Péter Szijjártó külügyminiszter, egy vereséget követően először, hat év után fogadta a Telex meghívását. A beszélgetés során számos érzékeny pontot érintett: a Tisza Párt győzelmét, a háborús retorikát, a Fidesz választási vereségét, a közeli üzletemberek vagyonosodását és saját, szerinte félreértett orosz kapcsolatait. Az interjú egy kormányzati szereplő belső nézőpontját tárta fel egy rendszer válságában, miközben számos kérdésre nem kapott kielégítő választ a közönség.
A vereség és a felelősségvállalás
„Kihasználtak minket”
Szijjártó egyértelműen látja a Fidesz júniusi vereségét, de a magyarázat nem a párt politikájában, hanem abban keresendő, hogy egyesek „durván kihasználták” a miniszterek, államtitkárok kemény munkáját. A válasz hosszú évekre visszatekintő stratégiai kommunikációjához – amelyben a politikai ellenfeleket folyamatosan lejárató kampányok, a „háborús uszítás” és az ellenzéki vállalkozók ellehetetlenítése szerepelt – nem kapcsolja a vereséget.
Amikor a kérdés konkrétan Antal Rogán, a kormányzati kommunikáció főépítésze munkásságára irányul, Szijjártót személyesen „felháborítja”, hogy gyűlöletkeltéssel vádolják a közösségét. A Fidesz felelősségét a társadalmi megosztottságért nem tagadja, de közösen osztja minden politikai oldallal. Bocsánatkérésre nincs szükség, hiszen a kormányzó politikust egyedül nem lehet felelőssé tenni. Ez a narratíva figyelmen kívül hagyja a szisztematikus médiatúlsúlyt és az állami erőforrások kampánycélú felhasználását.
A félreértett orosz kapcsolatok és a bizalmatlanság
Az interjú egyik legsarkalatosabb pontja Szijjártó orosz kapcsolata. Erősen visszautasítja, hogy bármi is „felettük” lenne az oroszoknak. „Még a felvetés is sértő, rettenetesen sértő” – mondja. Ugyanakkor elismeri, hogy sokan hazafiatlannak tartják Magyarország Oroszországgal fenntartott kapcsolatai miatt, amit ő személyes sértésnek él meg.
Egy konkrét eset kiemeli a szándékok ellentmondásosságát: amikor a Kovács Béla ügy merül fel. A volt jobbikos politikus végső ítélettel börtönbüntetést kapott az Európai Unió intézményei elleni orosz kémkedésért, és jelenleg Moszkvában tartózkodik. Szijjártó elismeri, hogy soha nem kérte Lavrov külügyminisztert Kovács kiadatására, mert „nem volt a radaron”, és „őszintén szólva, nem nagyon foglalkoztam Bélával”. Hozzátette, hogyha a Tisza-kormány kérni fogja, ő teljes mértékben támogatja.
Szijjártó rejtélyes megjegyzést tesz arra is, hogy az oroszok nem bombázzák a Kárpátaljai magyarok lakta területeket, és szerinte „ez valószínűleg nem véletlen”, ami a normál magyar–orosz kapcsolatokra utal. Azt azonban nem magyarázza meg, hogy ez a megállapodás hogyan illeszkedik Magyarország európai és NATO-kötelezettségeihez, és milyen cserében jött létre.
Az üzleti kapcsolatok és a vagyon kérdése
A Fidesz választási vereségének egyik okaként Orbán Viktor is megnevezte „néhányak fényűző életvitelét”. Szijjártó ezt a kritikát személyesen nem magára vonatkoztatja. Elmondja, az üzletemberek közül legrégebben, 22 éve ismeri Lőrinc Mészárost, és soha nem kérdezte meg tőle, hogyan lett a világ egyik leggazdagabb embere. Az ő felelőssége szerinte nincs ebben.
Saját ügyének tekinti a 2020-as nyaralást László Szíjj jachtján. Magyarázata szerint a legjobb barátja hívta a családjával, és a Covid miatt így tűnt a legegyszerűbbnek. Tagadja, hogy köze lenne ahhoz, hogy Szíjj és Mészáros közös cége, a Viresol, 2017-ben 6,2 milliárd forintot, majd éppen a jachtos évben, 2020-ban további 220 milliót kapott a Külgazdasági és Külügyminisztériumtól. „Semmi összefüggés nincs a kettő között, ebben teljesen biztos lehettek” – állítja.
Amikor a Telex kérdezi, hogy ha egy másik párt politikusa mondaná ugyanezt, elhinné-e, azt mondja, ezzel a kérdéssel még nem találkozott.
A jövő: Orbán nélkül elképzelhetetlen
Szijjártó számára a Fidesz jövője elképzelhetetlen Viktor Orbán nélkül, és örül, hogy Orbán nem őt nevezte meg lehetséges miniszterelnök-jelöltként. Nem látja magát a párt élén sem. Úgy véli, a Fidesznek változnia kell, de ezt a változást a jelenlegi vezető politikusokkal képzeli el.
Az interjú egy összefoglaló képet ad arról, ahogyan a kormány egyik legmagasabb szintű képviselője látja a változás előtti helyzetet: látja a vereséget, de a teljes önvizsgálat és tartalmi változás helyett egy külső szándékos kihasználásra mutat.
A súlyos vádak – az orosz kapcsolatok okairól, az üzleti érdekfer egyesülésekről – ellenére tisztának és félreértettnek tartja magát és döntéseit. Az interjú nemcsak múltbeli eseményekről szólt, hanem előrevetítette azt a narratívát, amellyel a Fidesz a jövőben is talán megpróbálkozott: a felelősség kívül keresése, a személyes hűség középpontba állítása és a győztes politikai ellenfél folyamatos delegitimálásának alapjainak megőrzése.
