A nemzetközi és a magyar sajtó sokhelyütt azzal a szöveggel futott körbe, hogy „sosem voltunk barátok Orbánnal”. Ezt a mondatot Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivőjének tulajdonították. Pontosan ebben a formában azonban nem hangzott el, noha a szóvivő kijelentései valóban árulkodnak a két ország kapcsolatának eddigi jellegéről. A fő hír értéke és jelentősége pedig abban rejlik, hogy közvetlenül ilyen, személyes barátságra vonatkozó nyilatkozatot tett-e Peszkov, vagy sem. Hiszen ebből egyesek messzemenő következtetéseket vontak le Orbán Viktor gyors és nyilvános megtagadásáról.
A valóság szerint a többnyire a brit Guardianra hivatkozó cikk idézete valószínűleg több forrás összegzése. Peszkov többször is nyilatkozott a témában, de a nyilvánosan elérhető videófelvételek és hivatalos átiratok között nem található a „sosem voltunk barátság” kifejezés. A Kreml szóvivője mindvégig a gyakorlatias és pragmatikus kapcsolatok fontosságáról beszélt, amelyeket a Fidesz-kormánnyal fenntartottak és amelyeket a jövőben is remélnek a Magyar Péter vezette új kabinettel.
Honnan jött a „barátság” szó?
Georgij Bovt forrása
Az egyik forrás Georgij Bovt orosz politológus és újságíró volt, akinek cikke éppen ezzel a címmel jelent meg: „Orbánnal nem is barátság volt, a párbeszéd Budapesttel folytatódik.” Ez azonban nem idézet, hanem Bovt saját összefoglalója arról, hogy a kapcsolat mindig is gyakorlati alapon működött, és ennek nincs akadálya a jövőben sem.
A másik Alekszandr Junasev újságíró közösségi média posztja volt
Junasev leírta, hogy Peszkov azt mondta: nem baráti országoknak nem küldünk gratulációt, és Magyarország nem baráti ország, mert támogatja a szankciókat. Magyarország ugyanis már 2023 márciusán felkerült Oroszország „ellenséges” vagy „nem baráti” országok listájára, miután az EU szankcióit egyértelműen támogatta. Junasev ezt írta továbbá: Amikor megkérdeztem, hogy ez azt jelenti-e, hogy Moszkva kizárólag Orbánnal barátkozott, Peszkov azt válaszolta: „Vele párbeszédet folytattunk.”
Tehát a „barátság” szó a kérdésben szerepelt, Peszkov válasza pedig ismét a párbeszédre és a gyakorlati együttműködésre helyezte a hangsúlyt.
Mi is történt valójában? Peszkov mondatai
A Kreml szóvivője a TASZSZ hírügynökségnek adott interjújában beszélt a legrészletesebben. A következőket mondta:
- A múlt kapcsolatáról: „A politikában egy dolog, amikor az ember még nem kerül az ország vezetői székébe, és lehet nyilatkozatokat tenni. Amikor az ember beül ebbe a székbe, akkor már felmerülnek, mondjuk így, gyakorlatias megközelítések.” Ez arra utalhat, hogy míg Magyar Péter kampányidőszakban élesen kritizálta Putyint, kormányfőként már más gyakorlati megfontolások léphetnek életbe.
- A jövőre vonatkozóan: „Nyitottak vagyunk a párbeszédre, a jóindulaton alapuló kapcsolatokra, majd figyelemmel kísérjük, milyen lesz az irány [Magyar kormányának felállításával]. A korábbiakhoz hasonlóan pragmatikus lesz-e az irány, de egyelőre nehéz megmondani.”
Ezek a kijelentések világosan mutatják: Oroszország nyitott további kapcsolattartásra, függetlenül attól, hogy a Tisza párt eddig milyen nyilatkozatokat tett. Az ő politikájuk nem az érzelmi, hanem az érdek-alapú, pragmatikus vonalon mozog.
Az eddigi kapcsolatok valódi jellege
Habár a Kreml most a pragmatizmust hangsúlyozza, a Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter, valamint Szergej Lavrov orosz külügyminiszter közötti kiszivárgott telefonbeszélgetések egy sokkal informálisabb, sőt, alárendelt viszonyról tanúskodnak. A felvétel alapján Szijjártó meglehetősen alkalmazkodó hangnemben beszélt, és azonnal felajánlotta segítségét akár egy EU-s dokumentum megszerzéséhez is. Ha nyilvános dokumentumról volt szó, az is furcsa gesztus lett volna, ha pedig védett anyagról, az súlyos probléma.
Orbán Viktor és Putyin kapcsolata is rendhagyó volt. Orbán egyszer kifejezetten azt mondta, hogy Magyarország olyan, mint egy kis egér, amely segít az oroszlánként ábrázolt Oroszországnak a diplomáciában – egy szokatlan hasonlat két államfő közötti kapcsolatra.
Miért fontos ez Oroszországnak?
Oroszország a magyar kormánnyal fenntartott eddigi, problémáktól független üzleti kapcsolatát igyekezett mintaként felmutatni az EU többi tagállamának. Az üzenet ez volt: lehetnek viták (például az Ukrajnával kapcsolatosak), de lehetnek közös érdekek (pl. energia, kereskedelem), amelyek mentén együtt lehet működni.
Magyarország számára ennek a „modellkapcsolatnak” a haszna abban lehetett, hogy bizonyos egyedi engedményekhez juthatott (pl. gázárak). Oroszország pedig abban reménykedett, hogy ezzel a modellel megbontja az EU és a NATO egységét, ami végül Ukrajna támogatásának csökkentéséhez vezethetne. Ez a terv azonban nem valósult meg. Az új magyar kormány, amelynek vezetője egyértelműen kimondta Putyin háborús felelősségét, valószínűleg nem fogja blokkolni Ukrajna támogatását. Így Oroszország számára a régi magyar modell értéke csökkent.
Mit várhatunk a jövőtől?
Peszkov szavai alapján a Kreml előkészíti a nyilvánosságot egy lehetséges kapcsolatváltásra. Nem zárják ki a párbeszédet az új magyar kormánnyal, de nem számítanak a korábbi, különleges szintű együttműködésre sem. A hangsúly a pragmatizmuson van: ha vannak olyan területek, ahol a két ország számára előnyös együttműködni, akkor ott folytatják. Az érzelmi többlet, a „barátság” azonban soha nem volt jelen a hivatalos narratívában, és most sem lesz.
A globális helyzet, például az energiaárak alakulása a Közel-Keleten, természetesen befolyásolhatja az EU hozzáállását és ezzel közvetetten a magyar-orosz kapcsolatokat is. De ez már jóval túlmutat azon a személyes kérdésen, hogy Orbán és Putyin barátok voltak-e. A politikát, főleg a nemzetközit, az érdekek irányítják, és ez fogja meghatározni a jövő orosz-magyar kapcsolatait is.
Összefoglalva: a „sosem voltunk barátság Orbánnal” idézet pontatlan. A Kreml szóvivője nem ezt mondta. A valós üzenet sokkal nyersebb: a kapcsolat már eddig is üzleti jellegű volt, és a jövőben is az lehet, ha mindkét fél számára megéri. A személyes barátság soha nem volt tényező, és most sem az.
