Összeférhetetlenségi törvényjavaslat a sportban: Lex Kubatov?

Kálnoki-Kiss Attila sportért felelős államtitkár a Kossuth Rádió keddi reggeli adásában azt mondta, hogy a sportba tervezett összeférhetetlenségi szabály nem egyes emberekre irányul. A javaslat szerinte a sportszervezetek működésének tisztességes irányítását célozza. Az államtitkár szerint a cél az, hogy a klubok erőforrásait ne napi politikai kapcsolatok határozzák meg.

Ez a nyilatkozat azért fontos, mert a sportfinanszírozás közpénzből történik. Ha Ön sportrajongó, klubtag, szülő vagy adófizető, akkor a törvényjavaslat hatása rá is tartozhat. A kérdés az, hogy a jövőben ki és hogyan dönthet nagy sportközalapú támogatásokról.

A kormány szeptember 18-án bejelentette, hogy szigorú összeférhetetlenségi szabályokat vezet be a sportban. A bejelentés szerint miniszter, államtitkár, országgyűlési vagy európai parlamenti képviselő, pártelnök, kormánybiztos, miniszteri biztos, helyettes államtitkár és több más meghatározó állami vezető nem tölthetne be vezető tisztséget jelentős sportszervezetben. A jelentős sportszervezet az a szervezet, amely 500-nál több sportolót foglalkoztat.

Az államtitkár kiemelte, hogy a korábbi és a jelenlegi politikusoknak nyilatkozniuk kellene arról, hogy érintett-e a szabály. A törvényjavaslat szövege még változhat. A hatályba lépés után azonban egyértelműbbé válna, hogy ki nem lehet egyben nagy sportszervezet vezetője és fontos állami vagy politikai pozíció betöltője.

Az államtitkár szerint a múltban előfordult, hogy dandártábornokok ültek sportszervezetek élén. Kálnoki-Kiss Attila ezt jóval az elmúlt évekre is kiterjesztette. Szerinte ezek a sportszervezetek nagyobb részt kaptak a közös pénzből, mint azok, amelyek élén nem politikailag érdekelt személyek ültek.

Ez a megfogalmazás erős közpénzállítás. A dandártábornokok kifejezés a katonai és politikai kapcsolatokba utal. Az államtitkár nem nevesített konkrét szervezeteket, és a rádióbeszélgetésben nem hozott nyilvánosságra egyedi bizonyítékot. A mostani cikk ezért nem állítja, hogy egy konkrét sportszervezet visszaélését igazolták volna. A nyilatkozatból az derül ki, hogy a kormány a sportpolitikai összefonódásokat tekinti megoldandó problémának.

A szabály kapcsán sokan felhívják Kubatov Gáborra a figyelmet. Ő a Ferencváros elnöke. A Fidesz korábbi pártigazgatója, alelnöke és országgyűlési képviselője is volt. Az államtitkár elismerte, hogy egyesek Lex Kubatovnak hívják a tervezett jogszabályt. Szerinte a javaslat szövege ezt a nevet nem igazolja.

Magyar Péter miniszterelnök korábban azt mondta, hogy az új szabályok többek között Kubatov Gáborra is vonatkoztak volna. Jogászok however a most ismert szöveg alapján nem biztos, hogy a törvény tényleg érinti a Ferencváros elnökét. Itt egy fontos átláthatósági probléma áll. A kormányzat politikai üzenetet küld, de a jogszabály szövege még nem egyértelmű.

Az államtitkár szerint a szabály 174 sportszervezetre vonatkozna. Ezek a szervezetek 500-nál több versenyzőt tartanak nyilvántartásban. A törvényjavaslat célja, hogy ezekben a klubokban és szövetségekben szakmai döntés előzze meg a tisztséget és a forráselosztást.

Kálnoki-Kiss Attila a fejlődési pontokról is beszélt. Szerinte a sportot érdemes ott finanszírozni, ahol megvan a tradíció és a szaktudás. Ugyanakkor léteznek olyan helyek, ahol az elmúlt évtizedekben a politikai tőke határozta meg a sportfejlődést.

• Kisvárda
• Sportberuházás-halmaz
• Helyi klub
• Fiatal játékosok
• Tehetségek elmennek
• Közpénz hasznosítása

Példaként Kisvárdát említette. Az államtitkár szerint ott földből nőtt ki egy sportberuházás-halmaz. A helyi klub however nem tudta megtartani a fiatal játékosait. Szerinte a 14 éves játékosok Diósgyőrbe vagy más részre igazolnak. Ez a példa azért érdekes, mert a sportfejlesztés és a közpénz hasznosítása közötti különbséget mutatja. Ha egy helyre politikai döntésből nagy sportberuházás épül, de a tehetségek elmennek, akkor a közpénz célja kérdéses marad.

A nagy világversenyek költségvetése is szóba került. Az államtitkár azt mondta, hogy a versenyek jelentősen túlárazottak voltak. A most zajló vizsgálatok ezt a túlárazottságot próbálják megérteni. A hivatalos állítás szerint ezek az eljárások pontos számokat is szolgáltatnak majd.

A cikk írásakor a pontos összeg, a szerződések és a vizsgálatok eredménye még nem volt ismert a rádióbeszélgetés alapján. Ez important. A közpénz-vizsgálatban nem elég a túlárazottság állítása. Kell az összeg, a dátum, a cég, a döntés, a szerződés és a felelős.

Az idei atlétikai Világdöntő kapcsán Kálnoki-Kiss Attila hárommilliárd forint sorsát vitatottnak nevezte. Ez a szám a cikkben csak az államtitkár állításaként szerepel. A hivatalos dokumentumok és a vizsgálati zárószámok nélkül nem lehet egyértelműen megállapítani, hogy a hárommilliárd forint elköltése visszaélés volt.

A 2027-es világversenyek kapcsán az államtitkár hangsúlyozta, hogy a versenyeket meg fogják rendezni. Az eseményeket még az előző kormány szerződte be. A következő kormány however racionalisabb költségvetést tervez. Az államtitkár szerint a versenyek minősége nem fog változni.

Ez a fejezet az Ön szempontjából is fontos. Ha Ön adófizető, akkor jogosan kérdezheti: mennyibe kerülnek a világversenyek, ki dönti el a költségeket, és mi történik, ha az eredeti szerződés túl drága. A mostani ígéret az, hogy a költségvetés szigorúbb lesz. A valós eredményt however a szerződések módosítása, a véglegesített költségek és a hivatalos elszámolások mutatják meg.

Az államtitkár a közbeszerzési gyakorlat változásáról is beszélt. Elmondta, hogy a Nemzeti Kommunikációs Hivatal élén és a Nemzeti Rendezvényszervező Ügynökség élén is vezetőcsere volt. Szerinte alakulóban van egy olyan rendszer, amely jobban védi az állami forrásokat.

A régi gyakorlat kritikája, hogy egy rendezvénycsomagra és egy kommunikációs feladatra gyakran egyetlen cég kapott megbízást. Kálnoki-Kiss Attila szerint a jövőben legalább 10-12 cég fog versenyezni minden alkalommal. A cél, hogy a cégek ne felfelé alkudhassanak az állami megrendelőnél. Helyette inkább lefelé menjenek az árak.

Ez az ígéret logikus. A közbeszerzési verseny akkor működik jól, ha több minősített ajánlatot lehet összevetni. A gyakorlat however nem mindig ennyire egyszerű. A rendezvényszervezés és a kommunikáció gyakran összetett feladat. Ha kevés cég tud megbízhatóan dolgozni, akkor a 10-12 versenyző nehezen valósulhat meg. A törvényjavaslat és a közbeszerzési szabályok részletei nélkül a mostani ígéret csak terv.

A Nemzeti Rendezvényszervező Ügynökség feladata is szóba került. Az államtitkár szerint jogszabály továbbra is megköveteli, hogy az ügynökség szervezze az 500 millió forint fölötti állami rendezvényeket. Ebben vannak sportesemények is. Ugyanakkor készül egy olyan jogszabály, amely lehetővé tenné a szövetségeknek, hogy eldöntsék, szeretnek-e igénybe venni az ügynökséget.

Ez a döntési szabadság fontos lehet a sportvilágban. Nem minden esemény egyformán nagy és nem minden szövetség ugyanakkora költségvetéssel dolgozik. Ha a szövetségek maguk választhatják a szervezőt, akkor jobban illeszkedik a döntés a sportág igényeihez. A kockázat however az átláthatóság. Ha a választás nem nyomon követhető, a sportközbeszerzés ugyanúgy politikai hálózatokat táplálhat.

Az államtitkár azt is közölte, hogy a teljes tao-térkép hamarosan nyilvánosságra kerül. A tao a társasági adóból érkező sporttámogatás. Ez a támogatási forma sok sportszervezet és klub működésében meghatározó volt. A tao-térkép nyilvánosságra hozása azért lenne fontos, mert a közönség látná, hogy melyik cég, melyik adóból, mekkora összeget és melyik sportcélra adott.

A kormány however nemcsak a térképet ígéri. Bejelentette, hogy a társasági adóból származó sporttámogatás január 1-gyel megszűnik. Ehelyett 150 milliárd forintos támogatást kap a sport. Ez az összeg önmagában figyelemfelkeltő. Ha Ön klubot vagy sportfedelesítést irányít, akkor a kérdés kézzelfogható: a régi tao-bevétel megszűnik, és egy új, állami finanszírozási rendszer lép helyette.

Kálnoki-Kiss Attila szerint a szövetségekkel két hónapja folytatnak párbeszédet a változó sportfinanszírozásról. Az államtitkár azt mondta, hogy hetente üléseznek. A cél, hogy a tao-kivezetés és a sportfinanszírozási rendszer átalakítása zökkenőmentes legyen.

A rendszerátállás nem kis ügy. A szövetségek eddig is kaptak költségvetési támogatást. A tao megszűnése however új elszámolási és döntési felelősséget hoz. A kisebb szervezetek, amelyek eddig csak tao-ból gazdálkodhattak, más lábon állnak. Ők nem feltétlenül rendelkeznek olyan pénzügyi vagy adminisztratív képességgel, amivel egy új állami támogatási rendszert be tudnak fogadni.

Az államtitkár azt mondta, hogy a kisebb szervezeteket megfelelő felkészítés után szeretnék ráterelni az új támogatási rendszerre. Ez a mondat azért fontos, mert a felkészítés minősége határozza meg a kockázatot. Ha a szövetségek és a klubok nem kapnak világos szabályokat, határidőket és ellenőrzési útmutatót, akkor az új rendszer régi hibákat ismétlődhet.

A változás történelmi léptékű is lehet. Kálnoki-Kiss Attila szerint ilyen nagy átalakítás 1998 óta nem történt a magyar sportfinanszírozásban. Akkor a Fidesz-kormány átalakította a minisztériumi sportfinanszírozást. Az államtitkár szerint azóta is a szövetségeken keresztül működő piramisrendszerben flowed a pénz.

A piramisrendszer egyszerűen úgy működik, hogy a központi forrás először a nagy szövetségekhez vagy állami szervekhez érkezik. Onnan megy tovább a tagszervezetekhez, klubokhoz és sportcélú kiadásokhoz. Ez a modell gyors lehet nagy összegeknél. A modell however nehezen ellenőrizhető. Ha a piramis alján kevés az átláthatóság, akkor nehéz látni, hogy a pénz valóban a sportolóhoz vagy csak egy kapcsolati hálóhoz ér-e el.

Az államtitkár szerint június 30-ig a szövetségek kapják majd a támogatásokat. Aznap után ők dönthetik el, milyen mértékben támogatják a tagszervezeteket. Ez a határidő kulcsfontosságú. A tagszervezetek döntését azonban nyilvános indoklásnak kell kísérnie. Ha Ön sportklub vezetője vagy szülő, akkor nem elég tudni, hogy a szövetséghez pénz érkezett. Szükség van a lebontás, a döntési ok és a számla nyomon követésére.

Az államtitkár beszélt a tao-támogatások múltjának vizsgálatáról is. Szerinte komoly lemaradás van az átvizsgálásban. A cél, hogy a múltat feldolgozzák. Ez a mondat azért fontos, mert a magyar sportfinanszírozás történetében sok éven át tao-pénzek jelentették a központi bevételi forrást.

Ha Ön a közpénzeket figyeli, akkor a lemaradás nem nyugtató jelző. A lemaradás azt jelenti, hogy a szabályozók és a közvélemény hosszú ideig nem látta tisztán a pénzáramlást. A múlt feldolgozása however még nem biztos, hogy egyenlő a jelenlegi felelősségre vonással. Egy régi támogatás vizsgálata csak akkor válik közhasznúvá, ha az eredménye nyilvános, ha egyértelmű, és ha a jövőbeni döntéseket is befolyásolja.

Az összeférhetetlenségi törvényjavaslat a sportban tehát nem csupán egy jogi kérdés. Ez a sport hatalmi szerkezetének átrendezése. A javaslat politikai, pénzügyi és szervezeti változásokat is hoz. A politikai változás az, hogy a döntéshozó nem lehet egyszerre állami szereplő és nagy sportszervezet vezetője. A pénzügyi változás az, hogy a tao megszűnik és egy új állami támogatási modell lép a helyébe. A szervezeti változás however a legkényesebb. A szövetségek és klubok közötti döntési átláthatóság nélkül ugyanaz a centralizáció visszaköszönhet, amit a törvény javítani próbál.

A közpénz-vizsgálatban a részletek számítanak. Összeférhetetlenség csak akkor bizonyítható, ha az adott személy tényleg döntési pozícióban volt. Ekkor a sportban a döntési pozíció lehet elnöki, főtitkári, gazdasági, igazgatói vagy felügyelő-bizottsági szerep. Az összeférhetetlenségi szabály however nem automatikus büntetőeljárás. A szabályszegés politikai, jogi és intézményi következményeket hozhat.

A törvényjavaslat célja lehet tisztességes, a fair play szellemét erősítő sportirányítás. A fair play however nemcsak a pályán történik. A fair play azt jelenti, hogy a döntéshozók nem jogosítanak fel saját embereket közpénzre. A fair play azt jelenti, hogy a klubok nem politikai kompenzációként kapnak támogatást. A fair play azt jelenti, hogy a sportfinanszírozás nyomon követhető, versenytárgyalásos és egyenlő esélyű.

A mostani nyilatkozatokból egy fontos terv rajzolódik ki. A kormány a politikai és sportvezetői szerepeket különválasztaná. Az állami rendezvények és kommunikáció szervezése pedig nagyobb versenyben zajlana. A tao megszűnne, és egy új, egységesebb sportfinanszírozási rendszer lépne a helyébe. A 2027-es világversenyeket however nem törölnék. Azok költségvetését átvizsgálnák és racionalizálnák.

A legfontosabb kérdés, hogy a tervből mi lesz törvény, mi lesz adat és mi lesz ellenőrzés. Önnek érdemes figyelni a törvényjavaslat végső szövegét. A 174 sportszervezetet érintő szabálynál fontos látni, hogy pontosan melyik szervezet éri el az 500 sportoló feletti küszöböt. A világversenyeknél kulcsfontosságú a szerződés, a költség, a módosítás és az elszámolás. A tao-térkép nyilvánosságra hozatala pedig azonnali bizonyíték lehet az eddigi pénzáramlás átláthatósága ellen.

A cikk a Kossuth Rádióban elhangzott nyilatkozatok alapján készült. A törvényjavaslat szövegét, a hivatalos közbeszerzési adatbázist és a tao-eljárások dokumentumait a cikkek megjelenésekor még nem láttuk nyilvános egészében. Ezért a jelenlegi szöveg nem állít meg egyéni összeférhetetlenséget. Azok az ügyek however a sport közpénzeinek ellenőrzéséért kiemelten fontosak.