Az utolsó szavazatokat is megszámolták. A Nemzeti Választási Iroda a külképviseletekről és az átjelentkező polgárokról érkező voksok összesítése után közzétette a 2026-os országgyűlési választás teljes, végleges eredményét. A számok egy történelmi választási földcsuszamlásról tanúskodnak, amely mértékében a rendszerváltás óta példátlan.
A Tisza Párt elérte az alkotmányozó többséget. A 199 fős Országgyűlésben 141 mandátumot szereztek. Mivel a kétharmad 133 mandátumot jelent, a Tisza ezt több mint nyolc hellyel túlszárnyalja. Ez soha nem látott eredmény: egyetlen párt sem szerzett ennyi helyet a parlamentben 1990 óta. A Fidesz-KDNP-nek mindössze 52, a Mi Hazánk-nak 6 képviselője lesz.
A pártlistákra leadott szavazatok megoszlása is véglegessé vált. A Tisza a szavazatok 53,18 százalékát (3 millió 385 ezer 890 voks) szerezte meg. A Fidesz-KDNP 38,61 százalékot (2 millió 458 ezer 337 szavazat) ért el, a Mi Hazánk pedig 5,63 százalékos támogatottságot (358 ezer 372 szavazat). A DK elérte az 1 százalékos parlamenti küszöböt (1,1%, 70 ezer 298 voks), ami állami támogatáshoz és a kampánytámogatás vissza nem fizetéséhez jogosítja őket. A Magyar Kétfarkú Kutya Párt (MKKP) viszont ennél alacsonyabb eredményt ért el, ezért 686 millió forint kampánytámogatást kell visszafizetnie, és állami támogatásra sem lesz jogosult.
Az egyéni választókerületekben a Tisza elsöprő győzelmet aratott. A 106 egyéni körzetből 96-ot vihettek el. A Fidesz mindössze 10 körzetben tudott győzni. Ez azt jelenti, hogy a párt a 2022-es választáshoz képest 77 egyéni választókerületet veszített el. A fideszes egyéni képviselők száma tehát majdnem 90 százalékkal csökkent. A Tisza olyan, régiókon átívelő fideszes erődöket is bevett, mint Bács-Kiskun, Somogy vagy Zala vármegye.
Az összesített mandátumvesztés is súlyos a Fidesz számára. Négy évvel ezelőtt 135 helyük volt a parlamentben. Most 52 maradt. Ez azt jelenti, hogy elveszítették korábbi mandátumaik 60 százalékát.
Az eredmény vasárnap éjjel még nem volt teljes. A külképviseletekről és az átjelentkezőktől később beérkező szavazatok miatt a Tisza további 4 mandátumot tudott megszerezni. Ezek közül hármat egyéni választókerületek fordulásával, egyet pedig a pártlistáról, a töredékszavazatoknak köszönhetően.
Fordulás történt három egyéni körzetben. A Paks központú Tolna megyei 3-as körzetben a tiszás Cseh Tamás (47,42%) győzött a fideszes Süli János (45,39%) felett. A Dombóvár központú Tolna 2-es körzetben Szijjártó Gábor (46,58%) került előrébb Csibi Krisztina (45,07%) fideszes jelölttel szemben. A legdrámaibb fordulat a Nyírbátor központú Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei 6-os körzetben volt, ahol Barna-Szabó Tímea tiszás jelölt (47,91%) az átjelentkezők és külképviseletek szavazataival megelőzte múlt vasárnap még vezető fideszes ellenfelét, Simon Miklóst (45,75%).
A legszorosabb eredmények egyike a Sárvár központú Vas megyei 2-es körzetben született. Itt a fideszes Ágh Péter csupán 258 szavazattal győzte le Strompová Viktória tiszás jelöltet. A Tisza Párt nem ismeri el ezt az eredményt, mivel választási csalás gyanúja merült fel. Magyar Péter szerint a Fidesz állt a kerületben egy, szintén Magyar Péter néven induló független jelölt mögött, és a rá leadott szavazatok befolyásolták a kimenetelt. Magyar Péter felszólította Ágh Pétert, hogy ne vegye fel a mandátumát. Az ügyben a rendőrség nyomoz.
A részvételi arány is történelmi rekordot döntött. A választópolgárok 79,56 százaléka, vagyis 5 millió 988 ezer 778 ember adta le a szavazatát. Ilyen magas részvétel még soha nem volt országgyűlési választáson a rendszerváltás óta.
A levélszavazatok száma is jelentősen megnőtt 2022-höz képest, 265 ezer 628-ról 335 ezer 591-re. Bár ezeknek az elsöprő többsége (84%) a Fidesz-KDNP-re érkezett, a trend változást mutat: 2022-ben ez az arány még 93% volt. A Tisza kapta a levélszavazatok 13,85%-át, a Mi Hazánk pedig 1,55%-át.
Ezen a választáson egyetlen hazai nemzetiség sem szerzett mandátumot a parlamentbe. A Magyarországi Romák Országos Önkormányzata sem érte el az ehhez szükséges szavazatszámot.
A hivatalos eredményt a Nemzeti Választási Bizottság május 4-ig állapítja meg. A politikai folyamatok azonban már elindultak. Szerdán Sulyok Tamás köztársasági elnök a Sándor-palotában fogadta Magyar Pétert, és őt kérte fel miniszterelnöknek. A parlamentbe jutó pártok már tárgyaltak az új Országgyűlés felállításáról. Az alakuló ülés május 7-én vagy 8-án várható, ahol Magyar Pétert meg is választhatják és leteheti az esküt. A Tisza Párt célja, hogy a kormány minél gyorsabban megalakulhasson, és elkerüljék a hosszú átmeneti időszakot, amikor formálisan még a régi kormány van hatalmon.
A 2026-os választás eredményei nem csupán egy kormányváltást jegyeznek fel. A mandátumok radikális átrendeződése, a rekordrészvétel és a Fidesz egyéni választókerületekben tapasztalt, közel 90%-os összeomlása mértékében és gyorsaságában egyedülálló fordulat a modern magyar politikai történelemben. Az új Országgyűlés összetétele lehetőséget ad egy kétharmados többségű kormányzásra, amely minden bizonnyal mélyreható változásokat indít el a közeljövőben.
