A konjunktúraindex és a hangulat alakulása
A legfontosabb gazdasági mutatókat egyesítő GKI konjunktúraindexe áprilisban érezhetően, több mint három pontot ugrott előre. Ez a szám, amely a lakosság és a vállalkozások gazdasági bizalmát összegzi, huszonhét hónap alatt nem volt ilyen magas. A jelenség különösen érdekes, mert közvetlenül a parlamenti választások előtt jelent meg. Mi hozta ezt a jelentős fellendülést, és mit jelent ez hosszú távon a magyar gazdaság egészségére?
A bizalom két fő forrásból táplálkozik: a fogyasztók és a cégek. Mindkét csoport áprilisban pozitívabb lett.
A fogyasztói bizalmi index
Az fogyasztói bizalmi index egy különösen látványos utat jár be. Az elmúlt két évben egy mély, negatív sávban (–25 és –32 pont között) ingadozott. Decemberben (–22) pontra ugrott, majd januárban stagnált, de februártól fokozatosan emelkedett. Aprilisban bő három pontot előre lépett, és (–17) pontra ért, huszonnyolc hónapos csúcsra. Ez azt jelenti, hogy a lakosság sokkal optimistabb lett a saját anyagi helyzetével és az ország gazdaságának rövid távú kilátásaival kapcsolatban. A lakosság az ország következő 12 havi gazdasági helyzetét erősen javulónak értékelt, ami csaknem ötéves csúcsot jelent. Ez alapvető változás, mert a fogyasztói optimizmus közvetlenül befolyásolja a keresletet, a vásárlási hajlandóságot és ezáltal a gazdaság teljesítményét.
Az üzleti bizalmi index
Az üzleti bizalmi index szinte ugyanilyen erőteljesen, több mint három pontot emelkedett áprilisban, négyhavi csúcsra. A cégek tehát is jobban látják a jövőt. E mutató részletes elemzése még több árnyalatot ad.
Az üzleti index négy komponensből áll: ipar, építőipar, kereskedelem és üzleti szolgáltatások. Áprilisban mindegyik emelkedett, de eltérő erővel.
- Az kereskedelemben a bizalom a legmeredekebben, +6 ponttal ugrott fel. Ez logikusan összefügg a fogyasztói optimizmus növekedésével: ha az emberek többet terveznek vásárolni, a kereskedők előre jókedvűek.
- Az ipari bizalmi index 4 pontot emelkedett. Ez kulcsfontosságú, mert az ipar több éve tartó, gyenge időszakon megy keresztül. A jelentős emelkedés azt sugallja, hogy a gyártó cégek is kezdik látni „a fényt az alagút végén”. Várakozásaik a gyártási, a rendelések és a készlethelyzet tekintetében javultak.
- Az építőipar és az üzleti szolgáltatások indexe is emelkedett, utóbbi csak +1 pontot, de ez is pozitív irány.
Az üzleti bizalom egy igen fontos, de összetett részlete a vállalkozások létszámgazdálkodási terve. Az erre vonatkozó indikátor (foglalkoztatási indikátor) áprilisban kissé csökkent márciushoz képest. A következő három hónapban a vállalkozások 8 százaléka készül a létszám bővítésére, míg 11 százaléka csökkentené azt. Ez egy óvatos, de nem egyértelműen pozitív jel. A cégek bizalma nőtt, de a közvetlen munkahely-tervezés még nem követi ezt teljes mértékben. Lehet, hogy a vállalkozások először a termelés és rendelések bővülését várnak, és csak utána kezdenek el új embereket keresni.
Az árindikátor. Ez megmutatja, hogy a cégek a következő három hónapban az értékesítési áraikat hogyan terveznek alakítani. Ez az indikátor áprilisban egyéves csúcsra emelkedett. A konkrét számok: a következő három hónapban a cégek 35 százaléka tervez árat emelni, míg árcsökkentésre csak 5 százalékuk készül. Ez egyértelmű inflációs nyomást jelez. A cégek magasabb költségek (anyag, energia, munkaerő) vagy erősödő kereslet miatt számolnak az árak emelésével. Ez a fogyasztókra nézve kettős üzenet: egyrészt a gazdaság aktivitása nő (ami jó), másrészt a vásárlási power veszélybe kerül (ami nem jó).
Összefoglaló és kockázatok
Összefoglalva, a helyzet dinamikus és komplex. A gazdasági optimizmus ötéves csúcsra ugrott, amit mind a fogyasztók, mind a vállalkozások éreznek. Ez alapvető pozitív jel a gazdaság psichéjére, és előremutató lehet a növekedés szempontjából.
Ugyanakkor két árnyaltsáv figyelhető meg. Egyrészt, a vállalkozások az új munkahelyek tervezésében még óvatosak, ami azt jelenti, hogy a bizalom nem teljes mértékben átfordul közvetlen beruházásba (ebben az esetben létszám-bővítésbe). Másrészt, a cégek erőteljes áremelési tervei inflációs kockázatot hordoznak. Ha az árak emelkednek, az a frissülő fogyasztói optimizmusot hosszú távon visszaütheti.
A választások előtti időpont magyarázatot is adhat. Az ilyen politikai ciklusok gyakran gazdasági lendületet hoznak, a különféle kampányüzenetek és intézkedési várakozások befolyásolják a hangulatot. A kérdés az, hogy ez a pozitív momentum választás után is megmarad-e, és átfordul-e konkrét, tartós gazdasági eredményekbe – például magasabb beruházásokba, innovációba és termelékenyebb növekedésbe, és nem csak áremelkedésbe.
A jövőben nézni kell, hogy a bizalom csúcsán túl a cégek létszám-bővítési tervei javulnak-e, és hogy az áremelési tervek hogyan hatnak a tényleges inflációra és a fogyasztók vásárlási hajlandóságára. A magyar gazdaság ötéves csúcsra ugrott a bizalom terén, de az igazi sikerről az fog dönteni, hogy ezt a jó hangulatot mennyire lehet tartós, produktív gazdasági energiává alakítani.
