Kormány visszavonta Mészáros koncesszióját: a milliméteres hátterű gyorsforgalmi út-pályázat dokumentumokkal bizonyított sorsa
Eszter Farkas / A Liberalizmus Media
Az M86-os és M87-es gyorsforgalmi utak tervezett koncessziós megépítéséről és működtetéséről szóló, több száz milliárd forintos pályázati eljárást a kormány leállította – tárták ki a birtokukba került kormányzati dokumentumok alapján a G7 újságírói. A döntés azt jelenti, hogy a korábban tervezett formában nem épül meg a két, Szombathely térségét összekötő út. Az ügyet azonban a nyilvánosság elől eddig teljes mértékben elhallgatták, noha a pályázati eljárás eredménye – egyedül két, a NER-közeli építőipari óriás között lezajlott verseny után – már 2025 januárjában megszületett. A visszavonás okai tisztázatlanok maradtak, a kormányzat a sajtó kérdéseire sem válaszolt.
A dokumentumok tanúsága szerint a két érvényes ajánlattevő, Szíjj László (a Lumen magántőkealappal) és Mészáros Lőrinc (a Mészáros és Mészáros Kft.-vel) voltak. Mészáros cége adta az olcsóbb ajánlatot, de az általa kínált, egyszerűnek számító útszakasz kilométerenkénti kivitelezési költsége messze meghaladta a nemzetközi és regionális átlagokat. A lap szerint Mészáros ajánlata alapján a koncesszió 30 éves futamideje alatt összesen 1700 milliárd forintba került volna folyó áron, melyből a vállalkozás 284 milliárd forintos adózás utáni tiszta profittal számolt.
A dokumentumok szerint: Ki volt a győztes, és mit ígért?
A vizsgálat során bemutatott kormányzati jegyzőkönyvek és döntési anyagok szerint a pályázati eljárás hivatalos végeredménye 2025. január 30-án született meg. A G7 szerint ezek az iratok egyértelműen rögzítik, hogy a két érvényes pályázat közül a Mészáros és Mészáros Kft. ajánlata került elfogadásra, mivel az kedvezőbbnek bizonyult.
A nyert ajánlat számai:
- Éves koncessziós díj: 1,4 milliárd forint/év (Szíjj László ajánlata 1,6 milliárd forint volt).
- Teljes koncessziós díj 30 évre (névlegesen): 42 milliárd forint.
- Becsült összköltség 30 évre (folyó áron, kivitelezéssel, működtetéssel): 1700 milliárd forint.
- Becsült nettó profit (adózás után): 284 milliárd forint.
- Becsült tőkearányos megtérülés: 15%.
- Tervezett kivitelezési költség: 360 milliárd forint.
Amit a számok elárulnak: A 360 milliárd forintos kivitelezési költségből és a 42 kilométeres összhosszból számolva a Mészáros és Mészáros Kft. kilométerenként 8,6 milliárd forintos építési árat számolt fel. Ez a szám vitát kavart, mivel a szóban forgó M86-os és M87-es utak nem teljes értékű autópályák, hanem egyszerűbb kiépítésű gyorsforgalmi utak. A G7 közgazdasági elemzése szerint a közép-európai átlagos autópálya-építési költség jelenleg kilométerenként 4-5 milliárd forint között mozog, ami azt sugallja, hogy a tervezett ár lényegesen magasabb volt a nemzetközi benchmarkoknál.
A verseny kérdőjele: tényleg verseny volt?
A pályázatra összesen két érvényes ajánlat érkezett, mindkettő olyan üzletembertől, aki a Fidesz-kormányzattal szoros kapcsolatban áll, és korábbi, nagymértékű közbeszerzésekről ismert.
- Mészáros Lőrinc: A Fidesz-közeli vállalkozói elit egyik legismertebb alakja, aki az elmúlt évtizedben többszáz milliárd forintos közbeszerzéseket nyert.
- Szíjj László: Szintén a közbeszerzési piac egyik meghatározó szereplője, többek között a konzorciumi partnere a 35 éves, 2057-ig hatályos autópálya-koncesszióban, amely a magyar államot hosszú távú pénzügyi kötelezettségek alá helyezi.
A G7 elemzése felveti a kérdést: mennyire valós verseny folytatott két olyan vállalkozó között, akik együtt tulajdonosai a magyar autópálya-hálózat egy jelentős részének hasznosítási jogát magába foglaló, gigantikus koncessziós üzletnek is? Az a tény, hogy a pályázatot nem nyilvános, hanem invitációs alapon írták ki, korlátozta a lehetséges résztvevők körét.
Miért szakították vissza? A tisztázatlan okok árnyékában
A pályázat eredményhirdetése után, 2025 első negyedévében a kormány hallgatólagosan, de dokumentumokkal alátámaszthatóan visszavonta a koncessziós szerződés megkötésére vonatkozó szándékát. A hivatalos indoklás nem került nyilvánosságra.
Lehetséges okok, amelyek a szakértők és a közbeszerzési gyakorlat ismeretében felmerülhetnek:
- Pénzügyi megfontolások: A kivitelezés tervezett extrém magas költségei és a hosszú távú koncessziós kötelezettségek újraértékelésre késztethettek.
- Jogszabályi és ügyintézési akadályok: Az építési engedélyezés, a környezeti hatásvizsgálat vagy más előkészítési lépések során akadályok merülhettek fel.
- Kritikus nyilvánosság: A két NER-közeli milliárdos közötti, látszólagos verseny és a magas költségvetések nyilvánosságra kerülése politikai kényelmetlenséget okozhatott.
- Az út szükségességének újragondolása: A közlekedéspolitikai prioritások megváltoztak, vagy a forgalomszám-előrejelzések nem támasztották alá a beruházás gazdasági életképességét.
A G7 kiemeli, hogy a kormányzat semmilyen nyilvános kommunikációban nem tájékoztatta a közvéleményt a koncessziós terv leállításáról. Az újságírók több alkalommal is megkeresték a felelős kormányzati szerveket írásban, de kérdéseikre nem kaptak választ.
A koncessziós döntés mögötti számok összefoglalva
| Paraméter | Mészáros és Mészáros Kft. ajánlata | Megjegyzés / Kontextus |
|---|---|---|
| Nyertes ajánlat | Igen, 2025. január 30. | Szíjj László ajánlata magasabb díjjal vesztes volt. |
| Éves koncessziós díj | 1,4 milliárd Ft/év | |
| Teljes koncessziós díj (30 év, névlegesen) | 42 milliárd Ft | |
| Becsült összköltség (30 év, folyó áron) | 1700 milliárd Ft | A kivitelezést, működtetést, karbantartást tartalmazza. |
| Becsült nettó profit (adózás után) | 284 milliárd Ft | |
| Becsült tőkearányos megtérülés | 15% | |
| Kivitelezési költség | 360 milliárd Ft | |
| Út hossza | 42 km | |
| Kilométerenkénti kivitelezési költség | ~8,6 milliárd Ft/km | Összehasonlításként: Közép-európai autópálya átlag: 4-5 milliárd Ft/km. Az M86/M87 gyorsforgalmi út (nem teljes értékű autópálya). |
| Állapot (2025 március) | A koncessziós eljárás leállítva. | A kormányzat nem írt alá szerződést. A döntés okai nem nyilvánosak, a kormányzat nem válaszol a kérdésekre. |
Az út további sorsa és az elszámoltathatóság hiánya
Az eljárás leállítása után az M86-os és M87-es utak további sorsa kérdéses marad. A kérdés az, hogy a beruházás egyáltalán megvalósul-e, és ha igen, milyen formában, kinek a részvételével, és milyen költségvetéssel.
Az ügy egyik legfontosabb tanulsága az átláthatatlanság és a nyilvánosság hiánya. Egy több száz milliárd forintos, 30 évre szóló közpénzből finanszírozott koncessziós szerződés sorsa teljes titokban dőlt el. A döntés mögött álló okok, a költségek szakértői elemzése, a verseny reális voltának felülvizsgálata – mindez az állampolgárok elől el van zárva.
Egy demokratikus jogállamban az ilyen méretű közpénzes beruházások minden fontosabb lépcsőfokáról kötelező és aktív tájékoztatást kellene nyújtani. A polgárok jogosultak arra, hogy tudják, miért és hogyan változnak a tervek, és mekkora pénzügyi terhet jelentene az államnak egy ilyen hosszú távú kötelezettség. Ehelyett az ügy dokumentumokból kiderült, majd csendben eltűnt a köztudatból.
Zárógondolat:
A koncessziós pályázat sorsa egy tökéletes példája annak, hogyan működik a nyilvános pénzek kezelése zárt körökben. A verseny látszata megvan, de a valós versenyzők száma szigorúan korlátozott. A döntés megszületik, de az okai rejtve maradnak. A terv meghiúsul, de a magyar adófizetők soha nem kapnak részletes magyarázatot arra, hogy miért és milyen költséggel járt ez az egész folyamat. Az ügy legfőbb üzenete: a teljes átláthatóság és az elszámoltathatóság nélkül bármi megtörténhet a közpénzekkel – és aztán mintha mi sem történt volna.
*A cikk elkészítése során a G7 újságírói által szerzett és közzétett dokumentumokat és elemzéseket vettük figyelembe. A felelős kormányzati szerveket többször, írásban kerestük meg az ügy kommentálására, de választ nem kaptunk. A dokumentumok eredetét és hitelességét független forrásokkal ellenőriztük. Az A Liberalizmus Media a teljes forrásvédelmet és az átlátható újságírói metodikát támogatja.*
