Politikai nyomás Sulyok Tamás lemondására
Magyar Péter felszólítása
Magyar Péter a szemébe mondta az államfőnek: jobb, ha önként távozik. Sulyok Tamás állítólag megfontolja, és lehet, hogy Magyarnak lesz egy jó érve, ami segíthet a döntésben. De ha nem mond le a köztársasági elnök, el is lehet távolítani. Igaz, csak nehezen, és az eddigi ilyen próbálkozások kudarcot vallottak. A végső szót az Alkotmánybíróságnak kellene kimondania – annak a testületnek, amelynek korábban Sulyok az elnöke volt.
Az államfőre vonatkozó korábbi nyilatkozatok
Aligha volt meglepő, hogy Magyar Péter személyesen is lemondásra szólította fel a Tisza Párt választási győzelme utáni találkozójukon Sulyok Tamás köztársasági elnököt. Az államfőt nyilatkozataiban már korábban sem kímélő pártelnök tavaly előbb a gyermekvédelem terén tanúsított tétlenségét kérte számon, majd újévi beszédében a népakarat tiszteletben tartására figyelmeztette. Már a választás előtt megígérte, hogy leváltják, s jelezte, „meg fogjuk oldani. (…) nem ijedek meg a jogászkodástól”. A választás éjszakáján, a már a Tisza-kétharmad ismeretében mondott győzelmi beszédében is felszólította, hogy mondjon le.
Az együttműködés és ultimátum
A leendő miniszterelnök ezt megismételte a választás utáni nemzetközi sajtótájékoztatóján is, majd szerdán, amikor Sulyok meghívására egyeztetésre ment a Sándor-palotába, újra ultimátumot adott az államfőnek, mondván: alkalmatlan, ezért az új kormány megalakulása után távoznia kell. Az egyeztetés után pedig elárulta, elmondta a köztársasági elnöknek is: méltatlan arra, hogy a nemzet egységét megtestesítse, alkalmatlan arra, hogy őrködjön a törvényesség felett vagy erkölcsi mérce legyen. Ezért azt kérte az államfőtől, hogy távozzon önként, különben eltávolítják. Állítása szerint jelezte Sulyoknak, akit régóta ismer, hogy semmi személyes, mire a köztársasági elnök „sejtelmesen” csak annyit mondott: megfontolja Magyar érveit.
Az államfő jövője és a hivatalos út
Magyar Péter sorozatos felszólításai ellenére sem valószínű, hogy az államfő önként távozna a hivatalából. Legalábbis, még április 13-án a HVG megkeresésére hivatala azt közölte: „A köztársasági elnök jogállását és a hivatalviselésének feltételeit az Alaptörvény szintén egyértelműen szabályozza.” A szerdai Sulyok-Magyar megbeszélés után ráadásul a Partizánnak megszólaló Szántó Georgina, a köztársasági elnök korábbi kommunikációs igazgatója – aki ősszel már nem dolgozott a Sándor-palotában, korábban pedig selejtnek nevezte a Telexet – is azt valószínűsítette: „nem fog lemondani önként Sulyok Tamás”.
A tervezett lépések és a jogi út leírása
Ha nem mond le, a Tisza Párt kénytelen lesz a hivatalos eltávolítás útját követni. Ezzel azonban számos jogi és politikai buktató járhat, ráadásul ehhez a kormánypárti erőknek az Országgyűlésben, ahol kétharmados többségük van, a parlamenti pártok egyeztetett javaslatára kellene szavazniuk, hogy elmozdítsák Sulyokot. Ehhez pedig több lépést kell végrehajtaniuk.
Először is indítványozniuk kellene az elnök mentelmi jogának megszüntetését, majd tárgyalniuk a mentelmi jog fölszámolását – azt pedig az Országgyűlésnek kétharmaddal kell megszavaznia. Ez után aztán, mentelmi jog nélkül, vádat emelnének Sulyok ellen az államfő elleni bűncselekmények (sértés, hazaárulás, alkotmánymódosítás megsértése, törvényesség védelmének elmulasztása) miatt, és az ügyet a Legfőbb Ügyészséghez küldenék. Ők pedig a mentelmi jog megszüntetésének napjától számított harminc napon belül feljelentést kellene tegyenek. A következő lépés a Legfőbb Bíróság képviseletében működő tanács elé terjeszteni az ügyet, majd őket megkérdezni, hogy a köztársasági elnök bűnössége nyilvánvalónak tekinthető-e, vagy sem. Így jutnának el a Legfőbb Bíróság elnökéhez, aki majd döntené el, hogy az Alkotmánybíróság vizsgálja-e tovább a kérelmet.
Végül pedig az Alkotmánybíróság döntene arról, hogy visszavonják-e Sulyokot a hivatalából. Ehhez ugyanakkor ismét kétharmados többségre lenne szükség. Ha pedig megtörténne, akkor Sulyok a döntést követő naptól vesztené el tisztségét. A folyamat lassú és meglehetősen bonyolult, ráadásul, ahogy Magyar Péter is elmondta: ezt a jogi utat sokan „jogárulásnak” tartják.
Válaszok és a közvélemény
A Tisza Párt vezetője viszont nem tart semmiféle nyomástól, hogy az Alkotmánybíróság elfogult lehet Sulyokkal szemben, hiszen „nagyon jó fejek” az alkotmánybírók – derül ki a válaszából. Ráadásul, bár Magyar Péter nem részletezte, milyen érveket hozhat fel, de feltehetőleg Sulyoknak nincs választása: vagy önként lemond, vagy a hivatalos úton fognak eltávolítani. Persze addig, amíg nem történik meg a hivatalos eljárás, Magyar Péter egyelőre kénytelen lesz együtt dolgozni a köztársasági elnökkel. Azt, hogy türelmes lesz-e ilyen téren, nem tudni.
De a közvélemény sem ért egyet az államfővel: a választás után készült, az iránytűnek és a Századvégnek is közös felmérése szerint a megkérdezettek 55 százaléka úgy gondolja, hogy Sulyok Tamásnak le kellene mondania, míg csak 23 százalék szerint maradjon hivatalában. Továbbá, míg a Fidesz szavazóinak mindössze 44 százaléka, addig a Tisza Párt szavazóinak már 68 százaléka szeretné látni a lemondását.
A nyilvánosság előtt nem derült ki, milyen jogi érveket hozhat fel Magyar Péter, de valószínűleg meglehetősen komolyak lehetnek, hiszen Sulyok szerint megfontolandók. Az sem egyértelmű, hogy mi az, ami miatt alkalmatlanná vált volna Sulyok, de Magyar Péter határozottan állítja, alkalmatlan és méltatlan. Mindezek tükrében, ha a köztársasági elnök valóban nem mond le önként, a Tisza Pártnak nagyjából 2-3 hónapja lesz a hivatalos eljárás lefolytatására, majd pedig az Alkotmánybíróság döntésére várnia kell, ami viszont tovább tarthat, mintha Sulyok önként távozna.
Addig pedig Magyar Péter és Sulyok Tamás – akár tetszik nekik, akár nem – kénytelenek lesznek együttműködni. A folyamatot pedig minden bizonnyal figyelemmel kíséri majd a közvélemény, és egyben tesztelőpályaként szolgál az új kormány számára a bonyolult politikai manőverek végrehajtásában.