Kutatási eredmények
Általános támogatottság a közjogi méltóságok lemondására
Az Europion közvélemény-kutató egy 2026 áprilisában, a parlamenti választások után végzett gyorsfelmérése szerint a felnőtt magyar népesség több mint felének elemei a közjogi méltóságok lemondatását.
A felmérés rávilágít arra, hogy az új politikai korszak kezdetén a társadalom a politikai rendszer megreformálása és az intézmények átalakítása melletti elszámoltatási igény jelentős társadalmi hátteret élvez.
A kutatóintézet felmérése szerint a válaszadók közel 55 százaléka helyesli azt a követelést, hogy az új miniszterelnök, Magyar Péter a köztársasági elnök vagy a Kúria elnöke közjogi méltóságok lemondását szorgalmazza. Ezen belül a teljes mértékben egyetértők aránya önmagában is 42 százalékot tett ki. Azok, akik inkább nem vagy egyáltalán nem értenek egyet, összesen 31 százalékot képviselnek, míg 14 százalék volt bizonytalan.
Ez a társadalmi vélemény erős támogatási háttérrel szolgál a Tisza Párt kampányban megfogalmazott intézkedési tervéhez. Magyar Péter már a választási harc során is arról beszélt, hogy amennyiben kétharmados felhatalmazáshoz jutnak, módosítják az Alaptörvényt, és sorra váltják le a Fidesz-korszak során kinevezett, a párt érdekeit szolgáló pozíciókban lévő személyeket. A győzelem után a választás éjszakáján, majd másnap a nemzetközi sajtótájékoztatóján is nyíltan lemondásra szólította fel Sulyok Tamás köztársasági elnököt. A gyakorlatban azonban, ha az elnök nem mond le önként, akkor egy alkotmánymódosításon és bonyolult parlamenti eljáráson keresztül is nehéz feladat lehet a leváltása, még kétharmaddal a kezében az új kormányzó többségnek.
Az új kormány feladatai
A felmérés egy másik kérdésében azt vizsgálták, hogy a lakosság szerint melyek az új kormány legfontosabb feladatai. A válaszadók több mint fele, 52 százalék az Európai Uniós források hazahozatalát jelölte meg elsődleges prioritásként. Ez a válasz egyértelműen tükrözi a gazdasági helyzet súlyosságát és az ország függőségét az uniós pénzek nélkül. Ugyanilyen arányban, 37–37 százalékban szerepelt az egészségügyi rendszer reformja és a gazdasági növekedés beindítása. Az egészségügyi kérdés különösen a Mi Hazánk-szavazók (56%) és a párthoz nem kötődők (50%) körében vált kiemelt feladattá. A gazdasági növekedés beindítására való fókuszálás inkább az idősebb korosztály és a vidéken élők körében talált nagyobb mértékű egyetértésre.
Intézményi változásokhoz kapcsolódó törésvonalak
Az eltérő politikai preferenciák mentén éles törésvonalak rajzolódtak ki az intézményi változások kérdésében. Az elszámoltatás megvalósítását és az állami intézmények függetlenségének megteremtését elsősorban a Tisza Párt szavazói tartották alapvető prioritásnak (44% és 37%). Ezzel szemben a Fidesz-szavazók körében ezek a célok csak perifériás jelentőséggel bírtak, mindössze 6–8 százalékos támogatottsággal. Ez az eredmény világosan mutatja, hogy a választás után kialakult politikai feszültségnek és a mély politikai polarizációnak társadalmi gyökerei vannak. A választások nem csillapították, hanem talán még ki is hozták ezeket az ellentéteket.
Interjúk fogadtatása Magyar Péter közmédiában leadott interjúi
A kutatók arra is kíváncsiak voltak, hogy a társadalom hogyan fogadta Magyar Péter szerda reggeli, közmédiában leadott interjúit, amelyeket széles körben határozott és konfrontatív fellépésként értelmeztek. A válaszadók közel fele, 49 százaléka tetszéssel nyilatkozott a kormányfői attitűdről, úgy vélekedve, hogy a közmédia munkatársai megérdemelték az interjútörténetek során kapott kritikát. A megkérdezettek 35 százaléka túlságosan ellenségesnek ítélte a stílust, és úgy vélte, hogy egy miniszterelnöknek mérsékeltebbnek kellene lennie. Továbbá 17 százalék nem látta az interjúkat, vagy nem tudott véleményt alkotni.
Módszertan
Az Europion gyors felmérését 2026. április 16-án mobil- és webalkalmazások segítségével vette fel. A minta 1100 főből állt, amely az ország 16 év feletti népességére nézve reprezentatív kor, iskolai végzettség, településtípus és régió tekintetében. A mérés statisztikai hibahatára 3,1 százalékpont.
