
Felvidékiek kapcsolatokban szintén érdekes lesz a helyzet. A felvidéki Magyar Szövetség az elmúlt években átvette a Fidesz narratíváját, Gubík László elnök már-már népmesei fordulatokkal a fideszes DPK tagja lett, miközben azt állította, nem is. Gubík a párt vezetésével együtt a Fidesz eredményváróján volt április 12-én, a másnap reggel posztban úgy gratuláltak a Tisza győzelméhez, hogy sem Magyar Pétert, sem a Tisza Pártot nem neveztek meg.
Felvidéken az elmúlt időszakban égetővé vált az ott élő magyarokat diszkrimináló Beneš-dekrétumok ügye, amelynek hatályon kívül helyezését követeli a Magyar Szövetség. Tavaly decemberben a szlovák köztársasági elnök aláírta azt a törvényt, amely hat hónapos börtönbüntetéssel sújtja azt, aki megkérdőjelezi a Beneš-dekrétumokat. A második világháború után a csehszlovák állam a kollektív bűnösség elvét alkalmazta a területén élő magyar és német lakosokra, sok esetben megfosztva őket ingatlanjaiktól, ingóságaiktól, lakhelyüktől. A törvényerőre emelt dekrétumok a mai napig a cseh és a szlovák államrend kikezdhetetlen alapját jelentik dacára annak, hogy ma már nem állnák ki az emberi jog próbáját.
Orbán Viktor május közepén beszélt a szlovák kormánnyal az új jogszabályról, azóta nem volt fejlemény az ügyben. A Fidesz óvatosan közelítette meg a témát Robert Fico szlovák miniszterelnökkel ápolt kapcsolata miatt. Magyar Péter kifejezetten aktív volt az ügyben, konkrétan kiutasította volna Magyarországról a szlovák nagykövetet, és ott volt a szlovák nagykövetség előtti tüntetésen. Ez a konfrontáció a határon túli magyarokhoz közelebb, a szlovák kormánytól akár távolabb viheti a Tisza-kormány vezette Magyarországot Beneš-dekrétumok ügyében. Fico a választások előtt azt mondta, azért támogatja Orbánt, mert „vékony jégen találnánk magunkat” a magyar-szlovák kapcsolatok tekintetében, ha a Tisza Párt beváltaná ígéreteit a Beneš-dekrétumokról.
Kárpátalja: a megmérgesített kapcsolat
Kárpátalja nemcsak azért tér el a másik három szomszédos ország kisebbségi helyzetétől, mert Ukrajnában háború van, hanem azért is, mert ezt a két ország kapcsolatot mérgesítette el a leginkább Orbán kormánya. Ukrajnában az RMDSZ-ben és a VMSZ-ben lényegében egy magyar szervezet van, kárpátalján két párhuzamosan működő szervezet van: az 1989-ben alakult Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) és az 1992-ben alakult Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség (UMDSZ). A Fidesz-kormány minden ciklusában Brenzovics László vezette KMKSZ-t magához közelebb álló partnernek tekintette.
Az UMDSZ elnöke Zubánics László és szervezetét a Fidesz-kormányzat és a hozzá kapcsolódó sajtó többször „álmagyar” jelzővel illette. Országos bejengedő szervezet vezetőjeként Zubánics kisebbségi ügyekben, a kárpátaljai magyarok képviseletében részt vett a Volodimir Zelenszkij elnök kezdeményezésére összehívott testületekben.
Egyelőre a KMKSZ sem kapott hivatalos megkeresést, legalábbis a szervezet politikai titkárának erről nem volt tudomása. Darcsi Karolina szerint „senki nincs elkésve semmivel”, hiszen a választás csak vasárnap történt, Magyar Péter hivatalos beiktatása még legalább egy hónapos folyamat, a hivatalos kapcsolatfelvétel azután várható. Brenzovics László KMKSZ elnök már évek óta Magyarországon él, miután 2020 novemberében nála és a KMKSZ-nél korrupciós ügyre hivatkozva házkutatást tartott az Ukrán Biztonsági Szolgálat, az SZBU. A KMKSZ politikai indíttatású támadásnak minősítette az akkori lépést. Szombaton a KMKSZ-nél tisztújító közgyűlés lesz, így az elnök személye is változhat.
