A magyar gazdaság egyik legforróbb téma a személyi jövedelemadó (szja) jövője. Az alakuló Tisza-kormány leendő gazdasági és energetikai minisztere, Kapitány István szombati bejelentése után most már vannak konkrét számok. A kulcsüzenet egyértelmű: a mediánbér alatt keresők számára csökkenni fog az adóterhelés, felette viszont a jelenlegi 15 százalékos kulcs változatlan marad. Ez a Tisza Párt Működő Magyarországért Programjával is teljes mértékben összhangban van, és cáfolatot jelent azokra a korábbi spekulációkra, miszerint a párt magasabb keresetek után jelentősen emelni kívánná az adókulcsokat.
A bejelentés szerint az új, lépcsőzetes rendszer a következőképpen néz ki:
- A minimálbér (jelenleg havi bruttó 322 800 forint) után az szja kulcsa 9 százalék lesz.
- Havi bruttó 420 ezer forintos keresetnél a munkavállaló évi 180 ezer forinttal több pénzt fog magánál tartani.
- Havi bruttó 500 ezer forintos keresetnél az éves megtakarítás körülbelül 120 ezer forint.
- A mediánbér körüli, havi bruttó 625 ezer forintos jövedelemnél az éves plusz bevétel 60 ezer forint lehet.
Fontos hangsúlyozni, hogy a bejelentés alapján a mediánbér feletti keresetek után az szja továbbra is 15 százalék maradna. Az Index által korábban híresztelt, akár 22 vagy 33 százalékos magas kulcsok bevezetéséről szóló információk tehát nem valósulnak meg a tervek szerint.
Kapitány István: Szja-csökkentés a mediánbér alatt
Mit jelent ez a gyakorlatban?
A csökkentés logikája egyértelmű: a kevesebbet kereső munkavállalók zsebében több pénz marad. Ez nemcsak igazságosabb megoldásnak tűnik, de gazdaságilag is megalapozott. A jövedelemadó-csökkentés, különösen az alacsonyabb és közepes jövedelmű rétegeknél, közvetlenül növeli a háztartások rendelkezésre álló bevételét. Ez több fogyasztást, megnövekedett keresletet eredményezhet a belföldi piacon, ami serkentheti a gazdasági tevékenységet.
Számos kis- és középvállalkozás számára, akik a belföldi fogyasztóktól függenek, ez pozitív hír. Több nettó jövedelem potenciálisan több kiadást jelent éttermekben, szolgáltatások igénybevételében, lokális termékek vásárlásában vagy akár lakáshitelfelvételnél.
A mediánbér feletti keresők számára a változatlan adókulcs stabil környezetet teremt. A vállalkozások számára, különösen a tudásintenzív szektorokban, ez azt jelenti, hogy a magasabb képzettségű szakembereket vonzó adókulcs mellett tudják továbbra is alkalmazni, nem kell tartaniuk egy agyelszívó hatástól, ha a szomszédos országok adórendszerei sokkal kedvezőbbek lennének.
Mit nem látunk a számok mögött?
A csökkentés kétségkívül népszerű intézkedés, de szükséges megvizsgálni a teljes gazdasági kontextust. A kérdés az, hogy a be nem szedett adóbevételeket hogyan pótolja az államkassza. A fenntartható gazdaságpolitika alapköve, hogy a költségvetési hiány és az államadósság ne növekedjen kihatárolható mértékeken túl.
A jelenlegi információk alapján nem derül ki, hogy a tervezett adócsökkentést milyen konkrét megtakarítások, kiadáscsökkentések vagy más adóterületeken történő változtatások finanszírozzák. A választások előtti időszakban szokásos, hogy az egyes ígéretek költségvetési vonzatait nem részletezik azonnal. Azonban a piacok és az Európai Unió is nagyon figyelik a tagállamok költségvetési fegyelmét.
A fenntartható megoldás kulcsa a gazdasági növekedés felgyorsítása lehet. Ha az adócsökkentés sikeresen ösztönzi a fogyasztást és a beruházásokat, akkor a megnövekedett gazdasági tevékenység magasabb jövedelmeket és szélesebb adóalapot teremt. Ez hosszú távon kompenzálhatja a rövid távú bevételektől való elesést. A Tisza Párt programja is ezt a célt tűzte ki.
Összegzés
Kapitány István bejelentése tisztázta a Tisza Párt szándékait: nem lesz szja-emelés, a mediánbér alatti keresetek után csökken az adókulcs. Ez a lépés ha minden igaz, a társadalmi igazságosság és a gazdasági ösztönzés találkozását célozza meg. A jövőbeni kormányzat sikerének egyik legfontosabb mutatója az lesz, hogy ezt a csökkentést milyen gazdaságosan, a költségvetési egyensúly megzavarása nélkül, a gazdasági növekedés elősegítésére tudja felhasználni. A tényleges változások, a pontos bevezetési időpont és a finanszírozás részletei továbbra is váratnak magukra a kormányzati program kidolgozásával együtt.
