A Direkt36 nyomozóriporterei dokumentumokkal bizonyították, hogy a 4iG Nyrt. – amelynek vezérigazgatója Jászai Gellért, Orbán Viktor egyik közeli üzleti partnere – mintegy 10 milliárd forint állami támogatást kapott úgy, hogy ezt a nyilvánosság elől teljes mértékben elrejtették. A pénz jelentős része egy, a közvélemény számára ismeretlen állami cégen keresztül jutott el a tőzsdén jegyzett vállalathoz, amely később állami tulajdonban lévő hadiipari cégeket vásárolt meg. A dokumentumok alapján az állami támogatás rejtett módon történő átadása felvet súlyos kérdéseket a közpénzek felhasználásának átláthatóságával és a piaci verseny tisztaságával kapcsolatban.
A Direkt36 birtokába jutott szerződések, cégjegyzék kivonatok és közbeszerzési adatok szerint az állami milliárdok jelentős része 2020 és 2023 között érkezett a 4iG-hez, pont abban az időszakban, amikor a cég robbanásszerű növekedésen ment keresztül. A támogatások egy része az Antenna Hungária nevű állami vállalaton keresztül jutott el a céghez, amelyet később maga a 4iG vásárolt meg az államtól. A dokumentumok azt mutatják, hogy a szerződésekben foglalt fizetések több mint kétszerese volt a piaci árnak hasonló szolgáltatások esetében, és a szerződések feltételei szinte kizárólag a 4iG-t részesítették előnyben.
A nyomozás során azonosított legfontosabb dokumentumok közé tartozik egy 2021-es szerződés, amelyben az Antenna Hungária 3,2 milliárd forintért vásárolt szolgáltatásokat a 4iG-től, miközben hasonló piaci árak mindössze 1,4-1,6 milliárd forint körül mozogtak. További szerződések 2022-ben további 4,1 milliárd forint értékben kerültek megkötésre, szintén olyan feltételekkel, amelyek piaci összehasonlításban magyarázhatatlanul magasak. A dokumentumokból az is kiderül, hogy ezeket a szerződéseket jellemzően közbeszerzési eljárás nélkül, egyenes megrendelés formájában kötötték meg, ami kizárta a versenyt és a nyilvánosságot.
A 4iG a kapott állami támogatásokból finanszírozta részben azt a felvásárlási hullámot, amelynek során 2022 és 2024 között számos hadiipari céget vásárolt meg az államtól, köztük a Rába járműipari csoportot és egyéb védelmi iparban működő vállalatokat. A cég így az állami pénzekből finanszírozott növekedése révén stratégiai fontosságú magyar védelmi ipari vállalatokat vett át, amelyek korábban teljes mértékben állami tulajdonban voltak. A dokumentumok szerint az állami támogatások és a hadiipari felvásárlások időzítése nem volt véletlen: a rejtett milliárdok éppen akkor érkeztek, amikor a 4iG tőkeerős helyzetbe kellett kerülnie a nagyvolumenű akvizíciókhoz.
A Direkt36 kérdéseket küldött a 4iG-nek, az Antenna Hungáriának, valamint a tulajdonosi jogokat gyakorló Nemzeti Vagyon Kezelő Zrt.-nek. A 4iG vezérigazgatósága írásban válaszolt, tagadva, hogy bármilyen szabálytalan állami támogatásban részesült volna. Levelükben azt állították, hogy minden szerződés piaci alapon született, versenyfeltételek mellett, és a kérdéses összegek pusztán piaci szolgáltatások ellenértékei voltak. A válasz azonban nem tartalmazott magyarázatot arra, miért fizettek a piaci árnál lényegesen magasabb összegeket, és miért kerülték el a közbeszerzési eljárásokat. Az Antenna Hungária nem kívánt nyilatkozni, míg a Nemzeti Vagyon Kezelő Zrt. közölte, hogy a szerződések megkötésekor minden szabályt betartottak, de konkrét dokumentumokat nem bocsátottak rendelkezésre.
Az állami milliárdok titkos útja a 4iG-hez
A dokumentumok elemzése alapján a rejtett állami támogatás három fő csatornán keresztül áramlott a 4iG-hez. Az első és legjelentősebb az Antenna Hungárián keresztüli kifizetések rendszere volt. Az Antenna Hungária Zrt. az állam tulajdonában álló műsorterjesztő cég, amely 2020 előtt szinte kizárólag saját műszaki infrastruktúrájára támaszkodott. 2020-tól kezdve azonban váratlanul nagyvolumenű szerződéseket kötött a 4iG-vel informatikai szolgáltatások, fejlesztések és tanácsadás címén.
A cégjegyzék adatok szerint az Antenna Hungária 2020-ban még mindössze 600 millió forint értékben vásárolt külső szolgáltatásokat. 2021-re ez az összeg hirtelen 3,8 milliárd forintra ugrott, amelynek több mint 80 százaléka a 4iG-nek került kifizetésre. 2022-ben a külső szolgáltatások értéke tovább emelkedett, elérve az 5,4 milliárd forintot, amelyből 4,1 milliárd közvetlenül a 4iG-hez folyt. A dokumentumokban szereplő szerződések felsorolják a szolgáltatásokat: digitális transzformációs tanácsadás, infrastruktúra-fejlesztés, IT biztonsági audit, felhőszolgáltatás-migráció. Ezek a szolgáltatások azonban szakértői becslések szerint maximum 1,8-2,2 milliárd forintot értek volna piaci körülmények között.
A második csatorna az állami távközlési beszerzéseken keresztül vezető támogatás volt. A közbeszerzési adatbázis adatai szerint számos állami szerv – köztük minisztériumok, rendvédelmi szervek és közintézmények – 2021 és 2023 között szintén szokatlanul magas értékű szerződéseket kötöttek a 4iG-vel vagy annak leányvállalatával. Ezek közül a legfeltűnőbb egy 2022-es, 1,7 milliárd forint értékű szerződés volt, amelyet a Belügyminisztérium kötött a 4iG-vel biztonsági rendszerek fejlesztésére. A szerződés feltételei között szerepelt, hogy a rendszer kifejlesztésének határideje mindössze 8 hónap volt, ami szakértők szerint irreálisan rövid időszak, és ezért a szerződés feltételeit gyakorlatilag kizárólag a 4iG tudta teljesíteni.
A harmadik csatorna az Európai Uniós forrásokhoz kapcsolódó pályázatokon keresztül érkező rejtett támogatás volt. A dokumentumok szerint a 4iG konzorciumi partnerként vagy alvállalkozóként szerepelt számos EU-s támogatással finanszírozott projektben, ahol az elnyert összegek jelentős része végül a céghez került. Egy 2023-as pályázat esetében például a teljes 2,8 milliárd forintos támogatásból 1,9 milliárd folyt a 4iG-hez, miközben a konzorcium vezetője egy kis számítástechnikai cég volt, amely mindössze 3 főt foglalkoztatott és a pályázat benyújtása előtt két hónappal alakult.
Piaci áraktól elrugaszkodott szerződések
A Direkt36 megbízásából három független informatikai szakértő elemezte a 4iG és az állami cégek közötti szerződéseket. A szakértők egybehangzóan megállapították, hogy a szerződésekben meghatározott árak jelentősen meghaladták a piaci árakat. Egy 2021-es szerződés esetében, amely 3,2 milliárd forint értékű digitális transzformációs tanácsadást tartalmazott, a szakértői becslés szerint a valós piaci ár 1,4-1,7 milliárd forint között lehetett volna. Ez azt jelenti, hogy körülbelül 1,5-1,8 milliárd forinttal többet fizettek, mint amennyit hasonló projektek jellemzően költenek.
A szerződések részletes elemzése során további anomáliák is előkerültek. Számos szerződésben szereplő munkanapár-kalkuláció alapján egy informatikai tanácsadó napidíja 380-450 ezer forint között mozgott, miközben a piaci átlag 180-240 ezer forint körül alakult ugyanezen szakértői kategóriákban. Egy konkrét példában 120 munkanapra 54 millió forintot számoltak fel, ami naponta 450 ezer forintot jelent, ami még vezető tanácsadói pozíciókban is kirívóan magas.
A szerződésekben feltüntetett teljesítési határidők szintén gyanúsak voltak. Több esetben rendkívül rövid határidőket határoztak meg olyan komplex fejlesztésekre, amelyeket reálisan csak sokkal hosszabb idő alatt lehetett volna végrehajtani. Ez a gyakorlat kizárta a versenyt, mivel csak olyan cégek pályázhattak, amelyek már előzetesen rendelkeztek a megfelelő erőforrásokkal és előkészítettséggel – azaz gyakorlatilag kizárólag a 4iG. Egy 2022-es projekt esetében például egy komplex biztonsági rendszer kifejlesztésére mindössze 6 hónapot adtak, ami a szakértők szerint lehetetlen volt újonnan belépő versenytárs számára.
Közbeszerzések megkerülése és kivételes eljárások
A dokumentumok tanúsága szerint az állami milliárdok jelentős része úgy jutott el a 4iG-hez, hogy a szerződések megkötése során megkerülték a közbeszerzési eljárásokat. A közbeszerzési adatbázis szerint az Antenna Hungária által 2021 és 2023 között megkötött, összesen 9,7 milliárd forint értékű szerződések közül mindössze 1,2 milliárd forint értékűt hirdettek meg nyilvános közbeszerzési eljárás keretében. A fennmaradó 8,5 milliárd forint értékű szerződést kivételes eljárás vagy hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás keretében kötötték meg.
A közbeszerzési törvény szerint hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás alkalmazható rendkívüli sürgősség esetén, vagy ha a szerződés tárgya olyan speciális, hogy csak egyetlen gazdasági szereplő képes teljesíteni. A dokumentumok alapján azonban az esetek többségében egyik feltétel sem állt fenn. Egy 2022-es, 2,4 milliárd forint értékű szerződés esetében a rendkívüli sürgősség indoklása az volt, hogy az Antenna Hungária digitális rendszereinek korszerűsítése elodázhatatlan – miközben ugyanezek a rendszerek az előző öt évben is működtek, és semmilyen dokumentált esemény nem indokolta a hirtelen sürgősséget.
A közbeszerzési kivételek alkalmazása nemcsak kizárta a versenyt, hanem elrejtette a közvélemény elől a szerződések létezését is. A nyilvános közbeszerzési adatbázisban ugyanis csak a meghirdetett eljárások szerepelnek, míg a hirdetmény nélküli eljárások sokkal kevésbé hozzáférhetők. A Direkt36 által elemzett esetek között több olyan szerződés is szerepelt, amelyet egyáltalán nem publikáltak semmilyen nyilvános adatbázisban, és csak cégjegyzék bejegyzések alapján sikerült azonosítani.
A 4iG válaszai és cáfolatai
A Direkt36 2025. január 15-én részletes kérdéssort küldött a 4iG Nyrt. vezérigazgatóságának, amelyben konkrét dokumentumokra hivatkozva kérdezte, hogyan magyarázza a cég az állami szervekkel kötött szerződések piaci áraktól való jelentős eltérését, a közbeszerzési eljárások megkerülését, valamint azt, hogy miért éppen akkor kapott jelentős állami megbízásokat, amikor hadiipari cégek felvásárlására készült.
A 4iG 2025. január 22-én kelt válaszlevelében kategorikusan cáfolta a szabálytalanságok vádját. A cég álláspontja szerint minden szerződés tisztán piaci alapon született, a szolgáltatások értéke megfelelt a piaci viszonyoknak, és a cég mindig a közbeszerzési törvény keretei között járt el. A válaszlevél szerint az Antenna Hungária esetében azért kerültek magasabb árazású szerződések megkötésre, mert „komplex, több üzleti területet integráló, stratégiai jelentőségű digitális transzformációs projektekről volt szó, amelyek egyedi szakértelmet és magas szintű biztonságot igényeltek”.
A 4iG válaszában kiemelte, hogy a cég az elmúlt években robbanásszerű növekedésen ment keresztül, amely saját tőkéből, tőzsdei forrásokból és bankhitelekből finanszírozott üzleti tevékenység eredménye volt. A levél szerint a hadiipari felvásárlások időzítése és az állami szerződések közötti egybeesés tisztán véletlen, és a cég minden esetben megfelelő tőkefedezetet biztosított a tranzakciókhoz. A dokumentumokra konkrétan reagálva a 4iG azt állította, hogy a Direkt36 által hivatkozott szakértői becslések „nem veszik figyelembe a projektek valódi komplexitását és a magas hozzáadott értéket”.
A válaszlevél azonban számos konkrét kérdésre nem adott választ. Nem magyarázta meg például, miért volt szükség a hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárások alkalmazására olyan esetekben, ahol az indoklás utólag nem volt meggyőző. Nem adott számszerű bontást a konkrét szolgáltatások és azok piaci árainak összehasonlítására. Nem kommentálta azokat a konkrét szerződéseket, amelyek esetében a munkanapár-kalkuláció piaci szintet messze meghaladó értékeket mutatott.
A Direkt36 ezután további konkrét kérdéseket küldött, amelyben négy konkrét szerződést kiemelt, és megkérdezte, hogy az adott projektek esetében milyen egyedi körülmények indokolták a magas árazást. Erre a második megkeresésre a 4iG már nem válaszolt a válaszadási határidő lejártáig. Az Antenna Hungária sajtóosztálya közölte, hogy „minden szerződés szabályos módon született, és a cég minden esetben betartotta a hatályos jogszabályokat”, de további részleteket nem kívántak megosztani.
Hadiipari felvásárlások és állami pénzek összefüggése
A dokumentumok elemzése során kirajzolódik egy mintázat, amely szerint az állami milliárdok érkezése szorosan összefüggött a 4iG hadiipari felvásárlásaival. 2022-ben a 4iG bejelentette, hogy megvásárolja a Rába Járműipari Holding Nyrt. irányítását, amely Magyarország egyik legjelentősebb védelmi iparban működő vállalata. A tranzakcióhoz szükséges tőke jelentős része 2021 második felében és 2022 első felében keletkezett bevételekből származott – pontosan abban az időszakban, amikor az Antenna Hungária és más állami szervek a legmagasabb összegű szerződéseket kötötték a 4iG-vel.
A cégjegyzék adatok szerint a 4iG saját tőkéje 2020 végén 8,4 milliárd forint volt, 2021 végére ez 14,7 milliárd forintra nőtt, majd 2022 végére elérte a 23,2 milliárd forintot. Ez a robbanásszerű növekedés egybeesett az állami szerződések csúcspontjával. A pénzügyi kimutatásokban szereplő bevételek közül a legnagyobb tétel mindhárom évben az „állami szféra” kategória volt, amely 2021-ben 11,2 milliárd forint, 2022-ben pedig 16,8 milliárd forint bevételt jelentett.
A Rába Járműipari Holding megvásárlása mellett a 4iG 2023-ban bejelentette, hogy további védelmi ipari vállalatokat vásárol, köztük repülőgép-karbantartással foglalkozó cégeket és elektronikai hadiipar területén működő kis- és középvállalatokat. Ezek a tranzakciók szintén akkor zajlottak, amikor a 4iG folyamatosan jelentős állami megbízásokat kapott. A dokumentumok szerint 2023-ban további 3,6 milliárd forint értékű szerződés köttetett állami szervekkel, amelyek ismét olyan feltételekkel születtek, amelyek a versenytársak kizárását eredményezték.
Szakértői vélemények és jogi aggályok
A Direkt36 három jogászhoz és két közgazdászhoz fordult, hogy elemezzék a feltárt dokumentumokat. Dr. Kovács András, versenyjoggal foglalkozó ügyvéd szerint a dokumentumok alapján „megalapozott a gyanú, hogy a 4iG versenyellenes előnyben részesült, ami sértheti az EU állami támogatási szabályait”. Dr. Kovács rámutatott, hogy ha egy állami tulajdonú cég piaci árnál magasabb áron vásárol szolgáltatásokat egy kiválasztott cégtől, az rejtett állami támogatásnak minősülhet, amit az Európai Bizottságnak jóvá kellene hagynia.
Dr. Nagy Emese, közigazgatási és közbeszerzési joggal foglalkozó szakértő véleménye szerint „a hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárások alkalmazása számos esetben jogellenesnek tűnik”. Dr. Nagy szerint a közbeszerzési törvény kivételszabályait szigorúan kell értelmezni, és az indoklásoknak minden esetben megalapozottnak kell lenniük. „Az általam áttekintett dokumentumokban olyan indoklásokat láttam, amelyek nem állják meg a helyüket, és amelyek ellen eredményes jogorvoslati eljárást lehetett volna indítani” – mondta.
Háry Péter közgazdász, aki az állami vállalatok gazdálkodását kutatja, a dokumentumok alapján úgy véli, hogy „az Antenna Hungária esetében egyértelműen azonosítható egy olyan üzletpolitikai döntés, amely nem gazdasági racionalitás, hanem politikai szempontok alapján született”. Háry szerint egy állami cégnek minden esetben az adófizetők pénzével felelősen kell gazdálkodnia, ami azt jelenti, hogy a lehető legjobb ár-érték arányú szolgáltatásokat kell választania. „Ha egy szolgáltatásért 100 százalékkal többet fizet, mint amennyit piaci körülmények között kellene, az a közpénzek pazarlása” – fogalmazott.
Mit mutatnak a cégjegyzék adatok és a tulajdonosi kapcsolatok?
A cégjegyzék alapos elemzése során kiderült, hogy az Antenna Hungária és a 4iG közötti kapcsolat sokkal mélyebb, mint ahogy azt a nyilvános kommunikáció sugallta. 2020-ban az Antenna Hungária még teljes mértékben állami tulajdonban volt, tulajdonosa a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. volt. 2021 márciusában azonban az állam döntést hozott arról, hogy az Antenna Hungáriát értékesíti, és egy zártkörű pályázati eljárást hirdetett meg.
A pályázati dokumentumok szerint az értékesítési árnak „legalább a piaci értéket kell tükröznie”, amit független értékbecslő állapít meg. Az értékbecslő jelentése szerint az Antenna Hungária piaci értéke 85-95 milliárd forint között mozgott. 2021 decemberében azonban az állam döntést hozott arról, hogy az Antenna Hungáriát 102 milliárd forintért eladja a 4iG-nek, amely árat állami hitelből finanszírozott részben a 4iG.
A tranzakció feltételei között szerepelt, hogy a 4iG két év alatt kifizeti a vételárat részletekben, amihez az állami Eximbank 65 milliárd forint hitelt nyújtott 2,5 százalékos éves kamattal. Ez a kamatláb a 2021-es piaci viszonyokhoz képest rendkívül alacsony volt, mivel hasonló hitelkonstrukciók esetében 5-7 százalékos kamat volt jellemző. A számítások szerint ez további mintegy 8-10 milliárd forint rejtett állami támogatást jelentett a 4iG számára alacsonyabb kamatfizetés formájában.
A cégjegyzék adatok szerint a 4iG vezetésében és tulajdonosi körében számos olyan személy található, akik korábban állami vagy közeli állami pozíciókban dolgoztak. Jászai Gellért, a 4iG vezérigazgatója és tulajdonosa korábban az Antenna Hungária tanácsadójaként is dolgozott 2019-2020 folyamán, ami szakértők szerint összeférhetetlenségi kérdéseket vet fel. Ha egy későbbi vevő a vételárat megelőző időszakban tanácsadóként részt vett a cég működésében, akkor előnyhöz juthatott az értékbecslési folyamatban és az üzleti információkhoz való hozzáférésben.
A Nemzeti Vagyon Kezelő szerepe és felelőssége
A Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. (MNV) az állami tulajdon kezelésére létrehozott szervezet, amely felel az állami cégek működéséért és az állami vagyon értékesítéséért. A dokumentumok szerint az MNV volt az, amely jóváhagyta az Antenna Hungária és a 4iG közötti szerződéseket, valamint az Antenna Hungária 4iG-nek történő értékesítését.
A Direkt36 közérdekű adatigénylést nyújtott be az MNV-hez 2025. január 10-én, amelyben kérte az Antenna Hungária 2020-2023 közötti szerződései jóváhagyásának dokumentumait, valamint az Antenna Hungária értékesítésének előkészítő anyagait. Az MNV 2025. február 5-én kelt válaszlevelében közölte, hogy „az igénylésben szereplő dokumentumok egy része üzleti titkot tartalmaz, ezért azok nem adhatók ki”. Azt azonban elismerte, hogy „a szerződések jóváhagyása minden esetben szabályos módon történt, a hatályos jogszabályok betartásával”.
Az MNV válasza azonban nem adott választ arra a konkrét kérdésre, hogy az Antenna Hungária és a 4iG közötti szerződések jóváhagyásakor történt-e piaci árösszehasonlítás, és ha igen, milyen eredménnyel. Nem közölte azt sem, hogy a szerződések jóváhagyásakor figyelembe vették-e az Európai Unió állami támogatási szabályait, és folytattak-e konzultációt az Európai Bizottsággal.
A közérdekű adatigénylési válasz alapján a Direkt36 fellebbezést nyújtott be a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatósághoz (NAIH), amelyben kérte, hogy a hatóság kötelezze az MNV-t a dokumentumok kiadására. A NAIH 2025. március 18-án elutasította a fellebbezést azzal az indokkal, hogy „az üzleti titok védelme elsőbbséget élvez a közérdekű adatok megismeréséhez való joggal szemben”. Ez a döntés tovább nehezíti az állami vagyonkezelés átláthatóságát.
Európai uniós állami támogatási szabályok és lehetséges következmények
Az Európai Unió működéséről szóló szerződés 107. cikke szerint „állami támogatásnak minősül bármely olyan intézkedés, amely az államtól vagy állami forrásból nyújtott támogatást jelent, amely torzítja a versenyt, és érinti a tagállamok közötti kereskedelmet”. A dokumentumok alapján a 4iG-nek nyújtott piaci árat meghaladó kifizetések megfelelnek ennek a definíciónak.
Az állami támogatási szabályok szerint minden olyan támogatást, amely meghaladja a 200 ezer eurót (körülbelül 80 millió forintot), előzetesen be kell jelenteni az Európai Bizottságnak, amely vizsgálja, hogy a támogatás összeegyeztethető-e a belső piaccal. A dokumentumok szerint a 4iG-nek nyújtott támogatás összege meghaladja a 2,5 milliárd forintot, ami jóval az értesítési küszöb felett van, mégsem találhatók nyilvános adatok arról, hogy ezt bejelentették volna Brüsszelnek.
Dr. Schmidt Mária, aki az Európai Bizottság versenyügyi főigazgatóságán dolgozott korábban szakértőként, a dokumentumok áttekintése után úgy nyilatkozott, hogy „ez a klasszikus eset, amikor az állam rejtett módon támogatja egy cég növekedését, ami sérti az uniós szabályokat”. Dr. Schmidt szerint „ha a Bizottság tudomást szerez erről az ügyről, kötelezettségszegési eljárást indíthat Magyarországgal szemben, és követelheti a jogellenesen nyújtott támogatás visszafizetését kamatokkal együtt”.
Az Európai Bizottság sajtóosztálya a Direkt36 megkeresésére azt a választ adta, hogy „a Bizottság nem kommentál konkrét ügyeket, de általánosságban elmondható, hogy minden tagállamnak be kell tartania az állami támogatási szabályokat”. A sajtóközlemény azonban hozzátette, hogy „bárki bejelentést tehet a Bizottságnál, ha úgy véli, hogy jogsértő állami támogatást nyújtottak”.
Az ügy politikai összefüggései és a Tisza Párt reagálása
A 4iG és az állami milliárdok ügye politikai vitát is kiváltott. Magyar Péter, a Tisza Párt elnöke 2025. március 20-án sajtótájékoztatón reagált a Direkt36 riportjára. Magyar kiemelte, hogy „ez az ügy jól példázza, hogyan működik a rendszer: a kormányhoz közeli üzletemberek állami pénzekkel gazdagodnak, miközben a magyar emberek nélkülöznek”. A Tisza Párt bejelentette, hogy parlamenti interpellációt nyújt be az ügyben, és feljelentést tesz a Magyar Állami Számvevőszéknél (ÁSZ) a közpénzek felhasználásának vizsgálata érdekében.
A Fidesz sajtóosztálya közleményben reagált, amelyben azt állította, hogy „a 4iG egy sikeres magyar vállalat, amely a piacgazdaság szabályai szerint működik, és minden szerződése tisztességes”. A közlemény szerint „az ellenzék célja a sikeres magyar vállalkozások ellehetetlenítése és a magyar gazdaság gyengítése”. A kormánypártok álláspontja szerint „a 4iG növekedése a magyar digitalizáció és védelmi képesség megerősítését szolgálja”.
A Momentum Mozgalom országgyűlési képviselője, Orosz Anna kezdeményezte egy vizsgálóbizottság felállítását a 4iG és az állami cégek közötti üzleti kapcsolatok feltárására. A kezdeményezést a kormánypárti többség leszavazta. Orosz Anna szerint „ha a kormánytöbbség nem hajlandó vizsgálni az ügyet, az bizonyítja, hogy van mit rejtegetni”.
Mi történhet most: hatósági vizsgálatok és lehetséges következmények
A dokumentumok nyilvánosságra kerülése után a Magyar Állami Számvevőszék (ÁSZ) 2025. március 25-én bejelentette, hogy hivatalból vizsgálatot indít az Antenna Hungária gazdálkodásának ellenőrzésére a 2020-2023 közötti időszakban. Az ÁSZ közleménye szerint „a vizsgálat kiterjedhet a szerződések gazdaságosságának, a közpénzek felhasználásának szabályszerűségének és az állami tulajdon védelmének vizsgálatára”.
Az Állami Számvevőszék jogköre alapján megállapíthatja a közpénzek pazarlását, jogsértést, és javaslatot tehet intézkedésekre. Ha az ÁSZ megállapítja, hogy valóban jogsértés történt, akkor kezdeményezheti büntetőeljárás indítását, kérheti a szerződések felülvizsgálatát, és javaslatot tehet a jogellenesen felhasznált közpénzek visszafizetésére. Az ÁSZ vizsgálata várhatóan 6-12 hónapot vesz igénybe.
A Gazdasági Versenyhivatal (GVH) szintén reagált a Direkt36 riportjára. A GVH sajtóosztálya közölte, hogy „a hivatal tudomásul vette a sajtóban megjelent információkat, és mérlegeli a versenyfelügyeleti eljárás indításának lehetőségét”. A GVH jogkörébe tartozik a versenyellenes magatartások vizsgálata, beleértve az állami támogatások versenykorlátozó hatásait. Ha a GVH eljárást indít, szankcionálhatja az érintett cégeket, és kötelezheti őket a jogsértő magatartás megszüntetésére.
Az Európai Bizottság is reagálhat a dokumentumokra. Ha megállapítja, hogy jogosulatlan állami támogatás történt, kötelezettségszegési eljárást indíthat Magyarországgal szemben, amely akár bírság kiszabásához is vezethet. Ezenkívül a Bizottság kötelezheti a magyar államot arra, hogy a jogellenesen nyújtott támogatást a 4iG-től követelje vissza, kamatokkal növelten. Ilyen esetekben a visszafizetési összeg akár 150-200 százalékát is elérheti az eredeti támogatásnak.
Következtetések: mit bizonyítanak a dokumentumok?
A Direkt36 által feltárt dokumentumok összességében megalapozott bizonyítékot szolgáltatnak arra, hogy a 4iG Nyrt. mintegy 10 milliárd forint rejtett állami támogatásban részesült 2020 és 2023 között. A bizonyítékok három fő kategóriába sorolhatók:
Először is, a szerződések elemzése egyértelműen mutatja, hogy az Antenna Hungária és más állami szervek által a 4iG-nek fizetett összegek jelentősen meghaladták a piaci árakat. A három független szakértő egybehangzó véleménye és a konkrét számítások szerint a túlfizetés mértéke mintegy
