Filmesek rendszerváltást sürgetnek a Tisza-kormánytól

Közel kétszázötven filmes alkotót és szakembert tömörít maga mögött egy nyílt levél, amely alapvető reformokat, egy szakmai alapú „filmrendszerváltást” követel a leendő Tisza-kormánytól. A dokumentum szerzői és aláírói – köztük olyan ismert nevek, mint Bernáth Szilárd, Dér Asia, Goda Krisztina, Pálfi György vagy Schwechtje Mihály – egyértelmű üzenetet küldenek: az elmúlt másfél évtized NER-uralma alatt a magyar filmipar szélmalomharcot vívott, és most valódi változásra van szükség.

A levél, amelyet Konkol Máté, Rózsa Gábor és Zsótér Indi Dániel fogalmazott, kifejezetten a leendő kulturális minisztérium együttműködésére szólít fel. Céljuk, hogy a rendszerváltás ne politikai, hanem szakmai alapokon menjen végbe, megelőzve a kiváltságosok újraelosztását és a valódi párbeszéd nélküli változtatásokat.

A levél követelései: transzparencia, szakmaiság, sokhangú döntéshozatal

Az aláírók pontokba szedték, mire van szükség a magyar filmipar megújulásához. A javaslatok középpontjában a demokratikus döntéshozatal, a szakmai autonómia és a támogatási rendszer átalakítása áll.

Szakmai vita előzi meg a változást

A kezdeményezők hangsúlyozzák, hogy minden reformot előzzenek meg széles körű, nyilvános tárgyalások az érintett szakmai szervezetek bevonásával.

Új filmtörvény, új alapok

A jelenlegi filmtörvény módosítását várják el, és ehhez a filmszakma javaslatait kívánják figyelembe venni.

Végleg lezáruljon a kormánybiztosi korszak

Az egyik legfontosabb pont a jelenlegi, egyetlen kormánybiztosra (Káel Csabára) épülő döntéshozatal megváltoztatása. A levél szerint nem lehet egyetlen személy kezében a hatalom, aki meghatározza, hogy mi számít filmnek. Ehelyett egy többtagú elnökséget javasolnak a támogatások eldöntésére.

A pályázatokat a szakma ítéli meg

Az „egyablakos, egybizottságos” rendszer helyett külön, szakterületenkénti bizottságok (pl. fikciós, dokumentumfilm, animáció, kísérleti film) munkáját képzelik el, amelyek arányosan osztanák ki a forrásokat. Minden döntőbizottsági tagot a filmszakma választana meg titkos szavazással, és a tagok rendszeresen cserélődnének.

Átalakuló közvetett támogatás

A levél felhívja a figyelmet a közvetett támogatás (adó-visszatérítés) rendszerének átalakításának szükségességére. Különösen fontosnak tartják, hogy a magyar filmek támogatása ne függjön össze a nemzetközi szervizprodukciók (pl. hollywoodi filmek magyarországi forgatásai) kereteivel. Külön „zseb” létrehozását javasolják a szervizek számára, hogy a hazai alkotások forrásai ne száradjanak ki.

Újjáépíteni a filmkultúrát

A reformok nemcsak a gyártást, hanem a teljes filmkultúrát érintenék. Az állam feladataként jelölik meg a hazai filmkultúra ápolását: szakmai filmfolyóiratok támogatását, működő mozihálózatot, fesztiválokat, megfizethető jegyárakat és egy szakmai alapon vezetett filmarchívumot.

Kis- és középköltségvetésű filmek, tévé- és streaming-együttműködések

A kezdeményezők szerint életfontosságú, hogy ne csak néhány nagyszabású produkció kapjon esélyt, hanem több, kisebb költségvetésű film is készülhessen. Emellett a hazai kereskedelmi televíziókkal és a nemzetközi streaming-szolgáltatókkal való együttműködéseket is ösztönözni kellene.

Az SZFE reformjának felélesztése

Utalnak arra, hogy a Színház- és Filmművészeti Egyetem 2020 előtti, szakmai békeidőben készült reformterveit kellene elővenni és megvalósítani.

A háttér: megbénított Filmintézet és egy kormánybiztos várakozása

A levél aktuálissága abban is megmutatkozik, hogy a Nemzeti Filmintézet (NFI) jelenlegi gyakorlatilag működésképtelen állapotának hátterében íródott. Korábbi információk szerint az NFI a jövő évi költségvetési bizonytalanság miatt már nem vállal új, nagyobb projekteket, és csak a korábban megítélt támogatások kifizetésére koncentrál.

Ezzel párhuzamosan Káel Csaba filmügyi kormánybiztos bejelentette, hogy az új kormány felállításáig ő marad pozíciójában. Ez a helyzet élesen világít rá a levél egyik központi problémájára: az egyfős, politikai kinevezésű döntéshozó szerepének túlhatalmára és annak szükségességére, hogy ez a modell végleg múljon el.

A nyílt levél erőteljes szakmai gesztus, amely egyértelmű várakozást fogalmaz meg a leendő kormány felé. Nem csupán panaszkodás, hanem konkrét javaslatok gyűjteménye arról, hogyan lehetne a magyar filmet ismét egy szabad, sokszínű, szakmai alapokon működő ággá formálni. A kétszázhoz közeli aláírás azt jelzi, hogy a szakma széles rétege összefogott, és komolyan veszi a változás lehetőségét 2026-ban.