Populizmus és Putyin: Európa új kihívásai

Az Európai Unióban új populista kormányok kerülnek hatalomra. Ez nem csupán belpolitikai változást jelent. Az új kormányzatok megkérdőjelezik az EU alapvetéseit, mint a jogállamiság és az európai közös külpolitika. Az orosz vezetés számára ezek a mozgások stratégiai lehetőséget jelentenek. Oroszország célja, hogy megbontsa az európai egységet és gyengítse a NATO-t. A belső széthúzás mindig az orosz érdekeket szolgálja.

A nemzetközi sajtó most Magyarországra figyel. Az okot az új magyar kormány egyik első intézkedése adja. A kormány november 4-én nyilvánosságra hozza a volt állambiztonsági ügynökök teljes jegyzékét. A lista bárkinek lehetőséget ad, hogy megtudja. Megtudhatja, hogy valaki együttműködött-e a titkosszolgálatokkal. A törvény az érintetteket áldozatnak tekinti. Az érdeklődőknek nem kell felfedniük személyazonosságukat. Ez a szabály megvédi azokat, akiket annak idején megfigyeltek. A The Times tudósítója, Kornél Albert így vázolja a helyzetet.

A kormányfő, Magyar Péter egyértelmű üzenetet küld ezzel. Szakítani kíván a múlt politikai osztályával. Ez a múlt magában foglalja a Fideszt is. A Fidesz ellenzéki mozgalomként indult. Mégis soha nem derített teljes fényt a szocialista korszak erre a fejezetére. A teljes átláthatóságot hangoztató új politikai stílus részének tekinti ezt a lépést.

Az átláthatósági törekvés azonban egy nagyobb európai trend része. Az ún. jobboldali populista hullám új fejezetet ír Európában. E hullám központi elemévé válik Magyarország is. A nemzetközi megfigyelők szerint Oroszország számára ez aranyat ér. Minden olyan erő, amely megosztja az Európai Uniót, automatikusan megerősíti Oroszország külpolitikai helyzetét. A Kreml számára a cél világos. Gyengíteni kell a Nyugat összetartó erejét. Ezt legjobban belső vitákkal lehet elérni.

A szerb választások is ide kapcsolódnak. Szerbia már régóta bizonytalan lépésben áll az európai és az orosz befolyási övezet határán. A jelenlegi kormány gyakran játszik ezzel az egyensúlyozással. Egy erősödő európai populizmus további terepet nyithat a Kreml számára a régióban. Ha az EU-tagországokban is egyre több olyan hang hallatszik, amely szimpatizál az orosz narratívával, az megváltoztatja a kontinens teljes geopolitikai térképét.

A magyar ügynöklisták nyilvánosságra hozatala tehát nem csupán történelmi igazságszolgáltatás. Ez egy politikai jelzés is. Egy olyan új kormány jelzése, amely radikálisan más útra lép, mint elődei. A nemzetközi közvélemény számára ez a lépés azt is bizonyítja, hogy a populizmus új formát ölt. Nem csupán a bevándorlás elleni retorikáról szól már. A múlt feldolgozását és a teljes politikai rendszer megújítását is ígéretként használja. Ez az ígéret nagy visszhangra talál egyes társadalmakban.

Vladimir Putyin számára mindez előnyt jelent. Egy gyengülő és megosztott Európa kevésbé lesz képes hatékonyan ellenállni Oroszország expanzív külpolitikájának. Az EU belső vitái, legyen az jogállamiság, energiafüggőség vagy történelmi megbékélés, mind arra fordítják a figyelmet, ami elválaszt, nem ami összeköt. Ez pontosan az a légkör, amelyben Oroszország érdekei a legjobban érvényesülnek.

A magyar példa mutatja, hogy a populizmus modern eszközöket is bevonhat. A múlt feldolgozását az etikus irányítás és az átláthatóság zászlaja alatt végzi. Ez nehéz kritizálni. A mögöttes motiváció azonban továbbra is politikai hatalomgyakorlás és a régi rendszerek megcáfolása. Amikor ezek a törekvések találkoznak a nemzetközi geopolitikával, az eredmények messze túlmutatnak az országhatárokon. Európa új populista fejezete így nemcsak belügy. Ez stratégiai játék az európai jövőért, amelyben Oroszország aktív és figyelmes résztvevő.

• Új populista kormányok Európában
• Jogállamiság és külső politikai kihívások
• Oroszország érdekei és EU megosztottsága
• Magyar kormány új intézkedései
• Politikai átláthatóság szükségessége
• Kreml geopolitikai céljai