Szabó Andrea: Orbán politikai hibái és a Fidesz jövője

Egy 16 éves kormányzás után a Fidesz olyan stratégiai és taktikai hibákat követett el, amelyek végigkísérték útját, és most az „elgyurcsányosodás” veszélye áll előtte – elemzi Szabó Andrea politológus. A szakértő szerint a párt nem értette meg a társadalom mély európai identitását, kudarcot vallott a fiatalok megtartásában, és a választási vereség után nem vállalta a felelősséget, hanem továbbra is kizárólagosan használja a nemzet fogalmát, ami súlyos politikai hiba.

A generáciés szakadék és a fiatalok elmenekülése

Szabó Andrea politológus, szociológus véleménye szerint a Fidesz egyik legnagyobb stratégiai hibája az elmúlt 16 évben az volt, hogy szembement a magyar társadalom egy alapvető, nemzetet egyesítő vágyával: az Európához való tartozással. „A társadalom elmúlt ezer évének egyik legfontosabb szándéka az, hogy elfogadjanak minket Európában. Mi, magyarok európaiak is vagyunk, és senki nem veheti el tőlünk ezt a másodlagos identitásunkat” – mondta a Telex 2026 című műsorában.

Az, hogy Viktor Orbán és kormánya elkezdte ezt az identitást „kijátszani”, és az országot kivonta ebből a közösségből, Kelet felé indult, az nem tetszett a magyaroknak. „Ezt benézték Orbánék” – hangsúlyozta Szabó. Nem tudták megváltoztatni ezt az európai érzést, még a saját szavazóik körében sem. Ez azért meglepő, mert a klasszikus politikatudományi elképzelés szerint egy ilyen hosszú idő után az országnak keletbarátabbnak kellett volna lennie. Bár a saját táboron belül Vladimir Putyin elfogadottsága nőtt, a társadalom szélesebb rétegeiben megmaradt az oroszok iránti történelmi fenntartás. Valójában nem Putyin népszerűsége nőtt, hanem az elutasítottsága csökkent – ami nem csoda egy olyan országban, amelynek tudatában van, hogy egy nagyságrendileg erősebb szomszéd sok rosszat hozott a történelem során.

A generáciés szakadék és a fiatalok elmenekülése

A fiatalok helyzete különösen sokatmondó. Már a 2024-es Aktív Fiatalok kutatás, Magyar Péter feltűnése előtt, azt mutatta, hogy az egyetemisták 40 százalékában felmerült a külföldre költözés gondolata. Az elmúlt két évben ez a vágy csak fokozódott. Szabó saját hallgatóitól is azt hallotta, hogy ha a Fidesz marad, ők mennek. Sokan úgy érezték, hogy a szavazás mellett már csak ez a drasztikus lépés maradt.

A választási eredmény után azonban megkönnyebbülés lett tapasztalható. Bár mindig lesz egy bizonyos cirkuláció, a szakértő szerint most nem a tömeges kivándorlás, hanem inkább a visszavándorlás indulhat meg. Sőt, nem lepne meg, ha a környező országokban élő magyarok is hazaindulnának. Ez mindenkinek előnyös lehetne, hiszen ők külföldi munkatapasztalattal, más munkastílussal és új perspektívákkal térnének vissza.

A kormány fiatal-visszacsalogatási projektjét Szabó nem csupán sikertelennek, hanem kudarcnak tartja. Egy idősfókuszú vezetési stílus mellett a fiatalok nem tudták magukénak érezni Magyarországot. Ez a választáson is tetten érhető volt, ahol erősen megjelent a generációs ellentét. Bár nem minden idős Fidesz-szavazó, az exit pollok egyértelműen mutatták, hogy a 18–24 évesek legalább 70 százaléka a Tisza Pártra szavazott.

Az elszámoltatás igénye és a Fidesz válasza

A mai közhangulat kettős – elemzi Szabó. Egy réteg valamiféle elszámoltatást vár, míg Magyar Péter direkt kerülte ezt a szót. Azonban a felelősségre vonásra valóban szükség és igény van, és ez hozzájárult ahhoz, hogy a Tisza ekkora felhatalmazást kapott. „A magyar társadalom úgy érzi, hogy a rendszerváltás után egyszer el kell jönnie az időnek, amikor már nem olyan ország vagyunk, ahol mindenki megúszhatja, ami történt” – fogalmazott.

Magyar Péter csütörtöki bejelentése szerint ez prioritás. Szabó szerint addig nem lehet megbékélés, amíg a társadalom valós képet nem kap a helyzetről, akár azzal, hogy Magyar bemegy a Köztévébe és elmondja, milyen állapotban van az ország. Kell egy felszabadulás, hogy véget érjen a harcos politizálás. A társadalom az elszámoltatást és a megbékélést szeretné.

A Fidesz reakciója erre az, hogy a vezetők nem néznek tévét, nem olvasnak újságot – mintha nem tudnának semmiről. Szabó szerint, ha a párt az egy számjegyű támogatottság felé akar eljutni, jó úton jár. A felelősségvállalás hiánya MSZP-sedéshez, azaz a teljes marginalizálódáshoz vezethet. A Fidesz számára egyetlen út van: szembenézni a saját hibáival, ahogy Magyar Péter is tette két éve. Ha meg akar maradni, ugyanezt kell tennie.

A nemzet „kisajátításának” kudarca

Szijjártó Péter nemrég azt állította, hogy ők soha nem voltak kirekesztőek a „nemzeti oldal”-azásukkal. Szabó erre azt mondta, hogy nehezen talál szavakat, mert pont az ellenkezőjét látta 16 év alatt: a Fidesz megpróbálta kisajatítani a nemzet fogalmát. Létrehozott egy „ingroup-outgroup” helyzetet, ahol mindenki, aki nem tartozott a Fidesz közösségéhez, gyakran hazaárulóként érezhette magát. „Ehelyett most azt láttuk, hogy Szijjártó demokrata ember, aki szerint a hazának mindenki a tagja” – ironizált.

Ezzel szemben Magyar Péter egyik erőssége pont az volt, hogy visszaszerezte ezeket a nemzeti szimbólumokat. Már első beszédénél mindenkin látható volt a kokárda és a zászló, és a Tavaszi szél vizet áraszt népdal gyakorlatilag a párt himnusza lett. Magyar Péternek volt egy nemzetegyesítő hatása, és arról beszélt, hogy nincs bal vagy jobb, csak magyarok.

Szabó szerint Viktor Orbán és Orbán Balázs óriási politikai hibát követ el azzal, hogy továbbra is ezt a kirekesztő, csak magukra vonatkoztatott nemzeti retorikát folytatja. Ezzel csak tovább zsugorítják a táborukat, és nem nyitnak mások felé, így a támogatottságuk nem nőhet. Ez a stratégia a korábbi, megosztott ellenzéki struktúrában talán működött volna, de a mai, Tisza-párti politikai térben nem fog. „Ha a Fidesz kirekesztő módon használja a nemzet fogalmát, akkor nem értettek meg semmit abból, amit a magyar társadalom üzent nekik” – hangsúlyozta.

A választási forradalom és a „Patyomkin világ” összeomlása

A Fidesz 2010-es kétharmadát „fülkeforradalomnak” nevezte, ami Szabó szerint inkább ideológiai, semmint politikatudományi kifejezés. A 2026-os eseményt viszont választási forradalomnak tartja, mert rekordrészvétel mellett egyértelmű, egyirányú változás következett be. A magyarok a válsághelyzetben mindig a változást választják, nem a restaurálást.

Ehhez a változáshoz azonban nem elég egyetlen társadalmi réteg fellépése volt. Szabó szerint április 12-én négy „miniforradalom” is történt egyidejűleg:

1. A fiataloké.
2. A kis-s és középvállalkozóké, akik nem látták az EU-s pénzeket, miközben egy szűk réteg meggazdagodott.
3. A lokálisan integrált közösségeké (boltosok, fodrászok, traktorosok), akik véleményvezérek voltak a helyi szinten.
4. A legfontosabb: a szendvicsgeneráció (40-50-esek) forradalma, akik saját gyermekeik és idősödő szüleik miatt látták az oktatás és az egészségügy összeomlását. Az időseket sem lehet kizárni, csak náluk nem volt akkora Tisza-pártiság, mint más rétegeknél.

A Medián friss kutatása arra utal, hogy a Fidesz szavazóinak jelentős része addig hitt abban a „Patyomkin világban”, amit Rogán Antal és környezete rajzolt előttük. Szabó szerint a Fidesz támogatottsága akár a 10 százalékos tartományba is csökkenhet.

Az elgyurcsányosodás útján?

A választás utáni Orbán-beszéd volt az, ami Szabót leginkább aggasztja a Fidesz jövője miatt. Míg a kampány során végig az „én”-ben beszélt, és önmagát ajánlotta biztos választásként, a vereség utáni beismerő beszédén már a „mi” mint közösség lett a hibás. Elhárította a felelősséget, majd bár később mégis magára vállalta, azonnal hozzátette, hogy csak ő tudja megoldani a problémákat.

„A politikának van egy vastörvénye: egy ilyen vereség után a felelősség az enyém, fel kell ajánlanom a felmondásomat” – mondta Szabó. A gesztust meg kell tenni, akkor is, ha a közösség esetleg visszautasítja. Így Orbán erkölcsi tőkét szerezhetett volna. Mivel ezt nem tette meg, az „elgyurcsányosodás” útjára léphet. Azaz, a teljes elvesztés és a párt szétesésének útjára.

Jelenleg Szabó nem lát olyan személyt a Fideszben, aki össze tudná fogni a pártot, de ez nem is az ő dolga – „oldják meg ezt a közpénzből kitartott elemzők”. A pártnak például nőkkel vagy fiatalabb vezetőkkel kellene próbálkoznia, ha változást akar.

A Tisza Párt rövid távú stratégiáját illetően Szabó azt gondolja, hogy egyelőre a konszenzuskeresés és a nemzetegyesítés az elsődleges cél, nem a tábor megosztása. Azonban hosszú távon ez nem fog működni, hiszen mindig lesznek megosztó kérdések, mint például a melegházasság. Magyar Péter eddig elhárította ezeket a témákat, de idővel szembesülnie kell velük. „A mézeshetek után is vannak időszakok, amikor nehezebb lesz ezeket a kérdéseket elkerülni” – zárta a politológus.