A kutatás háttere
A vizsgálat célja és a megkérdezett témák
Úgy tűnik, megkezdődött a Cser-Palkovics András által is sürgetett szembenézés a Fideszen belül. Legalábbis erre utal a Fidesz kedvenc témáit pörgető közvélemény-kutató, a Telefonos Panel friss kutatása, amiben olvasónk beszámolója szerint olyan, mintha a kormánypárt vasárnapi vereségének okait próbálná felgöngyölíteni. Hasonló tapasztalatai voltak a Hvg.hu olvasójának is.
Olvasónk beszámolója szerint a telefonbeszélgetés elején megkérdezték tőle, hogy kire szavazott, aztán – a teljesség igénye nélkül – az alábbi kérdéseket kapta: Mióta tudja, hogy nem a Fideszre fog szavazni? Egy pártra és annak vezetőjére, vagy egy másik párt és annak vezetője ellen szavazott? Befolyásolták-e a voksát az alábbi ügyek: Szőlő utcai botrány, Orbán–Putyin-viszony, korrupció, energia-biztonság? Volt olyan pillanat az elmúlt hetekben, amikor felmerült, hogy a Fideszre szavaz? Volt olyan esemény, ami még inkább a Tisza Párt felé vitte? Eljutottak hozzá a Fidesz / Tisza Párt hirdetései, reklámjai a kampány során? Ezek befolyásolták a választásban? Ha most vasárnap lennének a választások, kire szavazna?
A Telefonos Panel tulajdonosa, az Amarone Kft. tavaly nyáron még Magyar Péter önteltségéről és forrófejűségéről kérdezte az embereket. Az önkormányzati választás kampányában Vitézy Dávid és Szentkirályi Alexandra visszalépéséről érdeklődtek, 2024 februárjában pedig a cég egy másik divíziója kutatta, a kegyelmi ügy miatt le kell-e mondania Novák Katalinnak.
A vizsgálat témái és a belső értékelés
A kutatásban feltűnő kérdések közül kiemelkedik a korrupció és a Szőlő utcai botrány megnevezése. Ez utóbbi egy olyan ügy, amelyben egy közeli Orbán-tanácsadó birtokából jelentős mennyiségű készpénzt találtak és az ügyben a Legfőbb Ügyészség is eljárást indított. A kérdések felvetik, hogy a kormánypárt belső értékelése szerint ezek a témák jelentősen hozzájárulhattak a június 9-ei helyi választásokon átélt vereséghez. A Fidesz számos korábbi választási sikere a gazdasági biztonság, a stabilitás és a nemzeti önrendelkezés üzeneteire épült. A mostani kérdőív azonban arra utal, hogy a pártvezetés aggodalommal figyeli, vajon a korrupcióval kapcsolatos közbeszéd és konkrét botrányok elkezdik-e aláásni ezt a narratívát, különösen a gazdasági nehézségek közepette.
A „korrupció” és az „Orbán–Putyin-viszony” mint lehetséges szavazati tényezők feltüntetése különösen érdekes. Azt sugallja, hogy a párt belső felmérései szerint nemcsak a belföldi, hanem a külpolitikai kérdések is szerepet játszhattak a szavazók döntésében. Az energiabiztonság kérdése – amely hosszú évek óta a Fidesz erős térfoglalása volt – pedig talán már nem annyira kizárólagos erősség, hanem egy olyan téma, amelyen a kormánypárt is sebezhetővé vált a választók szemében.
A kérdőív felépítése egyértelműen taktikai célokat szolgál. Nem csupán a múltat elemezi, de a jövőre is kíváncsi: „Ha most vasárnap lennének a választások, kire szavazna?” Ez a kérdés lehetővé teszi, hogy megmérték, a választási vereség után stabilizálódott-e a helyzet, vagy tovább romlott a párt támogatottsága. Az is feltűnő, hogy mennyire a Tisza Pártra koncentrálnak, mint fő ellenfélig, ami alátámasztja azt a képet, miszerint a június 9-ei eredményeket nem szétszórt ellenzéki sikerként, hanem egy konkrét, új politikai erő térnyerésének értelmezésével állítják a párt stratégiájában.
A szereplők és a kapcsolódó témák
Amarone Kft. és a múltbéli témák
A Telefonos Panel és a mögöttes Amarone Kft. munkássága rendkívül érdekes abban a kontextusban, hogy a politikai piackutatás gyakran szorosan kapcsolódik a hatalom körüli érdekcsoportokhoz. A cég korábbi témái – Magyar Péter, Vitézy Dávid, Novák Katalin – mind a köztársasági elnök lemondásának időszakából származnak, és mind érzékeny, belső politikai feszültségekre utalnak. A friss kutatás témaválasztása ennek a folytatásának tűnik: amikor a Fidesz vereséget szenved, vagy belső válság küszgőn áll, az Amarone Kft. megjelenik a közvélemény-kutatás mezején, hogy segítsen feltérképezni a kárt és a néphangulatot.
A kutatásban feltűnő kérdések közül kiemelkedik a korrupció és a Szőlő utcai botrány megnevezése. Ez utóbbi egy olyan ügy, amelyben egy közeli Orbán-tanácsadó birtokából jelentős mennyiségű készpénzt találtak és az ügyben a Legfőbb Ügyészség is eljárást indított. A kérdések felvetik, hogy a kormánypárt belső értékelése szerint ezek a témák jelentősen hozzájárulhattak a június 9-ei helyi választásokon átélt vereséghez. A Fidesz számos korábbi választási sikere a gazdasági biztonság, a stabilitás és a nemzeti önrendelkezés üzeneteire épült. A mostani kérdőív azonban arra utal, hogy a pártvezetés aggodalommal figyeli, vajon a korrupcióval kapcsolatos közbeszéd és konkrét botrányok elkezdik-e aláásni ezt a narratívát, különösen a gazdasági nehézségek közepette.
A „korrupció” és az „Orbán–Putyin-viszony” mint lehetséges szavazati tényezők feltüntetése különösen érdekes. Azt sugallja, hogy a párt belső felmérései szerint nemcsak a belföldi, hanem a külpolitikai kérdések is szerepet játszhattak a szavazók döntésében. Az energiabiztonság kérdése – amely hosszú évek óta a Fidesz erős térfoglalása volt – pedig talán már nem annyira kizárólagos erősség, hanem egy olyan téma, amelyen a kormánypárt is sebezhetővé vált a választók szemében.
A belső narratívák és stratégiai célok
A kutatás felépítése egyértelműen taktikai célokat szolgál. Nem csupán a múltat elemezi, de a jövőre is kíváncsi: „Ha most vasárnap lennének a választások, kire szavazna?” Ez a kérdés lehetővé teszi, hogy megmérték, a választási vereség után stabilizálódott-e a helyzet, vagy tovább romlott a párt támogatottsága. Az is feltűnő, hogy mennyire a Tisza Párt felé koncentrálnak, mint fő ellenfélre, ami alátámasztja azt a képet, miszerint a június 9-ei eredményeket nem szétszórt ellenzéki sikerként, hanem egy konkrét, új politikai erő térnyeréseként értelmezik a párt stratégái.
A kulcsszavak és a belső megítélés
Kiemelt témák és narratívák
A korrupció és az Orbán–Putyin-viszony mint lehetséges szavazati tényezők feltüntetése különösen érdekes. Azt sugallja, hogy a párt belső felmérései szerint nemcsak a belföldi, hanem a külpolitikai kérdések is szerepet játszhattak a szavazók döntésében. Az energia-biztonság kérdése – amely hosszú évek óta a Fidesz erős térfoglalása volt – pedig talán már nem annyira kizárólagos erősség, hanem egy olyan téma, amelyen a kormánypárt is sebezhetővé vált a választók szemében.
A kérdőív felépítése egyértelműen taktikai célokat szolgál. Nem csupán a múltat elemezi, de a jövőre is kíváncsi: „Ha most vasárnap lennének a választások, kire szavazna?” Ez a kérdés lehetővé teszi, hogy megmérték, a választási vereség után stabilizálódott-e a helyzet, vagy tovább romlott a párt támogatottsága. Az is feltűnő, hogy mennyire a Tisza Párt felé koncentrálnak, mint fő ellenfélre, ami alátámasztja azt a képet, miszerint a június 9-ei eredményeket nem szétszórt ellenzéki sikerként, hanem egy konkrét, új politikai erő térnyerésének értelmezésével állítják a párt stratégiájában.
A felépítés és taktika
Kérdés-szerkezet és a politikai következtetések
A Telefonos Panel és a mögöttes Amarone Kft. munkássága rendkívül érdekes abban a kontextusban, hogy a politikai piackutatás gyakran szorosan kapcsolódik a hatalom körüli érdekcsoportokhoz. A cég korábbi témái – Magyar Péter, Vitézy Dávid, Novák Katalin – mind a köztársasági elnök lemondásának időszakából származnak, és mind érzékeny, belső politikai feszültségekre utalnak. A friss kutatás témaválasztása ennek a folytatásának tűnik: amikor a Fidesz vereséget szenved, vagy belső válság küszöbén áll, az Amarone Kft. megjelenik a közvélemény-kutatás mezején, hogy segítsen feltérképezni a kárt és a néphangulatot.
Ez a folyamat természetesen nem öncélú. Egy ilyen kutatás eredményei alapján a párt dönthet úgy, hogy megváltoztatja kommunikációs stratégiáját, új témákra helyezi a hangsúlyt, vagy éppen új arcokat tol előtérbe. A korrupció és a Szőlő utcai ügy megjelenése a kérdések között azt jelzi, hogy a pártvezetés tudomásul veszi: ezek a problémák a közvéleményben is jelen vannak, és nem lehet őket örökre letagadni. A kérdés az, hogy a következő lépés a kommunikáció módosítása, a témák elhallgattatása, vagy esetleg a valódi politikai változás lesz-e.
Következtetések és jövőbeli kilátások
A 2026-os választások felé és a lehetséges lépések
A 2026-os országgyűlési választások felé nézve ez a kutatás egy korai, de jelentős jel. Azt mutatja, hogy a Fidesz tisztában van azzal, hogy a politikai mező megváltozott, és a korábbi szavazói koalíció nem feltétlenül marad stabil. A párt számára a legnagyobb kihívás talán az lesz, hogy válaszoljon a választók aggodalmaira a korrupcióval és a gazdasági nehézségekkel kapcsolatban anélkül, hogy alapvetően megváltoztatná a hatalom gyakorlásának módját. A telefonos kérdőív maga is ennek a dilemma első jele: felismerik a problémát, de a megoldás keresése még a kérdések szintjén sem halad túl. Az elkövetkező hónapok és évek megmutatják, hogy a szavazók válasza hatására a magyar politika mélyebb változások felé indul-e, vagy csak a felülete változik.
