Győri polgármester kihallgatása a GYHG-ügyben
Nyomozásunk szerint a volt polgármester tanúként vallott, miközben a vádlottak utasításaira hivatkoznak egy 758 milliós túlárazási ügyben. A dokumentumok szerint a város hulladékkezelő cége kötött szerződéseket a másodrendű vádlott cégeivel.
Egy 758 millió forintos vagyoni hátrányt okozó vádpont középpontjában álló önkormányzati cégnél a vádlottak a korábbi, Fidesz-KDNP-s polgármester utasításaira hivatkoztak. Dézsi Csaba András, Győr volt polgármestere azonban a múlt héten a Győri Törvényszéken tanúként azt állította, hogy a vád szerinti időszakban, amikor a város főállású polgármestere volt, lényegében semmiről nem tudott. Az ellenzéki polgármester, Pintér Bence, aki maga is jelen volt a kihallgatáson, ezt írta közösségi oldalán. A nyilvánosan hozzáférhető bírósági és cégnyilvántartási dokumentumok egy nagyszabású, a nyilvános pénzekre lehető hazai jelentőségű ügyet feltáró büntetőeljárás részleteit világítják meg.
Dézsi Csaba András a Győri Törvényszéken, mint tanú vallott az ügyben. A vádlottak – az önkormányzati cég egykori ügyvezetője és egy külső vállalkozó – azonban egy korábbi tárgyaláson, amint az a bíróság jegyzőkönyvében szerepel, lényegében ellene, vagyis a volt polgármester ellen tanúskodtak. Állításuk szerint Dézsi utasításai alapján jártak el. A volt polgármester ezzel szemben a kihallgatáson – Pintér Bence visszaemlékezése szerint – azt mondta: nem tudott nagyjából semmiről, semmire nem emlékszik, semmilyen döntést nem hozott, semmilyen utasítást nem adott senkinek, és ezért szerinte nem terheli semmilyen felelősség.
Az ügy magja a Győri Hulladékgazdálkodási Nonprofit Kft. (GYHG) 2020-as tevékenysége, melyről Pintér Bence még újságíróként, 2021 tavaszán tett közzé riportot. Ennek következményeképpen indult büntetőeljárás. A Győr-Moson-Sopron Vármegyei Főügyészség vádeljárást indított két személy ellen különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó, folytatólagosan elkövetett hűtlen kezelés bűntettében.
A vádirat szerint mi történt?
A vádirat, amely a bírósági anyagok nyilvános részét képezi, részletesen leírja a vád mögötti történéseket. Eszerint a másodrendű vádlott, egy külső vállalkozó rábírta a GYHG akkori ügyvezetőjét, az elsőrendű vádlottat, hogy írjon alá a másodrendű vádlott tulajdonába vagy érdekeltségi körébe tartozó cégekkel túlárazott szerződéseket. Ezek a szerződések többek között hulladékkezeléssel, szállítással és egyéb szolgáltatásokkal kapcsolatosak. Az ügyész szerint ezekkel a magas árú szerződésekkel összesen 758 millió forint értékű vagyoni hátrányt okoztak a hulladékkezelő cégnek, amelynek egyedüli tulajdonosa a Győri Önkormányzat volt. Vagyis közvetve a győri adófizetők pénzét károsították meg.
A közbeszerzési nyilvántartások és a cég kapcsolati hálózatának elemzése azt mutatja, hogy a GYHG 2020-ban szokatlanul magas összegű, részben közvetlenül, pályázat nélkül kötött szerződéseket egy szűk körű cégcsoporttal. A dokumentumok a szerződések összértékét és a szolgáltatások piaci árai közötti jelentős eltérésekre mutatnak rá.
A volt polgármester és a vádlottak álláspontja között fennálló ellentmondás kulcsfontosságú az ügy megértéséhez. A vádirat és a tárgyalási jegyzőkönyvek nem tisztázzák egyelőre, hogy a vádlottak konkrétan milyen írásos vagy szóbeli utasításokra hivatkoznak, vagy hogy a polgármesteri poszt és a vállalat felügyelete közötti kapcsolat miként működött a gyakorlatban. A vádlottak állítása azonban rámutat egy lehetséges döntési láncolatra, míg Dézsi Csaba András vallomása a személyes felelősség kizárására irányul.
A 758 millió forintos kártétel minden bizonnyal ebbe a kategóriába tartozik.
A nyilvános dokumentumok kérdéseket vetnek fel.
Az ügy jogi kereteit a hűtlen kezelés bűntette szabályozza, amely kimondja, hogy aki más vagyona kezelésével megbízott, és feladata ellátása során jogtalanul cselekszik, és ezzel jelentős vagyoni hátrányt okoz, az büntetendő. A vádirat szerint az elsőrendű vádlott, mint az ügyvezető, pontosan ezt a megbízatást sérítette. A bíróságnak most azt kell megvizsgálnia, hogy a vádlottak cselekedetei megfelelnek-e a bűncselekmény tényállásának, és hogy különösen jelentős-e az okozott kár. A 758 millió forintos kártétel minden bizonnyal ebbe a kategóriába tartozik.
Az ügy politikai súlya azon túlmutat, hogy egy helyi vállalat érintett. A GYHG egy 100%-ban önkormányzati tulajdonú nonprofit társaság volt, feladata a közszolgáltatás ellátása. A vádirat szerinti 758 millió forintos kár tehát közvetlenül a helyi költségvetést, a közpénzeket érinti. Az ilyen mértékű, bíróság előtt vizsgált vád minden önkormányzatnál, minden politikai vezetésnél alapvető felelősségre vonhatósági és átláthatósági kérdést vet fel: hogyan lehetséges, hogy egy ilyen összegű kár keletkezhet egy önkormányzati cég működése során?
Az ilyen mértékű, bíróság előtt vizsgált vád minden önkormányzatnál, minden politikai vezetésnél alapvető felelősségre vonhatósági és átláthatósági kérdést vet fel: hogyan lehetséges, hogy egy ilyen összegű kár keletkezhet egy önkormányzati cég működése során?
A kihallgatás és az ellentmondásos álláspontok egy olyan büntetőper újabb fejezetét nyitják meg, amely messze túlmutat a két vádlott személyén. Az ügy a politikai vezetés és az önkormányzati cégvezetés kapcsolatának, a döntéshozatali folyamatok átláthatóságának és a közpénzek oltalmazásának alapvető kérdéseit érinti. A bírósági eljárás kimenetele nemcsak a vádlottak jogi sorsát dönti el, hanem egy helyi politikai rendszer múltbeli működéséről is tanúskodhat.
A Liberalizmus Média nyomozóújságírói tovább vizsgálják a GYHG-ügy pénzügyi hátterét és a benne érintett cégkapcsolatokat. Központi kérdésünk az, hogy a nyilvános dokumentumok milyen mintákat mutatnak a szerződéskötésekben, és a történet mely részei nyilvánosak a közérdeklődés számára. Célunk, hogy a tények dokumentum-alapú nyomon követésével hozzájáruljunk az ügy teljes körű megértéséhez.
A Liberalizmus Média nyomozóújságírói
A Liberalizmus Média nyomozóújságírói tovább vizsgálják a GYHG-ügy pénzügyi hátterét és a benne érintett cégkapcsolatokat. Központi kérdésünk az, hogy a nyilvános dokumentumok milyen mintákat mutatnak a szerződéskötésekben, és a történet mely részei nyilvánosak a közérdeklődés számára. Célunk, hogy a tények dokumentum-alapú nyomon követésével hozzájáruljunk az ügy teljes körű megértéséhez.
