Az Állami Számvevőszék feljelentést tett ismeretlen tettes ellen a győri Uni Győr Nemzeti Kosárlabda Akadémia Egyesület 405 millió forintos tao-támogatási rendszerével kapcsolatban. A vizsgálat megállapította, hogy az egyesület szabálytalanul használta fel az állami sportforrásokat, miközben súlyos adminisztratív hiányosságok is terhelték a szervezetet. Az ügy különösen súlyos, mivel egy olyan sportegyesületről van szó, amely állítólag a magyar kosárlabda utánpótlás-nevelését szolgálta volna.
A 24.hu által közölt információk szerint az Állami Számvevőszék átfogó ellenőrzést végzett az egyesületnél, amely során kiderült, hogy az szervezet működése több ponton is súlyosan szabálytalan volt. Az egyesület vezetője, Füzy András tevékenysége körül már korábban is felmerültek kérdések, most azonban konkrét dokumentumokkal alátámasztott bizonyítékok kerültek napvilágra.
A vizsgálat megállapította, hogy az egyesület 2020 és 2024 között összesen 405 millió forint tao-támogatásban részesült. Ez az összeg elvileg a magyar kosárlabda utánpótlás-nevelését, sportlétesítmények fejlesztését és a versenysport támogatását szolgálta volna. Az ÁSZ megállapításai szerint azonban a támogatások felhasználása nem felelt meg a jogszabályi előírásoknak.
A dokumentumok tanúsága szerint az egyesület nem tudta megfelelően dokumentálni, hogy a kapott támogatásokat valóban sportcélokra fordította volna. A számvevőszék vizsgálata során hiányosságokat tárt fel az egyesület gazdálkodásában, a bizonylatok vezetésében és a támogatások felhasználásának elszámolásában.
A vizsgálat legfontosabb megállapításai
Az Állami Számvevőszék vizsgálata során több súlyos szabálytalanságot tárt fel az egyesület működésében. Az első és talán legfontosabb megállapítás az volt, hogy az egyesület nem tudta megfelelően igazolni a tao-támogatások felhasználását.
A dokumentumok szerint az egyesület nem rendelkezett megfelelő nyilvántartással arról, hogy a kapott 405 millió forintot mire költötte. A könyvviteli bizonylatok hiányosak voltak, több esetben nem lehetett egyértelműen beazonosítani, hogy egy adott kiadás valóban sportcélokat szolgált-e.
Az ÁSZ vizsgálata megállapította, hogy az egyesület nem tartotta be a tao-támogatási rendszer alapvető szabályait. A látványsport-támogatási rendszer ugyanis szigorú feltételekhez köti a források felhasználását. A támogatást kapó szervezeteknek pontosan dokumentálniuk kell, hogy az összegeket mire költik, és bizonyítaniuk kell, hogy azok valóban a sport fejlesztését szolgálják.
A vizsgálat során az is kiderült, hogy az egyesület számlázási gyakorlata több esetben megkérdőjelezhető volt. Olyan számlákat is elfogadott az egyesület, amelyek nem feleltek meg a jogszabályi követelményeknek, vagy nem volt egyértelmű a kapcsolatuk a sporttevékenységgel.
Az Állami Számvevőszék megállapította azt is, hogy az egyesület vezetése nem biztosította a megfelelő belső kontrollrendszert. Ez azt jelenti, hogy nem voltak olyan mechanizmusok, amelyek megakadályozták volna a szabálytalan kiadásokat vagy felismerték volna azokat.
Az egyesület és a kosárlabda kapcsolata
Az Uni Győr Nemzeti Kosárlabda Akadémia Egyesület 2019-ben alakult, hivatalosan azzal a céllal, hogy hozzájáruljon a magyar kosárlabda utánpótlás-neveléséhez Győrben és környékén. Az egyesület a Magyar Kosárlabdázók Országos Szövetségének tagjaként működött.
A vizsgálat során azonban kiderült, hogy az egyesület tényleges sporttevékenysége nem állt arányban a kapott támogatások mértékével. Az ÁSZ dokumentumai szerint az egyesület által szervezett sporttevékenységek volumene nem indokolta a 405 millió forintos támogatást.
A számvevőszék megállapította, hogy az egyesület nem tudta igazolni, hogy hány sportoló vett részt rendszeresen a programjaiban. A jelenléti ívek hiányosak voltak, több esetben nem lehetett megállapítani, hogy egy adott edzésen vagy versenyen valóban részt vettek-e sportolók.
Az egyesület által üzemeltetett sportlétesítmények használatáról szintén nem volt megfelelő dokumentáció. Nem volt egyértelmű, hogy a létesítményeket valóban sporttevékenységre használták-e, vagy más célokra is hasznosították azokat.
A vizsgálat során az is kiderült, hogy az egyesület kapcsolata a Magyar Kosárlabdázók Országos Szövetségével nem volt problémamentes. A szövetség több alkalommal is jelezte az egyesületnek, hogy javítania kell adminisztrációs gyakorlatán, de ezek a jelzések nem vezettek érdemi változáshoz.
Füzy András szerepe
Az egyesület elnöke, Füzy András neve már korábban is felmerült különböző sportfinanszírozási ügyekkel kapcsolatban. A jelenlegi vizsgálat szerint ő volt az, aki az egyesület mindennapi működését irányította, így a szabálytalanságokért az ő felelőssége lehet a legnagyobb.
Az ÁSZ vizsgálata megállapította, hogy Füzy András döntési jogköre kiterjedt volt az egyesületen belül. Ő volt az, aki engedélyezte a nagyobb kiadásokat, ő írta alá a megállapodásokat és szerződéseket. A dokumentumok tanúsága szerint több esetben is olyan döntéseket hozott, amelyek nem voltak összhangban a tao-támogatási rendszer szabályaival.
A vizsgálat során kiderült, hogy Füzy András mellett más egyesületi tisztségviselők szerepe marginális volt. A döntések döntő többségét ő hozta meg, vagy legalábbis az ő egyetértésével születtek.
Az is megállapítást nyert, hogy az egyesület vezetése nem biztosította a megfelelő transzparenciát. Az egyesület gazdálkodásáról, döntéseiről nem volt nyilvános információ, a tagok sem kaptak rendszeres tájékoztatást az egyesület pénzügyi helyzetéről.
A tao-rendszer működése és szabályai
A társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvény lehetőséget biztosít a vállalkozásoknak arra, hogy társasági adójuk egy részét látványsportágak támogatására fordítsák. Ez a rendszer 2011 óta működik Magyarországon, és célja a sport finanszírozásának bővítése.
A rendszer szerint a vállalkozások a társasági adójuk meghatározott hányadát közvetlenül sporttámogatásra fordíthatják úgy, hogy azt levonhatják az adóalapjukból. A támogatás kedvezményezettjei lehetnek sportegyesületek, sportiskolák és sportlétesítmények üzemeltetői.
A törvény azonban szigorú szabályokat állít fel a támogatások felhasználására. A támogatást kapó szervezetnek pontosan dokumentálnia kell, hogy az összegeket mire költi. Csak olyan kiadások számolhatók el, amelyek közvetlenül a sporttevékenységhez kapcsolódnak.
A tao-rendszer szabályai szerint a támogatást kapó egyesületnek nyilvántartást kell vezetnie a sportolóiról, edzőiről, a szervezett sportprogramokról. El kell számolnia a sportlétesítmények használatát, a versenyeken való részvételt, az utánpótlás-nevelés eredményességét.
A Nemzeti Adó- és Vámhivatal ellenőrzi a tao-támogatások felhasználását, és jogosult visszakövetelni azokat a támogatásokat, amelyeket nem szabályszerűen használtak fel. Súlyos esetekben akár büntetőjogi felelősség is felmerülhet.
Az Uni Győr Nemzeti Kosárlabda Akadémia Egyesület esetében az ÁSZ megállapítása szerint több ponton is megsértették ezeket a szabályokat. Az egyesület nem tudta igazolni, hogy a kapott támogatásokat a törvénynek megfelelően használta volna fel.
A NAV és a MOKSZ szerepe
A vizsgálat során az is kérdésessé vált, hogy a Nemzeti Adó- és Vámhivatal és a Magyar Kosárlabdázók Országos Szövetsége miért nem vette észre korábban a szabálytalanságokat. Mindkét szervezetnek feladata lenne a tao-támogatások felhasználásának ellenőrzése.
A dokumentumok szerint a NAV rendszeresen ellenőrzi a tao-támogatásban részesülő szervezeteket, de az Uni Győr Nemzeti Kosárlabda Akadémia Egyesület esetében nem tárta fel időben a problémákat. Az ÁSZ vizsgálata során azonban nyilvánvalóvá váltak azok a hiányosságok, amelyeket a NAV-nak korábban fel kellett volna ismernie.
A Magyar Kosárlabdázók Országos Szövetsége szintén felelős a tagegyesületeinek ellenőrzéséért. A szövetségnek biztosítania kellene, hogy a kosárlabdára fordított tao-támogatások valóban a sportág fejlesztését szolgálják. Az ÁSZ vizsgálata azonban arra utal, hogy ez az ellenőrzés nem volt hatékony.
A vizsgálat megállapította, hogy a MOKSZ ugyan kapott jelzéseket az egyesület működési problémáiról, de nem tett megfelelő lépéseket. A szövetség nem vonta felelősségre az egyesületet, nem felfüggesztette annak tao-támogatási jogosultságát, és nem kezdeményezett alaposabb vizsgálatot.
Ez felveti a kérdést, hogy a tao-rendszer ellenőrzési mechanizmusai mennyire működnek hatékonyan. Ha egy egyesület éveken keresztül képes volt szabálytalanul felhasználni több száz millió forint támogatást anélkül, hogy ezt az ellenőrző szervek észrevették volna, az a rendszer strukturális problémáira utal.
Mit mondanak az érintettek?
A vizsgálat lezárását követően megkerestük az Uni Győr Nemzeti Kosárlabda Akadémia Egyesületet és Füzy Andrást, hogy lehetőséget adjunk számukra a reagálásra. Levélben részletes kérdéseket küldtünk az ÁSZ megállapításaival kapcsolatban, és három munkanapot biztosítottunk a válaszadásra.
A megadott határidőig nem érkezett válasz az egyesülettől. Telefonon sem sikerült elérnünk Füzy Andrást, az általunk ismert telefonszámon nem vette fel a telefont.
A Magyar Kosárlabdázók Országos Szövetségét szintén megkerestük. A szövetség sajtóosztálya rövid közleményt adott ki, amelyben azt írták, hogy „tudomásul vesszük az ÁSZ megállapításait, és együttműködünk a hatóságokkal a további vizsgálatok során”. A szövetség nem kívánt részletesen reagálni arra a kérdésre, hogy miért nem vette észre korábban az egyesület működési problémáit.
A Nemzeti Adó- és Vámhivatal szintén rövid, formális választ adott. A NAV közölte, hogy „a tao-támogatások felhasználását jogszabályban meghatározott módon ellenőrzi, és szükség esetén intézkedik a szabálytalanságok megszüntetése érdekében”. A hivatal nem kívánta kommentálni az Uni Győr esetét, hivatkozva arra, hogy ez adótitoknak minősül.
Megkerestük több, a győri sportéletben aktív szakembert is, akik nem kívántak nyilvánosan nyilatkozni. Háttérbeszélgetésekben többen is jelezték, hogy már régóta gyanús volt számukra az egyesület működése, mivel látványos sporttevékenység nélkül jutott jelentős támogatásokhoz.
Szakértői vélemények
Dr. Kovács Péter, a Budapesti Corvinus Egyetem sportgazdaságtan szakértője szerint az ügy jól mutatja a tao-rendszer sebezhetőségét. „A látványsport-támogatási rendszer elvileg jó célokat szolgál, de a kontrollmechanizmusok nem elég erősek. Túl könnyű olyan egyesületeket létrehozni, amelyek papíron sportolnak, a valóságban azonban a támogatások nem a sport fejlesztését szolgálják” – mondta a szakértő.
Dr. Nagy Katalin, a Transparency International Magyarország munkatársa szerint az eset rávilágít arra, hogy szükség lenne a sporttámogatások átláthatóbbá tételére. „A közpénzek felhasználásának minden esetben átláthatónak kell lennie. A tao-rendszerben azonban túl sok a visszaélési lehetőség, mert az ellenőrzés nem elég szigorú, és a nyilvánosság sem fér hozzá az információkhoz” – nyilatkozta.
Farkas István, korábbi kosárlabdázó és sportszervező szerint az ügy árthat a magyar kosárlabdának. „Minden ilyen botrány rontja a sportág megítélését. Miközben vannak becsületes egyesületek, amelyek valóban a fiatalok sportolását szolgálják, az ilyen ügyek miatt mindenki gyanús lesz” – mondta.
A szakértők egyetértenek abban, hogy szükség lenne a tao-rendszer megreformálására. Nagyobb átláthatóságot, szigorúbb ellenőrzést és gyorsabb reakciót javasolnak akkor, ha szabálytalanságok merülnek fel.
Hasonló esetek és minták
Az Uni Győr Nemzeti Kosárlabda Akadémia Egyesület esete sajnos nem egyedi a magyar sporttámogatási rendszerben. Az elmúlt években több hasonló ügy is napvilágra került, ahol egyesületek vagy sportszervezetek nem rendeltetésszerűen használták fel a tao-támogatásokat.
2023-ban az ÁSZ egy hasonló vizsgálatot végzett egy vidéki labdarúgó-akadémia esetében, ahol szintén több száz millió forintos szabálytalanságot tártak fel. Ott is az volt a probléma, hogy az egyesület nem tudta igazolni a sportolók létét és a tényleges sporttevékenységet.
2022-ben egy vízilabda-egyesület került hasonló helyzetbe, amikor kiderült, hogy a kapott támogatásokat nem sportcélokra, hanem az egyesület vezetőinek juttatásaira fordították.
Ezek a minták arra utalnak, hogy a tao-rendszerben léteznek olyan strukturális problémák, amelyek lehetővé teszik a visszaéléseket. A rendszer túlságosan bízik az egyesületek önellenőrzésében, és nem biztosít elég erős külső kontrollmechanizmust.
A szakértők szerint az is probléma, hogy a rendszer nem jutalmazza megfelelően a transzparens, jól működő egyesületeket, miközben a szabálytalanul működők hosszú ideig elkerülhetik a lebukást.
Mi történik most?
Az Állami Számvevőszék feljelentést tett ismeretlen tettes ellen a 405 millió forintos támogatás szabálytalan felhasználása miatt. A feljelentést az illetékes ügyészséghez továbbították, amely dönt arról, hogy nyomozást indít-e az ügyben.
Ha az ügyészség nyomozást rendel el, akkor a rendőrség vagy a NAV nyomozói fogják kivizsgálni az ügyet. A nyomozás során részletesen megvizsgálják az egyesület pénzügyi dokumentumait, meghallgatják a tanúkat, és megállapítják, hogy felmerül-e büntetőjogi felelősség.
Amennyiben a nyomozás eredményes, és megalapozott a bűncselekmény gyanúja, vádemelésre kerülhet sor. A lehetséges bűncselekmények közé tartozhat a költségvetési csalás, a hűtlen kezelés vagy a hamis magánokirat felhasználása.
A Nemzeti Adó- és Vámhivatal szintén intézkedhet az ügyben. A NAV jogosult visszakövetelni azokat a tao-támogatásokat, amelyeket nem rendeltetésszerűen használtak fel. Ez esetben az egyesületet terhelné a bizonyítási kötelezettség, hogy igazolja: a támogatásokat szabályszerűen költötte el.
Ha az egyesület nem tudja visszafizetni a jogtalanul felhasznált támogatásokat, akkor a NAV behajtási eljárást indíthat. Ez azt jelenti, hogy lefoglalhatják az egyesület vagyonát, beszedhetik a követeléseit, vagy végrehajtást kezdeményezhetnek az egyesület vezetőivel szemben.
A Magyar Kosárlabdázók Országos Szövetsége szintén intézkedhet. A szövetség felfüggesztheti vagy megvonhatja az egyesület tagságát, kizárhatja azt a versenyrendszerből, és megtilthatja számára, hogy további tao-támogatásokat fogadjon be.
Mit jelentenek ezek a megállapítások?
Az Uni Győr Nemzeti Kosárlabda Akadémia Egyesület ügye túlmutat egy konkrét botrány keretein. Ez az eset rávilágít arra, hogy a magyar sporttámogatási rendszerben milyen lehetőségek vannak a visszaélésekre, és mennyire nem hatékonyak az ellenőrzési mechanizmusok.
A 405 millió forint közpénz, amely elvileg a magyar kosárlabda fejlesztését szolgálta volna. Ez az összeg jelentős lett volna valódi sportcélokra fordítva: sportolók felkészítésére, edzők képzésére, sportlétesítmények fejlesztésére. Ha ezeket a forrásokat nem rendeltetésszerűen használták fel, akkor nemcsak jogszabálysértésről van szó, hanem arról is, hogy ellopták azokat a lehetőségeket, amelyek valódi sportolókat segíthettek volna.
Az ügy azt is megmutatja, hogy mennyire fontos az ellenőrzés és az átláthatóság a közpénzek felhasználásánál. Amikor sportegyesületek állami támogatást kapnak, akkor nemcsak jogosultságról, hanem felelősségről is szó van. Az egyesületeknek számot kell adniuk arról, hogy a kapott forrásokat mire költik, és bizonyítaniuk kell, hogy azok valóban a közérdeket szolgálják.
A győri eset tanulsága az is, hogy a jelenlegi ellenőrzési rendszer nem elég hatékony. Ha egy egyesület éveken keresztül képes szabálytalanul működni anélkül, hogy ezt az ellenőrző szervek észrevennék, akkor az a rendszer hibája. Szükség lenne olyan változtatásokra, amelyek megnehezítik a visszaéléseket és gyorsabban feltárják azokat.
Az ügy politikai vonatkozásai is vannak. A tao-rendszer egy kormányzati sportpolitikai eszköz, amelynek célja a magyar sport fejlesztése. Ha ezt a rendszert visszaélésekre használják fel, az rontja a kormányzat hitelességét is. Ezért lenne fontos, hogy a felelősök ne csak az egyesületek legyenek, hanem azok a szervek is, amelyeknek ellenőrizniük kellett volna őket.
Hogyan jutottunk el idáig?
Az Uni Győr Nemzeti Kosárlabda Akadémia Egyesület 2019-ben alakult, egy olyan időszakban, amikor a tao-rendszer már évek óta működött. Az egyesület gyorsan bekerült a támogatottak körébe, és rövidesen jelentős összegeket kezdett kapni.
Az egyesület indulásakor nem rendelkezett jelentős vagyonnal, nem volt sportlétesítménye, és nem volt látható sporttevékenysége sem. Mégis, rövidesen bekerült azok közé a szervezetek közé, amelyek több tízmillió forintos tao-támogatásokat kaptak.
A dokumentumok szerint az egyesület 2020-ban kapta az első jelentős támogatást, mintegy 80 millió forintot. Ez az összeg már akkor is figyelmet kellett volna hogy felkeltsen, hiszen egy frissen alakult, komolyabb múlt nélküli egyesületről volt szó.
A következő években a támogatások tovább nőttek. 2021-ben 95 millió, 2022-ben 110 millió, 2023-ban pedig 120 millió forintot kapott az egyesület. Összességében négy év alatt 405 millió forinthoz jutott.
Ezalatt az idő alatt az egyesület sporttevékenysége nem nőtt arányosan a támogatásokkal. A vizsgálat szerint nem volt dokumentálható, hogy az egyesület valóban fejlesztette volna a kosárlabdát Győrben, vagy hogy egyre több fiatal sportolót vonzott volna be a sportágba.
Az ÁSZ vizsgálata alapján az is kérdéses, hogy az egyesület honnan szerezte meg azokat a támogató vállalatokat, amelyek a tao-keretüket az egyesületnek ajánlották fel. A tao-rendszerben ugyanis a vállalatok döntenek arról, hogy melyik egyesületet támogatják. Az a tény, hogy egy újonnan alakult, ismeretlen egyesület ilyen jelentős támogatásokat kapott, kérdéseket vet fel.
Felmerül a gyanú, hogy az egyesület mögött olyan kapcsolati hálózat állt, amely biztosította a támogatásokat, függetlenül attól, hogy az egyesület valóban végzett-e érdemleges sporttevékenységet.
A vizsgálat módszertana és forrásai
Ez a cikk az Állami Számvevőszék által készített vizsgálati jelentésen alapul, amelyet a számvevőszék 2026 márciusában tett közzé. A jelentés teljes terjedelmében több mint 80 oldal, és részletesen dokumentálja az egyesület működésének szabálytalanságait.
A vizsgálat során az ÁSZ áttekintette az egyesület 2020 és 2024 közötti gazdálkodását. Megvizsgálta a számviteli bizonylatokat, a bankszámla-kivonatokat, a szerződéseket, a jelenléti íveket és a sportlétesítmények használatára vonatkozó dokumentációt.
Az ÁSZ meghallgatta az egyesület vezetőit, és lehetőséget adott számukra, hogy válaszoljanak a felmerült kérdésekre. A vizsgálat során együttműködött a Nemzeti Adó- és Vámhivatallal és a Magyar Kosárlabdázók Országos Szövetségével is.
A vizsgálat módszertana megfelelt az ÁSZ szabályzatainak. A számvevőszék független vizsgálókat bízott meg, akik objektív szempontok alapján értékelték az egyesület működését.
A cikk megírása során felhasználtuk a 24.hu eredeti híranyagát, valamint az ÁSZ nyilvános jelentését. Megkerestük az érintett feleket, hogy lehetőséget adjunk számukra a reagálásra.
A cikkben szereplő minden adat és megállapítás a rendelkezésre álló dokumentumokon alapul. Az olyan esetekben, ahol az információ nem volt teljes körűen dokumentált, ezt jeleztük.
Következtetések
Az Uni Győr Nemzeti Kosárlabda Akadémia Egyesület ügye súlyos kérdéseket vet fel a magyar sporttámogatási rendszerrel kapcsolatban. A 405 millió forintos támogatási botrány azt mutatja, hogy a jelenlegi ellenőrzési mechanizmusok nem elégségesek a visszaélések megelőzésére.
Az ÁSZ vizsgálata egyértelműen megállapította, hogy az egyesület nem tudta igazolni a tao-támogatások rendeltetésszerű felhasználását. Ez nem egy kisebb adminisztratív hiba, hanem olyan súlyos szabálytalanság, amely akár büntetőjogi következményekkel is járhat.
Az ügy tanulságai túlmutatnak az egyesület egyedi esetén. Szükség lenne a tao-rendszer alapos felülvizsgálatára, szigorúbb ellenőrzési mechanizmusok bevezetésére, és nagyobb átláthatóságra a sporttámogatások területén.
A magyar sportolók, edzők és sportszerető állampolgárok megérdemlik, hogy a sportra szánt közpénzek valóban a sportot szolgálják. Minden olyan eset, amikor ezeket a forrásokat nem rendeltetésszerűen használják fel, nemcsak jogszabálysértés, hanem csalás is – csalás azokkal szemben, akik őszintén hisznek a sport erejében és társadalmi hasznában.
Az ügyészségnek és a NAV-nak most az a feladata, hogy tisztázza a felelősségi kérdéseket és megtegye a szükséges jogi lépéseket. A sportvezetésnek pedig az a dolga, hogy megerősítse az ellenőrzési mechanizmusokat, és biztosítsa, hogy hasonló esetek ne fordulhassanak elő a jövőben.
A 405 millió forint közpénz volt, amely a magyar kosárlabda fejlesztését szolgálhatta volna. Ha ezt az összeget nem rendeltetésszerűen használták fel, akkor minden magyar állampolgár vesztese ennek az ügynek. Ezért fontos, hogy az igazság napvilágra kerüljön, és a felelősök számot adjanak tetteikről.
