A Honvédelmi Minisztérium cége legalább 650 millió forintot fizetett ki egy már majdnem kész, 320 négyzetméteres dunakeszi házra. A HM EI Zrt. építési szerződéseket kötött, mielőtt a villa szolgálati lakhelyként használatba került volna. A kifizetéseket egy évnyi pereskedés és a Kúriáig jutó ügy után kaptuk meg.
A HM EI Zrt. tizenkilenc szerződéséből az derül ki, hogy az állam részét többnyire a cég vezérigazgatója képviselte. Néhány aláírásnál a HM EI Zrt. más vezetője szerepelt. A kapcsolattartó a cég középvázója volt. Ruszin-Szendi Romulusz korábbi vezérkari főnök neve a szerződésekben döntéshozóként nem jelenik meg.
Az ingatlan akkor került a hírekbe, amikor Ruszin-Szendi Romulusz megjelent a Tisza Pártnál. Az Orbán-kormány kritikája után a Honvédelmi Minisztérium, a rendőrség és a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal is vizsgálódni kezdett. Budai Gyula volt fideszes képviselő feljelentést tett hivatali visszaélés gyanúja miatt. A rendőrség tájékoztatása szerint a nyomozás folyamatban van.
A Kormányzati Ellenőrzési Hivatal tavaly júniusban nyilvánosságra hozta a villa ingóságairól szóló jelentését. Az ellenőrök kirívóan pazarló beszerzéseket találtak. A biliárdasztaltól a szaunáig sok mindent átvilágítottak. Az építési szerződéseket a jelentés nem vizsgálta.
A HM EI Zrt. nem adta ki az építési szerződéseket a normál közérdekű adatigénylésre. A cég szerint a jogi helyzet nem volt egyértelmű. A Kúria döntése után kaptuk meg a dokumentumokat. A HM EI Zrt. tizenkilenc szerződése így nyilvános.
A megkapott iratok szerint a projekt nem kezdődött üres teleken. Egy már felépített 320 négyzetméteres házra fizetett a HM EI Zrt. további 650 millió forintot. A tervezési szerződés mellékletében lévő ajánlati tétel mutatja a ház állapotát. Az ajánlati lista nem alapozástól kezdődő munkákat tartalmazott. A falak, a nyílászárók és több technikai rendszer már állt.
A túlzott tételek itt nem egyetlen számban látszanak. A HM EI Zrt. szerződéseiben hússzoros túlárazást találtunk. Egyes tételek számított óradíja 300 ezer forint körül mozgott. Ez négy évvel ezelőtti piaci árakhoz mérve extrém érték.
A HM EI Zrt. nem ellenőrizte kellően az építési árajánlatokat. A munkadíjak, az anyagköltségek és a szerződések módosításai együtt azt jelzik, hogy a cég vezetése nem a közpénz takarékos kezelését végezte. A növényekre majdnem 40 millió forintot költöttek. A HM EI Zrt. nem magyarázta el, miért volt szükség ennyi pénzre.
| Tétel | Költség |
|---|---|
| Vila felújítása | 650 millió forint |
| Növények | 40 millió forint |
| Óradíj | 300 ezer forint |
| Hússzoros túlárazás | |
| Pazarló beszerzések | |
| Felügyeleti hatóságok vizsgálata |
- A cég vezérigazgatójának felelőssége
- A szerződések hiányos megjelenítése
- Hivatali visszaélés gyanúja
- Pazarlás az ingóságoknál
- Közpénzek felügyelete
- Bürokratikus ellenőrzési rendszerek
Ez nem egy magánépítési szeszély. A HM EI Zrt. állami cég. A pénz az adófizetőkől származik. Ha egy szolgálati lakás felújítása hússzoros túlárazást, 300 ezer forintos óradíjat és 40 milliós növényköltséget enged meg, akkor a közpénzek feletti ellenőrzés sérül. A HM EI Zrt. nem magáncég. A HM EI Zrt. a mi pénzünket költötte.
A közbeszerzési szabályok szerint az állami cégnek pályáztatnia kell. Az ajánlatokat össze kell hasonlítani a piaccal. A HM EI Zrt. építési szerződései ilyen ellenőrzést nem mutatnak. A Kormányzati Ellenőrzési Hivatal jelentése már az ingóságoknál pazarlást állapított meg. Az építési szerződések ennél nagyobb pénzt érintettek.
Az ügy nem Ruszin-Szendi Romulusz személyéről szól. A szerződésekben nincs nyoma a döntéshozatalának. A HM EI Zrt. vezetése, a cég középvázói és a Honvédelmi Minisztérium felügyelete felelős. A HM EI Zrt. vezérigazgatója írt alá. A Honvédelmi Minisztérium nem mondhatja, hogy nem tudott a 650 millió forintos többletről.
A HM EI Zrt. és a Honvédelmi Minisztérium eddig nem adott nyilvános magyarázatot a szerződések tételeiről. A HM EI Zrt. nem hozta nyilvánossá, miért volt ennyi pénz szükséges. A Honvédelmi Minisztérium nem közölte, hogyan ellenőrizte a céget. A közbeszerzésekben a magyarázat nem opcionális. Az államnak nyilvános és ellenőrizhető választ kell adnia.
A dokumentumok nem bizonyítanak bűncselekményt. A HM EI Zrt. szerződései és kifizetései egy rendkívül drága befejezést mutatnak. Az indok hiányzik. Ezért kell a NAV-nak, a GVH-nak és az ügyészségnek vizsgálódni. A rendőrségnek a hivatali visszaélés gyanúját kell tisztáznia. A GVH-nek a versenyjogi szabályokat kell ellenőriznie. Ha uniós pénzek kapcsolódnak a projekthez, az OLAF-nak is kell figyelnie.
A közérdekű adatigénylés nem újságírói luxus. A HM EI Zrt. nem rejtőzhet üzleti titok mögé, amikor szolgálati lakás építési szerződéseiről van szó. Az állam nem titkolhatja a szerződéseit. Az oknyomozás nem vádaskodás. A szerződések, az aláírások, az ajánlati tételek és a Kúria döntése adja a bizonyítékot.
Az újságírók forrásokat óvnak. Az informátorok nem lesznek nevek. A HM EI Zrt. nem tudhatja, ki segítette az adatokhoz jutást. A forrásvédelem nélkül nincs oknyomozás. A források védelme nélkül a közpénzek feletti ellenőrzés gyenge.
A HM EI Zrt.-nek ki kell adnia az összes kapcsolódó iratot. A Honvédelmi Minisztériumnak nyilvánosságra kell hoznia a belső ellenőrzés eredményét. A Kormányzati Ellenőrzési Hivatalnak ki kell egészítenie a jelentését az építési szerződésekkel. Az ügyészségnek gyorsan kell folytatnia a nyomozást.
Az olvasóknak nem kell várniuk a hivatalokra. A HM EI Zrt. cégjegyzéke, a közbeszerzési bejelentések, a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal jelentése és a bírósági iratok elérhetők. Ha valaki további szerződésekről, árajánlatokról vagy belső levelekről tud, biztonságos csatornán keressen minket. A HM EI Zrt. dokumentumai nem engednek befejezettnek tekinteni az ügyet.
Eszter Farkas
A Liberalizmus Media