Politikai átrendeződés Erdélyben
A RMDSZ hagyományos gárdáján egyre nyilvánvalóbb nyomást gyakorolnak az új politikai erők.
A határon túli magyarság szeme előtt zajlik egy politikai átrendeződés, aminek középpontjában a Tisza Párt és az ezt támogató Tisza Szigetek állnak.
Az áprilisi választás eredménye, amikor a Tisza Párt erdélyi szavazók több mint tíz százalékát is megszólította, már nem tekinthető csupán jelzésnek. Most, a hatalomváltás után, a kérdés az, hogyan változik meg az érdekképviselet terepe, és milyen elszámoltatás vár azokra, akik a Fidesz határon túli klientúrájának részei voltak.
A Tisza Szigetek és az RMDSZ közvetlen vitája
Az Erdélyi Kossuth Tisza Sziget alapítója, a sepsiszentgyörgyi Kátai István nyíltan beszél arról, hogy az RMDSZ „teljes mellszélességgel a Fidesz mögé állt be”. Szerinte a szövetséget „belevitte a simlibe” elnöke, Kelemen Hunor.
A legélesebb vádját azonban a pénzekkel kapcsolatban teszi: a Tisza Párt erdélyi szimpatizánsai egyértelműen elszámoltatást követelnek az „elköltött, eltékozolt magyar adófizetői milliárdokkal” kapcsolatban.
A Kátai szerint Kelemen Hunor és köre választási csalást követett el, amit „százszázalékosan” tud állítani. Az ügyben már feljelentés is történt a romániai hatóságoknál. Az RMDSZ szóvivője erre annyit reagált, hogy a párt törvényesen járt el, és áll minden ellenőrzés elé.
A sepsiszentgyörgyi aktivista visszatekint az elmúlt hetekre, mikor a Tisza Szigetek megalapítása még „ellenszélben” zajlott. Elmondja, hogy választás előtt néhány nappal Sepsiszentgyörgyön már „hazaárulózták”, de a helyzet drámaian változott a szavazás után. Székelyudvarhelyen az RMDSZ-es polgármester már nyitottan fogadta. Az ő példáját követve, szerinte Kelemen Hunornak is le kell mondania. Fontosnak tartja, hogy Magyar Péter, mint a leendő miniszterelnök kötelességének tekintse, hogy találkozzon Kelemen Hunorral, de a döntő szó a bíróságoké lesz, különösen, ha az elszámoltató hivatal munkába áll.
A győzelem után: közösségépítés és új szervezetek
A győzelem után, Kátai szerint, egyre többen vállalják fel a Tisza-párti szimpátiájukat. Ezért is adta át a sepsiszentgyörgyi sziget kapcsolattartói feladatát egy másik aktivistának, mert „most már nem félnek kiállni a nyilvánosság elé”.
Az általa tavaly áprilisban elkezdett közösségépítő munka – Sepsiszentgyörgytől Kolozsvárig, Szatmártól Brassóig – most is folytatódik, és egy új, Változás Erdélyért Egyesület névre hallgató szervezetben testesült meg. Céljuk, hogy „az árkokat betemessék”.
Kátai elmondja, hogy egy önkéntes szakértői csoport tagjaként konkrét javaslatokat készítettek a párt részére a külhoni támogatások átalakításáról. Az ő elképzelésük szerint a támogatások allokációját nem lehet egy „szűk elitista csoportra” bízni, hanem régiókra lebontva, az ottani közösségek bevonásával kell eldönteni. A mottó, amit Magyar Pétertől is átvesznek, egyértelmű: ne Budapestről mondják meg, mire van szüksége az erdélyi magyaroknak.
A terep mozgása: egyeztetések és a Pluralizmus Erdélyben
A politikai terep már mozog is. Kelemen Hunor és Magyar Péter telefonon egyeztetett, és személyes találkozót is egyeztettek jövő hétre. Eközben azonban egy romániai magyar kezdeményező csoport, a Pluralizmus Erdélyben, nyilvános konzultációt és az RMDSZ-vezetés lemondását sürgeti, mielőtt a szövetség tárgyalna az új magyar kormánnyal.
A helyzet tehát dinamikus. A Tisza Szigetek aktivistái, akik sokáig ellenszélben dolgoztak, most azt tapasztalják, hogy a győzelem után a légkör változik, és egyre több ember mer nyíltan szimpatizálni velük. Az RMDSZ vezetése pedig egy olyan dilemma előtt áll, amellyel eddig nem kellett szembenéznie: hogyan viszonyuljon egy olyan magyar kormányhoz, amely nem a Fidesz. A romániai magyar közösség előtt pedig egy alapvető kérdés merül fel: a hagyományos érdekképviselet képes lesz-e a változó körülményekhez adaptálódni és megtisztulni, vagy a párbeszéd és a támogatások forrásai más csatornákon fognak átfolyni.
