Az elmúlt héten a magyar politikai paletta több nem várt és mélyreható változáson esett át. A Tisza Párt megdöbbentő országos eredménye nem csupán az összefogás szavazóinak lecsapolásán alapul. Egy friss pártpreferencia-felmérés, amelyet a Telex megbízásából, közvetlenül a választások előtt készített a 21 Kutatóközpont, azt a bonyolult képet rajzolja meg, hogy a párt valójában minden eddigi szavazói csoportból – a Fidesz-KDNP táborból és a korábban inaktív választópolgárok soraiból is – képes volt jelentős támogatókat szerezni, miközben a részvételi arányt is rekordmagasra dobta.
A szavazói bázisok átalakulása: Hol is voltak eddig a Tisza-szavazók?
Az április 8. és 11. között lebonyolított felmérésben a kutatók arra kérték a válaszadókat, emlékezzenek vissza, hogy mit tettek 2022-ben. A kérdésre adott válaszok tükrében a 2026-os parlamenti eredmények forrásai sokkal árnyaltabbá válnak.
A Fidesz-KDNP bázisának háromnegyede helyben maradt. Mindazonáltal minden nyolcadik, azaz a 2022-es kormánypárti szavazók 12 százaléka átszavazott a Tisza Pártra. Ez egy komoly metszés, amely részben magyarázza a Fidesz támogatottságának csökkenését. A 2022-es ellenzéki összefogás szavazóinak túlnyomó többsége, 87 százaléka fordult Magyar Péter pártja felé, ami a várakozásnak megfelelő tendencia, de messze nem a teljes kép.
A valódi változást a korábban nem szavazók mozgósítása hozta meg. Azok közül, akik 2022-ben nem mentek el szavazni, 30 százalék döntött a Tisza, míg 9 százalék a Fidesz mellett. Ez a két adat kulcsfontosságú: a párt nemcsak meglévő táborokból nyert, hanem nagyszámú, addig politikai folyamatoktól távol álló állampolgárt is bevont. Ez volt az egyik fő motorja a rekordmagas, közel 80 százalékos részvételnek.
Miért döntöttek így? A szavazók indokai feltárva
A 21 Kutatóközpont kifejezetten arra is kikérdezte az érintetteket, mi vezette őket szavazatuk leadásakor. A válaszok a két fő tábor között éles kontrasztot mutatnak.
A kormányváltást akarók, köztük a Tisza Párt szavazói, döntő többségében a rendszerszintű korrupciót, a lopást és a NER-rendszer működését emelték ki elsődleges indokként. Számukra a probléma nem pusztán egy-egy törvény vagy intézkedés volt, hanem a teljes állapot. Emellett 11 százalékuk az ország általános közállapotával, 5 százalékuk az egészségügy, oktatás állapotával és 4 százalékuk a gazdasági helyzettel volt elégedetlen.
A Fidesz szavazói oldalán a motivációk inkább pozitív megerősítésen alapultak. Minden ötödik kormánypárti szavazó a biztonságérzetet, legyen az anyagi vagy a fizikai biztonság, nevezte meg döntése első számú motivációjaként. A kormány munkájával alapvetően elégedettek voltak. A Fidesz kampányának kulcsüzenete, a béke, azonban csak a válaszadók 9 százalékánál jelentős szerepet játszott. Ez utal arra, hogy a békefókusz elsősorban a párt meglévő, hűséges bázisát erősítette meg, de a sorsdöntő, bizonytalan rétegeket nem sikerült vele meggyőzni.
A kutatóközpont elemzése szerint a választás egyfajta pszichológiai fordulópontot is jelentett: többé lett azon emberek száma a társadalomban, akik abban bíztak, hogy lehet jobb, mint azoké, akik attól rettegtek, hogy lehet rosszabb.
Módszertan: Hogyan készült a felmérés?
A kutatás hibrid módszertannal, 2026. április 8. és 11. között készült 1500 fő részvételével. A válaszadók zöme SMS-ben kapott linket egy online kérdőívhez, míg a 65 év felettiek politikai preferenciáját telefonon kérdezték le a kutatás végzői. A minta a KSH 2022-es népszámlálási adatai alapján lett lakóhely, nem, kor és végzettség szerint súlyozva, hogy reprezentatív képet adjon a felnőtt lakosságról. A teljes minta esetén a hibahatár plusz-mínusz 3 százalékpont. A kisebb szavazói csoportok elemzésekor ez a hiba valamivel nagyobb is lehet.
Eredményei alapján a Tisza Párt sikerét nem lehet egyetlen, egyszerű tényezővel megmagyarázni. Az egyértelműen a pártot támogató tábor három fő forrásból táplálkozott: a kiábrándult ellenzékiekből, a kormánypártiak egy részéből, és a politikailag korábban inaktív polgárok egy jelentős csoportjából. Ez a sokszínű támogatottság teszi egyedivé a párt pozícióját, ugyanakkor komoly kihívásokat is jelent a jövőbeni politikai működés és egység-tartás szempontjából.
