A Medián előrejelzése és Hann Endre véleménye
A 2024-es európai parlamenti és önkormányzati választás egyik legpontosabb előrejelzését adta a Medián közvélemény-kutató cég. Nemcsak a Tisza Párt listás eredményét találták el hibahatáron belül, de megjósolták a Fidesz-KDNP kétharmadának megdőlését is. Hann Endre, a Medián ügyvezető igazgatója azonban nem csupán a pontos számok miatt érez elégteltséget. Az elmúlt években őt és intézetét a kormánypárti médiaállomány rendszeresen támadta, fideszes szóvivők humoristának nevezték, hitelét próbálták aláásni. Most a választások másnapján egy interjúban beszélt a szakma függetlenségéről, a politikai megosztottság által okozott károkról és a közvélemény-kutatások jövőjéről.
Hann Endre elmondta, hogy ez az első alkalom, amikor nem csak szakmailag, hanem állampolgárként is „drukkolt” a saját előrejelzésüknek. Hozzátette, hogy tekintve a Fidesz-közeli körökből érkező állandó támadásokat, hiteltelen lenne, ha ezt az elkötelezettséget eltagadná. A hangsúly azonban – szerinte – mindig a szakmai pontosságon és a módszertani tisztaságon kell, hogy legyen.
Kritika a közvélemény-kutatók felé
A legélesebb kritikát a kormánypárti kampányban aktívan szerepet vállaló közvélemény-kutatókra irányította. Kifejtette, hogy számára érthetetlen, hogy azok a szakemberek, akik a kormányzati propaganda számára készítenek adatokat, ne tudnák, hogy az általuk közzétett számok nem felelnek meg a valóságnak. Kiemelte, hogy például Mráz Ágoston Sámuelt, a Nézőpont Intézet vezetőjét jó szakembernek ismeri. Ebből következik, hogy – Hann szavaival élve – „nem lehet feltételezni róla, hogy az általa is közölt és a propaganda által sugalmazott kutatási adatok igazak lettek volna”.
A Medián igazgatója szerint a propaganda „abszurd módon elvitte ezt a falig”, ami óriási kárt okozott az egész szakma hitelességében. A cél – véli Hann – az lehetett, hogy a Fidesz kemény magjának nevezett, de részben elbizonytalanodó szavazótáborában tartsák a lelket, egy folyamatosan győzelemre utaló narratívával. Ez a gyakorlat azonban mélyreható hitelvesztést okoz.
A közvélemény-kutatás jövője
„A közvélemény-kutatásnak egy steril műszernek kellene lennie” – hangsúlyozta Hann Endre. Reméli, hogy a választások utáni helyzetben a szakma megszabadulhat ettől a mérgező megosztottságtól. „Nagy szükség lenne arra, hogy a közvélemény-kutatók között meginduljon a párbeszéd módszertani kérdésekről” – mondta, utalva arra, hogy a politikai vonzaltól függetlenül is léteznek közös szakmai kihívások és beszélgetni valók.
A részvétel három fő oka
Első ok: a fiatalok nagy részvétele
Először is, a korábban kevésbé mobilizálható fiatalok nagy száma ment el szavazni, amihez hozzájárult Orbán Viktor és Magyar Péter közötti markáns életkori, kulturális és ízlésbeli különbség.
Második ok: bizonytalan rétegek részvétele
Másodszor, a politizálástól távolabb álló, addig bizonytalan rétegek is nagyobb arányban vettek részt a választáson.
Harmadik ok: a Tisza Párt dominanciája
Harmadrészt, a Tisza Párt sikeresen magához csábította és egyesítette a korábbi, töredékes ellenzéki pártok szavazóit, gyakorlatilag felszámolva azokat.
Az interjú részletei és összefüggések
Orbán Viktor és a bocsánatkérés
Az interjú során Hann Endre kitér arra is, hogy Orbán Viktor soha nem kért elnézést azért, amiért humoristának nevezte.
Módszertani kihívások
A közvélemény-kutatás módszertani kihívásairól, a nehezen elérhető rétegek felmérésének nehézségeiről is beszélt.
A Mi Hazánk bejutásának előrejelzése és a baloldali szavazók
Elmagyarázta, hogy a Medián miért nem látta előre a Mi Hazánk parlamenti bejutását, illetve elemezte, hogy hová tűntek a baloldali szavazók, és mit jelent az, hogy a Tisza Párt dominanciája után a politikai tér bal oldalán jelenleg nincsen más jelentős erő.
Záró gondolat
Hann Endre véleménye egyértelmű: a választások igazságot szolgáltattak, és reményt adnak arra, hogy a közvélemény-kutatás is visszatalálhat eredeti, független és hiteles szerepéhez, ahol a számok és a tények vannak a középpontban, nem a politikai érdekek.
