Ferencz Orsolya, a Fidesz újjáalakuló parlamenti csoportjának tagja és űrkutatásért felelős miniszteri biztos, egy nyílt interjúban szokatlanul kritikusan nyilatkozott pártja bukásáról és a választás utáni helyzetről. Beszédében megkérdőjelezte a kampány egyes stratégiáit, a párton belüli „morális hátteret”, és felszólította a szekértől eltérőket, hogy hagyják el a közéletet.
A beszélgetés apropója egy hétfői Facebook-poszt volt, amelyben Ferencz Orsolya írta: „amire nincs igény, a megmagyarázhatatlan mesés gazdagodás, a nepotizmus, a kontraszelektált megélhetési karrierjobboldaliak tucatjai, falkái. Tőlük igenis el kell végre búcsúznunk.” Az interjúban ezeket a sorokat kibővítve mondta el, mire konkrétan célzott.
A kampány és a visszhangkamra
Közvélemény és elszigeteltség
Ferencz szerint a választási vereségnek több oka is van, de egyik kulcsmomentum az volt, hogy a kampány egyes részei elszigetelődtek a valóságtól. „Arra viszont nem számított, hogy ekkora lesz a különbség” – ismerte be.
Véleménye szerint sokan, köztük a kampányfőnök, Orbán Balázs is, „visszhangkamrába szorultak”, ami elvágta őket a közvélemény valós hangulatától. Orbán Balázst nagyszerű elméleti szakembernek nevezte, de hozzátette: „a gyakorlat nüanszai mások”.
Ukrajnával kapcsolatos üzenetek
A kampány egy konkrét elemét is megkérdőjelezte: „Az Ukrajnával kapcsolatos üzenetekkel kapcsolatban az nem biztos, hogy jó ötlet, hogy egy másik ország vezetőjének az arcképével plakátoljuk tele az országot.” Ez egyértelmű utalás volt a Zelenszkij-ellenes plakátkampányra. Hozzátette, hogy az üzenet, amit közvetíteni akartak – a béke fontossága – helyes volt, de a kommunikáció módja problémás lehetett.
A felelősség és a „morális megújulás”
Erkölcsi problémák és konkrétumok
A legtöbbet és legélesebben a párton belüli erkölcsi problémákról beszélt. Többször is visszatért a posztjában leírtakra: a megmagyarázhatatlan gazdagodásra, a nepotizmusra, a „kontraszelektált megélhetési karrierjobboldaliakra”. Amikor a riporter konkrétumokra kérdezett rá, Ferencz nem akart neveket mondani, de utalásai egyértelműek voltak.
Példaként hozta a Magyar Nemzeti Bank körüli ügyeket, ahol „elég vastagon lehetett látni a Matolcsy klán viselkedését”. Kijelentette, hogy tőle „nagyon messze áll az ilyen tevékenység, az úrhatnám életvitel”. Hozzátette: „Ha van túlvilág, akkor minden tettünket ehhez kell mérni, és innentől kezdve nem kell az embernek 60 milliós óra. Nekem nincs.”
A felelősség kérdésében szembefordult a pártvonalral. Azt mondta, a miniszterelnök minden felelősséget magára vállalt, de ő ezt nem így látja. Szerinte több felelős van, és komplexebb a helyzet. „Néhány héten belül minden nyitott kérdésre választ fogunk kapni” – jósolta, utalva a párton belüli elszámoltatásra.
Ki kell vizsgálni mindent
Közpénzelosztási rendszerek és kegyelmi ügy
Ferencz Orsolya határozottan kiállt azért, hogy minden gyanús ügyet, ami a Fidesz érintésében merül fel, most maradéktalanul ki kell vizsgálni. „Ha bármilyen olyan ügy van, amit úgy gondol a másik oldal, hogy nem volt kivizsgálva kellően, elvárja, hogy maradéktalanul tárják fel.” Ez vonatkozik a különböző közpénzelosztási rendszerekre, de a párton belüli szereplőkre is.
Kiemelte azonban, hogy az egyes ügyek időpontja fontos: „Az, hogy egy ügy valamilyen időszakban történt, vagy hogy azt a kormány csinálta, nem ugyanaz.” Kitért a kegyelmi ügyre is, amely szerinte visszavonhatatlan hiba volt. Varga Juditot és Novák Katalint jó politikusoknak nevezte, akik hibát követtek el, de a következményeket is levonták. Az viszont méltatlan, szerinte, hogy a teljes erkölcsi felelősséget az ő közösségükre hárították, miközben „már egy csomó ügy a Gyurcsányék alatt és a Horn-kormány alatt is zajlott”.
Az űrkutatás és a meggazdagodási minták
Meggazdagodás kritikája és Mészáros Lőrinc
Saját szakterületén, az űrkutatáson belül is problémákat látott, bár itt nem nevezett meg konkrét vállalatokat (a „4iG” megnevezését kerülte). Elmondta, nem elégedett a szakma egy részének teljesítményével, amiről „az egész szakma tud”. Hangsúlyozta, hogy a kormány által a tudományba fektetett erőforrások nem mindig kerültek jó helyre, és a szaksajtó dolga lenne ezt felderíteni.
Általánosítva, a meggazdagodásról így nyilatkozott: „Szerinte mindenki meggazdagodása helytelen, akinek megmagyarázhatatlan, minden vagyon, ami hirtelen keletkezett.” Megemlítette Mészáros Lőrincet is: „egy vállalkozó, aki rengeteg szerződést kötött, és most itt a csodálatos lehetőség, hogy megmutassa, hogyan sikerült mindez.” Azt várja el, hogy ezek a vállalkozások maguk is nyíltan számoljanak be a sikereik hátteréről.
A feladat: a nemzet egyesítése és a tisztogatás
Morális megújulás és ellenőrzés
Ferencz Orsolya véleménye szerint most a Tisza Párt feladata a nemzet egyesítése. A Fidesz pedig „szellemiközösség-táborban” van. A párton belüli változásról is beszélt, amikor megjegyezte: a 16 éves kormányzás és a nagy legitimáció „nagyon csábító sokak számára, a fény sokszor vonzza az érdeklődő delikvenseket. A teljes szellemi holdudvarunk nagyon nagy lett, és sok minden történt benne.”
Az interjú legszembetűnőbb állítása az volt, hogy szerinte „három számjegyű” azoknak a száma, akiknek el kell tűnniük a közösségből. Hangsúlyozta, hogy elvárja a saját oldalától a morális megújulást, és a túloldaltól is. Most, hogy van egy új politikai helyzet, szerinte végre ki lehet vizsgálni azokat az ügyeket, amik eddig a felszín alatt maradtak.
Ferencz Orsolya nyilatkozatai a Fidesz legsúlyosabb válságjelzői közé tartoznak. Nem csak a választási vereséget elemzi, de a párt belső erkölcsi és szakmai válságára is rámutat. Kijelentései azt sugallják, hogy a pártban komoly feszültség és tisztogatási vágy uralkodik, és a következő hetekben további nevek és konfliktusok kerülhetnek a nyilvánosság elé.
