A Fidesz ragaszkodott hozzá, hogy Hankó Balázs letartóztatása alatt is megtartsa képviselői mandátumát. A KDNP sem várja el Seszták Miklós lemondását. De vajon a rácsok mögül is eleget tud-e tenni a választóktól kapott megbízásának egy képviselő?
Hankó Balázst, a volt kulturális és innovációs miniszterséget hűtlen kezelés gyanújával vették őrizetbe. Az ügy összesen mintegy 17 milliárd forint értékű károkozásával kapcsolatos. Az egyhónapig tartó letartóztatását a bíróság rendelte el. Ügyvédje szerint a ceglédi börtönben tartják fogva egy kétágyas cellában.
Seszták Miklóst, aki 2014 és 2018 között fejlesztési miniszterként dolgozott, ugyanazon a napon vették őrizetbe. Őt 11 milliárd forint összegű vesztegetés elfogadása gyanújával tartóztatták le. Jelenleg a budapesti Nagy Ignác utcai büntetés-végrehajtási intézetben van.
Nyilvánvaló, hogy letartóztatásuk alatt egyikük sem tud bejárni az Országgyűlésbe. Nem szavazhatnak. Nem szólalhatnak fel az üléseken.
A Fidesz kommunikációs igazgatója, Havasi Bertalan kijelentette, hogy Hankó Balázs politikai fogoly. A mandátumának visszaadása szerinte „az újkommunista önkény” előtti meghátrálást jelentene. Ezért szóba sem jöhet.
A Tisza Párt stabilan kétharmad fölötti többsége miatt érthető a Fidesz álláspontja. A pártnak 41 mandátuma van. Nem érzik kritikusnak egy képviselő állandó kiesését.
A kilenc tagú KDNP esetében már érdekesebb a helyzet. Seszták Miklós lemorzsolódása a frakció több mint tíz százalékát érinti. Ennek ellenére nem látják szükségesnek a mandátumcserét.
A Országgyűlésről szóló törvény egyértelmű. A képviselőnek nemcsak joga, hanem kötelessége is, hogy „kezdeményezően részt vegyen az Országgyűlés munkájában, elősegítse annak eredményes működését”.
A kérdés az, hogy ezt a kötelességet egy letartóztatott képviselő hogyan tudja teljesíteni. Hogyan képviselheti választóit egy börtöncellából. A válasz nyilvánvaló. Nem tudja.
A mandátum nem személyi kitüntetés. Egy közszolgálati megbízás. Amikor a megbízás teljesítése fizikailag lehetetlenné válik, akkor a mandátumnak is véget kellene érnie. Ez nem önkényes eltávolítás. Ez a választói akarat tiszteletben tartása.
A pártok döntése tehát nem a jogrendet vagy a választók érdekeit nézi. A saját politikai narratívájukat helyezi előtérbe. Azt a képet szeretnék festeni, hogy ők az ártatlan üldözöttek, nem pedig a letartóztatásra váró gyanúsítottak.
Közben azonban a választók egy részének nincs képviselője az Országgyűlésben. Olyan emberek fizetik a képviselők fizetését, akik szavukat nem hallhatják. Akiknek érdekeit nem képviselhetik.
Ez a helyzet a demokrácia alapvető elveivel is ellentétes. A képviselői szolgálat nem üres forma. Aktív részvételt jelent. Ezt a letartóztatás megtiltja.
A pártvezetés választása tehát kétséget kizáróan politikai. Nem a közjó, hanem a saját jóhírnevük érdekel őket. Egy olyan narratívába ágyazzák be a történteket, amelyben ők a mártírok.
A valóság azonban egyszerűbb. Két korábbi minisztert letartóztattak komoly gazdasági bűncselekmények gyanúja miatt. Az ítéletet a bíróság mondja ki. Addig is az alkotmányos rend elvárása, hogy a képviselői szék ne legyen üresen fizetett díszcím. Hogy a mandátumot az lássa el, aki ténylegesen végezheti a munkát.
A választóknak joga van ehhez. Nem szabad elvenni tőlük.
| Képviselő | Vád | Börtön helyszíne |
|---|---|---|
| Hankó Balázs | Hűtlen kezelés | Cegléd |
| Seszták Miklós | Vesztegetés elfogadása | Budapest, Nagy Ignác utca |
- Képviselők letartóztatása
- Képviselői mandátum
- Politikai narratíva
- Törvényes kötelezettség
- Démokrácia alapelvei
- Választói akarat
