Eszter Farkas | A Liberalizmus Media – Oknyomozás
Az MNV Zrt. a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő április eleji országgyűlési választások előtt aláírt három, irodaházakról szóló adásvételi szerződést, melyek összértéke eléri a nettó 595,968 milliárd forintot. Az áfa-val együtt számított végösszeg 757 milliárd forint. A közérdekű adatigényléssel előkerült dokumentumok szerint a szerződések lényegében három nagy, NER-közeli üzletemberek tulajdonában álló irodaprojekt megvásárlását jelentették. A végleges szerződések egyike mindössze tizenegy nappal a választások előtt született meg.
A magas összegeket jelentő üzletek során az állam megvette Tiborcz István Dürer Park projektjének irodaházait Zuglóban, Garancsi István Kopaszi-gáti Budapart fejlesztésének irodáit, valamint a Tiborcz-üzlettárs Balázs Attila (Bayer Construct) Zugló Városközpontjának épületeit. A közérdekű adatigénylés eredményeként kiderült, hogy az előszerződéseket többször módosították, és az elkészülési késések miatt az állam számára kedvezőtlenebb fizetési ütemezéssel, átlagosan körülbelül 12 százalékkal magasabb áron történtek a vásárlások.
Az MNV által kiadott dokumentumokban ismert fidesz-közeli ügyvédi irodák aláírásai is feltűntek, köztük Bártfai Beatrix, a Sárhegyi és Társa Ügyvédi Iroda, dr. Pete Judit és dr. Takács Éva neve. Ezek a jogi körök korábbi oknyomozóink alapján is szoros politikai kapcsolatokkal rendelkeznek.
A szerződések ütemezése és értéke
A 444 portál közérdekű adatigényléssel megszerezte a Magyar Nemzeti Vagyonkezelőtől (MNV Zrt.) a tranzakciókhoz kapcsolódó dokumentumok döntő többségét. Ezek alapján három, eltérő helyrajzi számokon szereplő, de összefüggő üzletet takaró szerződésről van szó.
- 2026. február 9. – nettó 31,451 milliárd forintos szerződés.
- 2026. március 10. – nettó 55,932 milliárd forintos szerződés.
- 2026. április 1. – nettó 31,098 milliárd forintos szerződés.
Ez utóbbi dátum mindössze tizenegy nappal volt a választások előtt, és érdekesség, hogy alig tíz nappal később, április 11-én Garancsi István kiszállt az eladó cégből. Így a választás előtti bő két hónapban összesen nettó 118,481 milliárd forintnyi szerződést kötött az állami vagyonkezelő a Garancsi-érdekeltségű vállalattal.
A Dürer Park és a Zugló Városközpont
A Dürer Park (Zugló) és a Zugló Városközpont projekt irodaházainak megvásárlása is ebben az időszakban lett véglegesítve, hasonlóan magas összegekben. A teljes bevásárlás nettó 595,968 milliárd forintot ért el, amire még 161 milliárd forint áfa jár, így a bruttó végösszeg 757 milliárd forint.
Az előszerződések módosításai és az emelt ár
A dokumentumok elemzése során kiderült, hogy az eredeti előszerződéseket számos alkalommal módosították. Ezek a módosítások részben az építkezések időbeli elhúzódásával voltak összefüggésben. Az állam azonban nem a tervezettnél később, hanem a számára kedvezőtlenebb fizetési feltételekkel vásárolta meg az ingatlanokat. A késések és az új feltételek következtében a végső vételár a tervezetthez képest átlagosan mintegy 12 százalékkal magasabb lett.
Ez azt jelenti, hogy az állam – tehát az adófizetők – jelentős többletköltséget vállalt azért, hogy a magánfejlesztők által késve elkészült irodaházakat megvegye. A vásárlás indoka – ahogy azt már korábban is közölték – az volt, hogy ezekbe az épületekbe költözhessenek állami cégek, minisztériumok és háttérintézmények.
Az ügyvédi aláírások mögött
A szerződéseket, előszerződéseket és módosító okiratokat végignézve az MNV Zrt. által felhasznált külső ügyvédi irodák nevei feltűnően ismerősnek bizonyultak. A közérdekű adatigénylés alapján az aláírók között szerepelt:
- Bártfai Beatrix ügyvéd és a Sárhegyi és Társa Ügyvédi Iroda, amelyről A Liberalizmus Media elődje, a 444 már 2018-ban megírta, hogy „agybizsergető összegeket kaszáló” fidesz-közeli iroda.
- Későbbi dokumentumokon megjelent dr. Pete Judit (Pete és Kiss Ügyvédi Iroda) és dr. Takács Éva (Takács, Kiss és Társai Ügyvédi Iroda) aláírása is.
E jogi kör egykori tagja, sőt vezetője volt Nagy Szilárd is, aki volt gazdasági miniszter, Nagy Márton testvére. Amikor Nagy Szilárd kiszállt a Nagy és Kiss Ügyvédi Irodából, tulajdonrészét Pete Judit vette át, ami szoros kapcsolatot jelez a két ügyvédi iroda között.
A kérdés, hogy ezek az ügyvédek milyen szerződés alapján, milyen jogcím alatt és pontosan mekkany összegért dolgoztak az MNV Zrt. számára ezekben a több száz milliárdos üzletekben, továbbra is nyitott. Az ilyen magas összegű ügyleteknél az ügyvédi díjak is jelentősek lehetnek. Erről a részletről a 444 újabb közérdekű adatigénylést nyújtott be, aminek eredményére vár.
Az MNV Zrt. válasza
Cikkünk nyomán felkerestük a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt.-t, hogy választ adjanak a szerződések időzítésének, az árversenyek hiányának, a költségnövekedés okainak és a külső ügyvédi irodák kiválasztásának kritériumaira. Az MNV Zrt. ígéretet tett a kérdéseinkre történő válaszadásra, melyet amint megkaptunk, közölünk.
A szerződések időzítésének jelentősége
Az, hogy a közel félmilliárd forintos teljes értékű szerződéscsomag utolsó darabját az állam az országgyűlési választások előtt tizenegy nappal írta alá, rendkívül szokatlan. Az ilyen nagyságrendű vagyonkezelési döntéseket általában nem a választási kampány hevében, hanem szakszerű és nyugodt körülmények között szokás meghozni. A szerződések időzítése felveti a kérdést: vajon minden szükséges előkészítő munkát, független ellenőrzést és ártárgyalást sikerült lefolytatni a választási időszak nyomása alatt?
Az is figyelemreméltó, hogy Garancsi István a szerződés aláírását követő tizedik napon kilépett az eladó cégből. Ez a mozdulat arra utalhat, hogy az üzletember biztos lehetett abban, hogy a tranzakció végleges és nem áll vissza, még akkor sem, ha a választások után esetleg más kormány kerül hatalomra.
Dokumentumok és további kutatás
Az általunk elemezhető dokumentumok között szerepeltek a 2026. február 9., március 10. és április 1-jén aláírt végleges adásvételi szerződések, a hozzájuk kapcsolódó módosító előszerződések, valamint az MNV Zrt. belső döntéshozatali dokumentumai. A források védelme érdekében nem részletezzük azokat a biztonságos csatornákat, amelyek ezeket az iratok elérték az újságírókat.
Közérdekű adatigénylésünk eredményeképp váromszóljuk a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő részletes válaszát. Párhuzamosan kutatjuk a megvásárolt irodaházak jelenlegi hasznosítási szintjét, hogy vajon az állami intézmények valóban beköltöztek-e, és ha nem, mekkora üresen álló irodatérrel számolhatunk. Emellett a folyamatban lévő újabb adatigénylésekkel igyekszünk fényt deríteni az ezekben az ügyletekben részt vevő külső jogi tanácsadók pontos díjazására.
Az, hogy a magyar állam több százmilliárd forintot költött a választások küszöbén, méltányolás nélkül, NER-közeli magánfejlesztőktől származó irodaházak megvásárlására, az nem csupán egy gazdasági ügylet. Ez a rendszeres beruházások láncolatának egyik, különösen látványos láncszeme. Az adófizetőknek joga van tudni, hogy az ő pénzükből mennyit és milyen feltételek mellett fizetnek olyan irodaházakért, amelyeket eredetileg magánszemélyek építtettek a saját hasznukra.
